Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-08-01 / 8-9. szám
Fotók: Vincze Bálint 2015. augusztus-szeptember ■■■Hü21 ríiym paksi atomerőmű Az ördög nem alszik! Óvatosabban vezessünk a vadveszély miatt! Az autósok számára jól ismert az ugró szarvas sziluettjét ábrázoló közlekedési tábla. Az így jelzett vadveszély valós voltát nem lehet eléggé hangsúlyozni! Sokan csak akkor érzik át annak súlyát, ha már szenvedtek ilyen jellegű balesetet, esetleg épphogy elkerülték az ütközést egy, a legváratlanabb pillanatban eléjük szökellő őzzel, szarvassal vagy egy nem kevésbé fürge vaddisznóval. Az alábbiakban ezzel kapcsolatban gyűjtöttünk össze néhány szempontot. Mindenekelőtt fontos tudatosítaniuk magukban a gépkocsivezetőknek és a motorosoknak, hogy vadveszély nemcsak ott van, ahol ezt tábla jelzi, hanem gyakorlatilag mindenütt számolni kell vele, ahol az utat erdő, mező, esetleg szántóföld szegélyezi. A veszélyt jelző tábla - amelyeket a közútkezelő az adott területen vadászatra jogosult szervezetekkel egyeztetve helyez ki azokon az útszakaszokon, amelyeken a vad megjelenésére fokozottan lehet számítani - csupán erőteljesebb figyelemfelhívást szolgál. Különösen az esti óráktól hajnalig indokolt a nagyobb óvatosság, nem csak a látótávolság csökkenése, hanem a vadak nagyobb aktivitása miatt is. A vadveszélyt emellett tanácsos egész évben komolyan venni. Ennek kapcsán ugyanakkor fontos szólni arról, hogy az évnek vannak olyan szakaszai, amelyekben fokozottabban jelentkezik a vadveszély. Ilyen például az őzek párzási időszaka, ami július közepétől augusztus végéig tart, de akár későbbre is kitolódhat. Fővadászi szakvélemény szerint az üzekedési időszakban a vadak elvesztik óvatosságukat, és a nap bármely szakában, bárhol felbukkanhatnak, ezzel anyagi kárt és személyi sérülést is okozva. Éves szinten a vad-gépjármű ütközés hetven százaléka ebben az időszakban történik. A vadak ösztönösen cselekszenek, fejvesztve szaladgálnak ilyenkor, tehát a gépkocsivezetőknek kell minél tudatosabban vezetniük a baleset elkerülése érdekében, főként a vadveszélyt jelző táblánál, illetve az árkos-bokros részen. Ha hirtelen kerül a kocsi elé egy állat, és már nem lehet megállni, óvatosan kell cselekedni: ha a vezető azonnal elrántja a kormányt, megmentheti ugyan az állatot, de lehet, hogy emiatt frontálisan ütközik a szemből érkező járművel, vagy az útszéli fának, villanyoszlopnak csapódik. Egy másik forrás egyértelműbben fogalmaz: ha vaddal találkozunk az úton, akkor egyenes vonalú vészfékezést hajtsunk végre. A kormányt nem szabad félrerántani, mert a vad elütése még mindig kisebb veszélyforrás, mintha az autó lemenne az útról vagy frontálisan ütközne egy szemben haladó járművel. PranczZoltán A pszichológia helye és szerepe a tűzoltóság működésében Az Atomix Kft. Tűzoltási és Kárelhárítási Szakágazatánál több mint 15 éve folyik rendszeres pszichológiai tevékenység, szerteágazó feladatokkal: a csapatépítő tréningek, az új belépők pszichológiai alkalmasságának vizsgálata mellett a szakember a vezetői team képzésével és időszakos egyéni állapotfelméréssel is foglalkozik A beosztott tűzoltók csapatépítő tréningje hosszú múltra tekint vissza. Ennek hatására a műszakokban jól összeszokott csapatként működnek együtt a tűzoltók, amelyben a tagok számíthatnak egymásra. A jól összeszokott csapat jellemzője az, hogy egységes