Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-08-01 / 8-9. szám
Fotók: Bodajki Ákos 2015. augusztus-szeptember 5 <#> „ „ mym paksi atomerőmű Paksi Tini Tüsik a Nuckids 2015 nemzetközi projektben A paksi Tini Tüsik tánc-ének társulat négy növendéke (Cseke Borbála, Csuha Eszter, Horváth Diána, Remmert Mirtill), Cseke Klára, a Tini Tüsik vezetője és Köti Szilvia tolmács Budapestről vett részt az orosz Roszatom által szervezett, immár hetedik Nuclear Kids (Atomkölykök) jótékonysági projektben. Erről beszélgettem a résztvevőkkel. A magyar Nuckidsek 2015. augusztus 16- án érkeztek haza, kimentem értük a repülőtérre, és a hazafelé úton beszélgettem a lányokkal. Tökéletes volt az interjú időzítése, mert még abszolút friss volt az élmény, és a lányokból szinte ömlött a mondanivaló. A nemzetközi projektbe öt ország (Oroszország, Magyarország, Szlovákia, Csehország és Törökország) 500, atomvárosban élő gyerekéből válogattak be 71 színészi vénával megáldott résztvevőt. A felkészítő tábor a Szentpétervár melletti Repinóban volt, ahol a 3 hét alatt a „Kérdezd Rutherford-ot!” című musicalt tanították be az ifjú színészeknek. A tábor második napján történt a meghallgatás és a szereposztás: Horváth Diánát beválogatták a tánccsoportba, Remmert Mirtill a nagymama szerepét kapta, Csuha Eszter tömegjelenetekben szerepelt, Cseke Borbála (amúgy 7 éves, a projekt nagy kedvence) biciklis jelenetben kapott kisebb szerepet. A musical a híres orosz atomfizikus és tudós Igor Kurcsatovról szól. A kitalált, de nagyon kedves történetben a leendő tudós keresi a válaszokat a fejében keletkező, a világ működéséről szóló kérdésekre. A tábor három hete kemény munkával telt, napi nyolcórás vagy annál is hosszabb próbákkal, foglalkozásokkal, kommunikációs és csapatépítő tréningekkel. Az alkotói, művészi légkörben minden gyerek kihozta magából a maximumot, ami kellett is, mert ilyen volumenű színészi produkció általában több hónap alatt készül, most összesen három hét állt rendelkezésükre. A tábor lakói gyorsan összebarátkoztak, nyugodt, vidám, nyitott, kreativitásra ösztönző légkörben dolgoztak. A három hét alatt készültek el a jelmezek is, Cseke Klára jelmez- és díszletkészítő volt a projektben másik két orosz ruhatervezővel együtt. A varrócsapat szorgalmasan varrogatott, volt, hogy éjjel is. Három hét alatt megszületett a remekmű, aminek Szentpéterváron volt a premierje. A lányok szerint a premieren nem minden ment tökéletesen, sokat kellett improvizálni, fáradtak is voltak a főpróba után, de a nézők semmit sem vettek észre ezekből, és vastapssal fogadták a produkciót. A premier után kezdődött a turné: összesen 7 előadás volt három országban (Oroszország, Magyarország, Csehország). Pakson 2015. augusztus 5-én mutatták be a színdarabot hatalmas sikerrel. A záró és talán legjobban sikeredett előadást Moszkvában tartották, a projekt záróvacsorája egy hajón volt tűzijátékkal megfűszerezve. A projekt magyar résztvevői nagyon hálásak a Roszatomnak a lehetőségért: rengeteg élmény, a professzionális tanároktól szerzett hatalmas színészi tapasztalat, életre szóló barátságok és felejthetetlen emlékek élnek mostantól a szívükbe zárva. Szucsán Marina Látogatóközpont nyílt Bátaapátiban Dr. Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Tolna megyei országgyűlési képviselő jelenlétében átadták a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) vadonatúj, felszíni látogatóközpontját. A július 8-i megnyitó ünnepségen részt vevő vendégeknek dr. Kereki Ferenc, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK Kft.) ügyvezető igazgatója arról is tájékoztatást adott, hogy magát a tárolót már több mint nyolcvanezer érdeklődő kereste fel, ezért is volt indokolt egy olyan látogatótér kialakítása, amely a XXI. század technológiáját felvonultatva nyújt információt a hazánkban keletkező, atomerőművi eredetű kis és közepes aktivitású hulladékok biztonságos elhelyezéséről. A térség polgármesterei, képviselői, valamint a sajtó jelenlétében megtartott ünnepi eseményen az is elhangzott, hogy Bátaapáti környezetében példaértékű a tároló működésének társadalmi elfogadottsága. A helyi társulás, a TETT (Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás) az RHK Kft.