Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-01-01 / 1. szám
18 2015. január mym paksi atomerőmű Neumann Kollokvium 8. DE! Még a kibernetika hajnalán Kalmár László professzor elsőként az orvosoknak mutatta meg az új technika lehetőségeit. Egy konferencia keretében ezt újították fel az utódok, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Orvosbiológiai Szakosztályának tagjai Neumann Kollokvium néven, amelyet felváltva Veszprém és Szeged rendezhet. Az idei már a XXVII. alkalom volt, amelynek a szegedi Agora Kulturális Központ adott otthont. A konferencián közel 50 előadás hangzott el, egyes részek párhuzamosan, és poszterszekció is kiegészítette az elmondottakat. A gyógyítás hatásosságát a legkülönbözőbb statisztikai módszerekkel ellenőrzik, az eredményeket visszacsatolják. Érdekes volt, hogy az SAP adatbázisát (a felhőben oszlop- és soralapú elérés) használták nagytömegű betegadatok tárolására, feldolgozására, visszakeresésére. Több helyen bevezették a betegforgalomban is a tenyér-véna azonosítást - ezzel a biometriai azonosítással kiszűrhetők az ellátást jogosulatlanul igénybe vevők. gyulai Citrix-szeminárium az Arénában A Citrix Európa legmodernebb futballstadionjában, a Groupama Arénában tartotta szemináriumát december 11-én. Márton János, az ARROW ECS Kft. igazgatója felhívta a figyelmet, hogy a képviselet új helyre költözött, az Infopark E épületének I. emeletére. Új infrastruktúra (3 db IBM rackszerver, 12 db processzor, 2 új oktatóterem duplamonitoros, érintőképernyős Lenovo számítógépekkel. A Citrix felismerte a folyamatosan változó igényeket - már nem elég hálózaton keresztül dolgozni, mindenhonnan, mindenhova, mindenféle eszközön keresztül akarják ezt megtenni. Mellőle kikoptak a konkurensek, és piacvezető lett több területen is. A XenDesktop 7.8, a XenMobile 9 és a NetScaler 10.5 termékeiket ajánlották. Fokozottan ügyelnek, hogy a felhasználók minden lényeges paraméter szerint véghasználói élményhez jussanak - ezzel hatnak leginkább a piacra, nő a felhasználók száma. gyulai Digitális Esélyegyenlőség (DE!) konferenciát rendezett a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) a múlt évben, immár 8. alkalommal, amelynek az „Okosodjunk okosan" címet adták. Bőgel György az „okosrendszerek" között szólt az új magyar találmányról, az emberi sejteket azonosító sebészkésről, hogy pontosabban lehessen például tumort operálni. Sok-sok okosrendszert fejlesztettek már: telefonokat; órákat; mérőeszközöket; járműveket, amelyek önállóan közlekednek. Persze van még mit finomítani, mert okosalgoritmusok egymás elleni harca okozta nemrégen a tőzsdeösszeomlást. Papp László a jövőkutatásról beszélt. Az ipari forradalom, a gőzgépek, belsőégésű és a villanymotorokkal az állati igavonást váltotta ki - mégis 1914-ben volt a világon a legtöbb ló. Ma annyi információ van egy új ágban, amennyit az elmúlt századelőn egy átlagembernek egész életében kellett feldolgoznia - ez az adatmennyiség rohamosan nő. Az NJSZT rendkívüli közgyűlést is tartott a törvényi keretek megváltozása miatt módosított alapszabály ismertetése és jóváhagyása érdekében. Az összegyűltek egyhangúan megszavazták a módosított alapszabályt. Ezen ünnepélyes alkalomból osztották ki tizenegy személynek a társaság által adományozott díjakat (Neumann-, Kalmár-, Kemény János-díj,Tarján-emlékérem). Tóth Péter az informatikai biztonság további hiányosságaira hívta fel a figyelmet. Az épületüzemeltetés, a