Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2015-08-01 / 8-9. szám

2015. augusztus-szeptember mym paksi atomerőmű A Cl 5-projekt - Az innováció nemzetközi példái, valamint külföldi és hazai tudományos háttere A Paksi Atomerőmű legjelentősebb küszöbön álló fejlesztése 2015-ben a 4,7%-os átlagdúsítású gadolíniumtartalmú üzemanyag-kazetta, valamint az alkal­mazásával megvalósítható 15 hónapos üzemeltetési ciklus bevezetése. A feladat végrehajtására létrehozott projekt „hivatalos” megnevezése: 15 hónapos Üzemelési Ciklus Bevezetés Végrehajtási Kiemelt Projekt. Az atomerőmű szakmai gárdája röviden csak C15-projektként emlegeti. Ebben a megnevezésben a C betű a ciklusra, a 15-ös számjegy pedig a 15 hónapra utal. A sokrétű fejlesztést lapunk egy cikksorozattal szeretné bemutatni, amelynek jelenlegi témá­járól Czibula Mihály, a kiemelt projekt vezetője nyilatkozott.- Cikksorozatunk röviden érintette már az üze­meltetési ciklus meghosszabbításának nemzetközi példáit. Legyél szíves egy kicsit részletesebben is is­mertetni ezeket.- A hosszabb üzemanyag- és főjavítási ciklu­sok gazdasági előnye miatt a nukleáris ipar ve­zető országai közül az Egyesült Államokban és Franciaországban már a 90-es években általános tendenciaként bontakozott ki a hosszabb üzemel­tetési ciklusok alkalmazása. Annak ellenére, hogy az USA-ban működő nyomottvizes atomerőművi blokkok a 70-es és 80-as években 12 hónapos üze­meltetéssel indultak, 1995-re már 15 hónapra nőtt az átlagos ciklus, 2000-re pedig elérte a 18 hónapot. Franciaországban a blokkok többsége 15, 17 vagy 18 hónapos üzemanyagciklussal üzemel. A legkö­zelebbi példa a Pakstól mindössze 300 krn-re ta­lálható szlovéniai Krsko atomerőmű 730 MW-os Westinghouse blokkja, amely 1981-ben kezdte meg működését 12 hónapos ciklusokkal, majd 2004-ben - üzemanyag-módosítással párhuzamosan - 18 hó­napos üzemelésre váltott.- Hosszabbítottak-e már üzemeltetési ciklusokat orosz tervezésű atomerőművekben?- Igen. Az oroszországi atomerőműveket üzemel­tető Roszenergoatom 2008-ban kezdte meg azokat a munkálatokat, amelyek az 1000 MW-os VVER-blok­­kok üzemanyagciklusának 12 hónapról 18 hónapra történő meghosszabbítását célozták. 2013 áprilisá­ban már 8 blokk üzemelt 12 hónapnál hosszabb át­meneti üzemanyagciklussal. A tervek szerint 20ló­ra minden oroszországi VVER-1000-es blokk áttér Czibula Mihály a meghosszabbított üzemre. A Pakson is használt VVER-440 típusú blokkok között egyelőre még nincs példa a ciklushosszabbításra: jelenleg valamennyi (23 db) ilyen blokk 12 hónapos üzemben működik. Ezért is vagyunk különösen büszkék arra a műsza­ki teljesítményre, amellyel a Paksi Atomerőmű és a magyar kutatóintézeti háttér kidolgozta az áttérés műszaki-tudományos alapjait.- A Paksi Atomerőmű szakembergárdájának tu­dományos tevékenységét már bemutattuk. Mely kül­ső - hazai és külföldi - intézmények vettek részt a C15-tel kapcsolatos elemzési, mérnöki munkákban?- Magyarországon Szilárd Leó, Wigner Jenő, Teller Ede és Neumann János nyomdokain hagyo­mányosan erős a fizikusi és a mérnökképzés. Ez a műszaki-tudományos háttér a biztonságos műkö­dés és a nukleáris ipar jövőjének záloga. Az atom­erőmű üzemeltetését, a teljesítménynövelést, az üzemidő-hosszabbítást és a 15 hónapos üzemeltetési ciklus bevezetésének előkészítését ugyanaz a csa­pat támogatta. Közel 30 minősített hazai és külföldi szolgáltató, beszállító cég - beleértve az atomerőmű egykori szállítóit, tervező- és tudományos intézeteit, főkonstruktőrét, az üzemanyaggyártó és -tervező létesítményeket és kutatóintézetet - dolgozott a 15 hónapos üzemeltetési ciklus bevezetésének műszaki megvalósításán. Meghatározó szerepet játszott a Ma­gyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Ku­tatóközpontja, a Pöyry ERŐTERV Zrt., a Nukleáris Biztonsági Kutatóintézet Kft., a VEIKI Energia+ Kft., az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtu­dományi