-vel együttműködve mindent megtesz az itt élő emberek rendszeres, objektív tájékoztatásáért - ezt Darabos Józsefné polgármester, a társulás elnöke is megerősítette beszédében. Érdemes megemlíteni, hogy a hazai látogatók mellett folyamatos a külföldi delegációk érdeklődése is, és visszajelzéseik alapján, méltán nevezhető világszínvonalú létesítménynek az NRHT felszíni és felszín alatti tárolója. Az idei fejlesztések eredményeként a tároló felszín alatti bemutatóterme is teljesen megújul, és várhatóan 2015 őszétől áll majd az érdeklődők rendelkezésére, elősegítve a szemléletesebb ismeretterjesztést. A most átadott látogatótérben vetített kisfilm, az érintőképernyők segítségével áttekinthető tudásanyag és az interaktív kvízjáték mind olyan kiegészítő, ami hozzájárulhat a radioaktívhulladék-kezelés összetett folyamatának minél hatékonyabb, ugyanakkor felhasználóbarát megismertetéséhez. Az RHK Kft. munkatársai már folyamatosan várják az érdeklődőket, bejelentkezni a latogatas@rhk.hu címen lehet. Bánki András 600 millió forint térségfejlesztésre 600 millió forintos támogatási szerződést írt alá a Lázár János vezette miniszterelnökség és a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány (JETA) kuratóriuma augusztusban. Ebből az összegből a paksi, kalocsai és szekszárdi kistérséghez tartozó 41 település valósíthat meg az életminőség javítását, munkahelyteremtést szolgáló fejlesztéseket. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által létrehozott Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány (JETA) 2011 és 2014 között évente 500 millió forintot fordíthatott a három kistérség fejlesztésére. Idén változott a felhasználható összeg forrása, összege, és az alapítvány által kiírt pályázati rendszer is. 2015-ben a Miniszterelnökség biztosítja a pályázható, jelentősen megemelt összeget - jelentette be a kuratórium elnöke, Hamvas István. A JETA 2015 júliusában 600 millió forint térségfejlesztési támogatásra nyújtott be pályázatot a Miniszterelnökséghez, amely pozitív elbírálásban részesült. A pályázat szakmai programjában bemutatták a fejlesztési célokat, és nevesítették a lehetséges végkedvezményezett településeket. A támogatási szerződést, amelyet Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter néhány nappal korábban aláírt, az alapítvány kuratóriuma augusztusi ülésén elfogadta. A kuratórium által elfogadott pályázati felhívás öt ablakot nyitott meg, ezekre szeptember 15-ig nyújthatták be anyagaikat a települések: életminőség és életbiztonság növelésére, közösségi épületek energiaracionalizálására, helyi építészeti értékek megóvására (ebben az esetben nem kell önkormányzati tulajdonban lennie az épületnek), valamint települési infrastruktúra fejlesztési tervek elkészítésére - utóbbi kategóriába olyan terveket vártak, amelyek megvalósítása segítheti az Paksi Atomerőmű kapacitásfenntartási (új atomerőművi blokkok építése) projektjét. A projektek összköltségének nagysága szerint nő az önrész, melyet a pályázónak kell befektetnie, pl. ez 0-5 millió forint esetében 5%, 5-15 millió forint esetében 20%, 15 millió forint felett 35%. Az első 4 ablak esetében összesen maximum 30 millió forint pályázható, az ötödik ablaknál viszont maximum 1 millió forint, melyhez 20% az önrész. Korábban minden település csak egy pályázatot nyújthatott be, az új szabályok szerint mostantól azonban akár hármat is. Külön előnyt jelent, ha a pályázat valahogyan kapcsolódik az erőmű kapacitásfenntartás projektjéhez. gyulai