térfigyelő kamerák gyakran védelem nélkül működnek. Háztartásunkban is könnyű dolga van egy „hozzáértőnek", mert a TV is elérhető (mit, mikor nézünk) - beégetett jelszó védheti az állományokat. gyulai CeBIT-előzetes A világ legnagyobb informatikai szakvásárára invitálta az érdeklődőket Martina Lüben a német vásárközpontok képviseletében Budapesten még a múlt év vége felé. Tavaly 3400 kiállítója volt 70 országból a megújult vásárnak, ahova elsősorban beruházókat, kereskedőket várnak (B2B). Jelentősen nőtt (27%) a vásárról kezdeményezett vagy már itt megkötött üzletek összértéke. Idén március 16-20. között 18 hangárméretű csarnokban rendezik a következő kiállítást, amelynek jelmondata szerint „új perspektívák nyílnak az IT üzletágban". Ebből az alkalomból az amúgy igen aktív Kína lesz a díszvendég - mintegy 600 kiállító mutatja majd be sokféleségét. A kiállítás tematikusán rendezett. Kutatók, egyetemek, viszonteladók, ifjú fejlesztők pályázhatnak, és az 50 legjobb ingyenes megjelenést nyer. Újdonság, hogy reklámtárgyak is helyt kaptak. Lesz magyar közös stand is. Felhívták a leendő kiállítók figyelmét, hogy nem elég megjelenni, a látogatókat vonzani kell - vásári újsághirdetések, forgalmas helyen osztogatott szórólapok, ingyenes belépők mind marketingeszközök lehetnek. Igen nagy látogatottságú a kiállítással párhuzamosan zajló világkonferencia, melyre közismert, neves előadókat hívnak meg (Natalya Kaspersky, Mikko Hyppönen, Shai Agassi...), akik felvezetik a többi kétszázat. Számos fórumon, sajtótájékoztatón ismerkedhetnek az újdonságokkal - ott az is megtalálható, amit az interneten még nem is keresnél. gyulai CeBIT BBJ Németország a versenyképesség és a klímavédelem árnyékában A Nemzetközi Energia Ügynökség legújabb World Energy Outlook 2014 című kiadványa szerint globálisan egyaránt növekedni fog a nukleáris, a gáz- és a megújuló alapú villamosenergia-termelés volumene is. 2040-ben a világ energiaellátásának négy, majdnem egyenlő pillére lesz: az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák (atomenergia és megújuló energiaforrások), az olaj, a földgáz és a szén. A szervezet világosan rámutat arra is, hogy becslések szerint az energiaintenzív ipar globális piacán az unió jelenleg ugyan világelső a részesedést tekintve, azonban a növekvő energiaárak miatt a következő években közel 10%-kal is csökkenhet e részesedése. E csökkenés magyarázata az, hogy jelentős piaci változásokat, piaci átrendeződéseket és energiaár-növekedéseket okozhat az Európai Unióban a nukleáris kapacitások leállítása, hiszen ez tovább rontja az unió versenyképességét (a kieső kapacitásokat megújuló energiaforrásokkal kívánják pótolni, de ezek költsége magasabb, mint az atomenergiáé) pl. az Amerikai Egyesült Államokhoz képest, ahol jelenleg is közel fele annyiba kerül a gáz és a villamos energia, mint az unióban. Németország a növekvő megújulok útján Németországban a fukushimai atomerőmű-balesetet követő „atomellenes"döntés eredményeképpen valóban tovább folytatódik a megújuló energiaforrások egyre fokozódó felhasználása a villamosenergia-termelésben. 