Egyetem, a Bay Zoltán Alkalmazott Kuta­tási Intézet és más nemzetközileg elismert intézmé­nyek. A külhoni intézetek közül az OKB Gidropress (Oroszország) mint főkonstruktőr, a SKODA JS AS (Csehország) mint a reaktortartály és komponensei­nek gyártója, az LPI Inc. (USA) mint ASME-akkredi­­tált műszaki konzulens, a TVEL (Oroszország) mint üzemanyaggyártó és -szállító, valamint a Kurcsa­­tov Intézet (Oroszország) elemzései képezik részét a megalapozó anyagnak. A független tanácsadó és műszaki szakértői testületet a Trampus és Társa Kft. koordinálta.- Elmondható tehát, hogy a paksi innováció ne­ves hazai és külföldi tudósok, illetve szakemberek tudományos teljesítményén, valamint nemzetközi példákon alapul. Cikksorozatunk következő részében immár a C15 indulásáról - konkrét bevezetéséről - szeretnénk beszámolni. Prancz Zoltán Társadalmi ellenőrzés a Paksi Atomerőműben A TEIT ellenőrző bizottsága a kilenc­venes évek eleje óta látogatja rend­szeresen, előfordul, hogy évente több alkalommal is az atomerőművet. Szer­vezetünk nem csupán a Paksi Atom­erőmű környezetében élő több tízezer állampolgár érdekeit képviseli: az egész magyar társadalom nevében tesszük fel kérdéseinket és mondjuk el véle­ményünket. Fontosnak tartjuk, hogy a helyszínen tájékozódhatunk a főjavítási munkálatokról, és első kézből kapunk információt számos aktuális kérdésről. A Cl 5-projekt és az üzemidő-hosszab­bítás témaköre mellett nagy hangsúlyt fektettünk az általunk üzemeltetett kör­nyezeti mérőállomások információinak és az atomerőmű saját környezeti ellen­őrző rendszeréből kapott adatok elem­zésére, összehasonlítására. Megnyugta­tó, hogy mindkét rendszer egyhangúlag bizonyítja, hogy az atomerőmű nem szennyezi a környezetét - foglalta össze tapasztalataikat az ellenőrző bizottság elnöke, Fülöp János faddi polgármester. Dr. Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igaz­gatója a látogatás kapcsán kiemelte: az atomerőmű számára stratégiai fon­tosságú a közbizalom, a társadalom támogatásának megléte, amelynek egyik alapfeltétele a létesítmény műkö­désének ismerete. „Nincsenek titkaink, a nukleáris alapú villamosenergia-ter­­melés egy tudományos alapokon mű­ködő, rendkívül szigorúan szabályozott mérnöki-műszaki tevékenység, amelyet magasan képzett, a biztonság és a mun­kájuk iránt elkötelezett szakemberek folytatnak. A TElT-képviselőivel való egyeztetések során több más mellett bemutattuk akkreditált környezetvédel­mi laboratóriumunkat, illetve - a nyári kánikula, valamint a Duna alacsony víz­állása és az ezzel járó talajvízmozgások kapcsán is - szóba került a hőterhelés, a légnemű és folyékony anyagok, például a nemesgázok és a trícium ellenőrzésé­nek témaköre. Elmondható, hogy még az idei extrém időjárási körülmények között is a megengedett határon belül maradt a Duna melegedése. Az atom­erőmű a kibocsátásaira vonatkozó kor­látok töredékét használja ki, példaként említve az egyébként a természetben is előforduló tríciumkibocsátást, amely a korlát mindössze ezredrészét éri el. Sajnos az atomerőművel kapcsolatban sok téves információ jelenik meg, fő­ként laikusok közvetítésében, ezért is tartjuk kiemelten fontosnak a közvetlen társadalmi ellenőrzés lehetőségének megteremtését. A környezeti ellenőrző rendszer adatai alapján ma saját szemé­vel győződhetett meg róla az ellenőrző bizottság, hogy ezek vonatkozásában is rendben van minden." Az igazgató a 2. blokkon zajló mun­kálatok kapcsán kitért arra is, hogy a főjavítások rendje a közeljövőben meg­változik, reményeik szerint az atomerő­mű ugyanis még ősszel megkaphatja az Országos Atomenergia Hivatal engedé­lyét a 15 hónapos karbantartási ciklus bevezetésére. Ezzel az eddigieknél is kevesebb ra­dioaktív hulladék keletkezik majd az erőműben, és a működés hatékonysága is javulni fog. TElT-képviselők a 2. blokkon

Next

/
Thumbnails
Contents