értékrendszeren alapul, és minden csapattag tisztában van azzal, hogy kinek mi az erőssége, gyengesége, kitől miben várhat segítséget az adott helyzetben. Ha a műszaknak van egy közös alapja, akkor működik a tagok között a bizalom, ami nagyon sok nehézségen, problémán át tudja segíteni őket. Azonban természetesen nemcsak a beosztottak csapatával, hanem a szolgálatparancsnokokkal, mint vezetői teammel is kell foglalkozni. Ők olyan operatív szintű vezetési feladatokat látnak el, amelyhez rendelkezésükre áll bizonyos szintű autonómia, így saját hatáskörükben hoznak döntéseket, adnak ki utasításokat, ellenőriznek, ugyanakkor csapattagként is betöltik helyüket a műszakban. Számukra különösen fontos, hogy ezen a vezetési szinten is foglalkozzanak a problémáikkal, és meg tudják beszélni a vezetésben felmerülő kérdéseket, amiben a pszichológus - mint moderátor - sokat tud segíteni. Mindez lehetővé teszi, hogy a szolgálatvezetők csoportjában kialakuljon egy közös kép a vezetési helyzetekről, ami segíti őket abban, hogy hatékonyan tudjanak dönteni és következetesen tudjanak viselkedni a beosztott tűzoltókkal szemben. A pszichológia szerepe nemcsak a tréningek tartásában, hanem az új belépők pszichológiai alkalmasságvizsgálatában és az állomány évenkénti időszakos pszichés állapotfelmérésében is tetten érhető. Több mint 10 éve - a beosztott tűzoltókat és szolgálatparancsnokokat bevonva - meghatároztuk azokat a kritériumokat, amelyek előrej elzik a munkakörökbe (szolgálatparancsnok, szerparancsnok, híradós, gépkocsivezető, beosztott tűzoltó) való beválást. Az akkor meghatározott kompetenciák ma is érvényesek, és ezek szolgálnak alapul az új belépők kiválasztásához. Kognitív, értelmi képesség: terhelhetőség, figyelem megosztása, koncentrációs képesség, tanulékonyság, döntési és helyzetfelismerő képesség, rugalmas gondolkodás, emlékezet, lényeglátás. Szociális készségek: együttműködés, alkalmazkodóképesség, bizalom, segítőkészség, konfliktuskezelés, jó kapcsolatteremtő képesség, kommunikációs képesség. Munkához való hozzáállás: akarat, kitartás, belső motiváció, elhivatottság és hivatástudat. Lelkiismeretesség: megbízhatóság, pontosság, felelősségvállalás. Önismeret: határozottság, magabiztosság, önmaga korlátainak felismerése. Vezetői készségek: emberismeret, irányítóképesség, szervezőképesség. Stressztűrés: nyugodtság, higgadtság, kiegyensúlyozottság, érzelmi stabilitás. A pszichológus szerepe azonban nemcsak az új belépők kiválasztásában, hanem az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálatban is jelentős. Az időszakos pszichés állapotfelmérés célja, hogy a pszichológus foglalkozzon a dolgozókkal és egyénileg, négyszemközti helyzetben, megbeszéljék közösen az elmúlt időszak történéseit. Előtte ellenőrzött körülmények között online pszichológiai kérdőívet töltenek ki a munkavállalók, amelyet a pszichológus feldolgoz, és a kész riportot a megbeszélés során adja át a munkavállalónak. Ilyenkor lehetőség van feldolgozni a kisebb-nagyobb, átlagtól eltérő értékeket és kérdéseket megfogalmazni a szakember felé. A kérdőív alapján készített riport nagyon alapos visszajelzést nyújt a dolgozónak önmagáról, erősségeiről és fejlesztendő területeiről, amely alapvetően segíti az önismeret fejlesztését és a pszichológiai kultúra elterjedését a szervezetben. Dr. Juhász Márta munka- és szervezet-szakpszichológus