2013 végén a német villamosenergia-rendszerben a naperőművek 35,65 GW, a szélerőművek pedig 32,51 GW beépített teljesítményt képviseltek. A legfrissebb adatok szerint 2014 novemberében a naperőművek teljesítménye 38,13 GW, a szélerőműveké pedig 35,68 GW teljesítményre növekedett, azaz közel 1 év alatt a beépített nap- és szélerőművi kapacitás összességében 5650 MW értékkel növekedett. Ez a szám azonban önmagában nem értelmezhető, mivel az energetikai kérdések rendszerszinten vizsgálandóak, ezért a megújulóenergia-termelés vizsgálata mellett a többi energiatermelési módra és az export-import kérdésére is kiterjednek. Az 5650 MW új nap- és szélerőművi kapacitás azt eredményezi, hogy a német villamosenergia-rendszer közel 177 000 MW (100%) kapacitásából e két megújulós energiatermelési mód közel 74 GW (42%) kapacitást képvisel. Ugyanakkor azt láthatjuk, hogy - 2014 első 11 hónapját figyelembe véve - az összes, 472,7 TWh (100%) villamosenergia-termelésből a nap- és szélerőművek csak 75 TWh (15,8%) termelést jelentenek, amely azt jelenti, hogy jelenleg a működő atomerőművek még több energiát termelnek, mint a nap- és szélerőművek összesen. Az adott időszakra vonatkozó megújulós teljesítmények pedig továbbra is nagyon hektikusan változtak az erősen változó szélsebesség és a napsütéses órák száma miatt, így a szélerőművek teljesítménye a 0 és 25,6 GW (beépített teljesítmény 0-71%a), a naperőművek teljesítménye pedig 0 és 24,42 GW (beépített teljesítmény 0-64%-a) között állandóan ingadozott. Fontos azonban kiemelni, hogy a megújulok fokozódó alkalmazása mellett nagyon felgyorsult az új gáz- és szénerőművek építése is. Néhány év alatt, 2011-2014 között közel 13 300 MW új gáz- és szénerőművi kapacitást adtak át. Éppen ezért a német villamosenergia-termelés közel 70%-át továbbra is az atom-, gáz- és szénerőművek biztosítják, amelyből a legszennyezőbb széntermelés 46%-ot képvisel. Mindezek miatt növekvő szén-dioxid-kibocsátással kell számolni a fosszilis energiatermelés párhuzamos növekedésének eredményeképpen. A német „atomellenes" döntés, valamint a fokozódó nap- és szélerőművi termelés miatt Németország villamos energiát importál Franciaországból, ahol a villamosenergia-termelés közel 74%-a az atomenergiából származik. A villamosenergia-export tekintetében pedig elmondható, hogy az export döntő része továbbra is „kényszerexport" a megújuló energiaforrások bizonyos időszakokban történő túltermelése miatt, amely rendszerszabályozási gondot okoz. A megújuló energiaforrások fokozódó alkalmazása és támogatása a német villamosenergia-árakra is jelentős hatással van. Németországban, 2014 első negyedében a háztartási energia átlagos ára 29,8 eurócent/kWh (közel 91 Ft/kWh) volt, Franciaországban pedig csak 15,9 eurócent/kWh (közel 48 Ft/kWh), mivel ott a villamos energia közel 74%-t atomenergiából állítják elő. Mindez azt jelenti, hogy a villamos energia árában közel 20 Ft/ kWh a megújuló energiaforrások támogatása miatti költségelem, amely néhány évvel ezelőtt még csak 4 Ft/kWh körül volt. A német ipari fogyasztókra vonatkozó villamosenergia-árak esetében is hasonló a helyzet, mivel Franciaországban a versenytársak közel feleannyiért, az Amerikai Egyesült Államokban pedig harmadannyiért jutnak villamos energiához az ipari fogyasztók, ez pedig komoly versenyhátránynak tekinthető. Németország esetében így felmerül az a kérdés, hogy az erőltetett megújulós fejlesztések és az ehhez szükséges hatalmas pénzügyi támogatások sikeresek lesznek-e az egész gazdaságot tekintve, vagy pedig a magas energiaárak következtében elszenvedett versenyhátrány, valamint a nem szabályozható nap- és szélerőművi energiatermelés sajátosságai miatt súlyos gazdasági és ellátásbiztonsági problémák fognak majd a jövőben jelentkezni. Hárfás Zsolt szakértő, Atomenergia Info
