Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-07-01 / 7. szám
Fotók: Bodajki Ákos 12 <#> „ „ mym paksi atomerőmű 2015. július Műszaki Alkotói Pályázat 10. Szekunder köri védelmek rekonstrukciós lehetőségei a Paksi Atomerőműben Mach Gyula Máté A szekunder köri védelmek eszközparkjának életkora meghaladta a 30 évet - elöregedett. Elemeinek gyártása, alkatrészeinek utánpótlása megszűnt - jelentős nehézségekkel tartható üzemben, karbantartásuk egyre nehezebb. Kiváltásuknál nemcsak funkcióik, de az üzembe helyezés óta megváltozott üzemeltetői, karbantartói gyakorlatot, ergonómiai szempontokat is figyelembe kellene venni. A védelmek kapcsolatban vannak egymással (digitális a reaktorjelfogós a szekunder). A telített gőzös turbinákkal felszerelt WER 440-es blokkok szekunder köri védelmeinek struktúráját a kétturbinás elrendezés és a reaktor biztonságos hűtésének prioritása határozza meg. A kétturbinás megoldás miatt közös védelmi egységbe fogták össze azon technológiai jeleket, amelyek mindkét turbinára hatnak. A legfontosabb főberendezéseket (turbina, tápszivattyú, kiegészítő tápszivattyú) leállítja, ha a hőhordozó paramétereiben veszélyes mértékű változások jelentkeznek. Ha egy védelem működése beindul, az algoritmus végigfut. Az új védelemnek funkcionálisan helyettesíteni kell a jelenlegi rendszert, amelynek érzéketlennek kell lennie zavarokra, azonosíthatónak és módosíthatónak, távolról elérhetőnek kell lennie. Preferált olyan készülékcsalád kiválasztása, mely esetében a fejlesztői környezet integrált módon támogatja felhasználói szoftverének fejlesztését, és azok konfigurációjának, programjának kezelését, az üzemelő berendezések monitorozását. Mach Gyula Máté berendezéstechnikus, IMO - Székesfehérváron születtem, középiskolai tanulmányaimat az ESZI-ben végeztem. Közvetlenül az iskola után, 2004 júliusában kezdtem az erőműves pályafutásomat az Interlock Kft.-nél. Külsősként a Gépész Szerviz Osztály műhelyében a forgácsoló- és hőkezelő gépek villamos karbantartásával foglalkoztam egészen 2006. februárig. Felvételt nyertem 2006 novemberében az Irányítástechnikai Üzemviteli Osztályra, ahol azután közel egy év képzés után 2007 szeptemberében átkerültem a Paksi Atomerőmű Zrt. állományába. Manapság időm nagy részét tanulással és önfejlesztéssel töltöm. Hobbim a szakmámon kívül az autószerelés és egyéb műszaki eszközök javítása és építése. 12. A nukleáris üzemanyagok tömörségellenőrzésének, inhermetikus üzemanyag-kazetták azonosításának, tárolásának gyakorlata és fejlesztési irányai a Paksi Atomerőműben Varjúné Baracska Ilona, Burján Tibor Az atomerőművek tervezésének és üzemeltetésének alapvető biztonsági követelménye az üzemeltetés következményeként keletkező radioaktív anyagok környezetbe való kijutásának megakadályozása. Erre szolgálnak a mélységi védelem elve alapján kialakított mérnöki gátak. Üzem közben a primer köri hőhordozó izotóp összetételének online és laboratóriumi ellenőrzésével valósul meg annak kiderítésére, hogy az milyen mértékben (nagyságrendben) és összetételben tartalmaz a nukleáris üzemanyagból származó bomlástermékeket. A jódizotópok a fűtőelem-burkolat hibahelyein át könnyen kijutnak a hőhordozóba, ezért Dicséretes pályázatok a fűtőelem-meghibásodások legérzékenyebb monitorai. Mikrohibáknál a tömörtelenség méretére is lehet következtetni (131l, 133l). A fűtőelem-szivárgásra, stacioner és tranziens üzemi állapotokra a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézet Atomenergia-kutató Intézete, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézete és a WANO is dolgoztak ki eljárásokat. Nem könnyű feladat a tömörtelen kazetták kiválasztása, de van hozzá vizsgáló tok (KGO, KWU). Egyidejűleg több szivárgó kazetta tárolása is megoldható a pihentetőmedencében. Szivárgó üzemanyag-kazettát az ideiglenes tárolóba (KKÁT) kiszállítani nem lehet. Ki kell dolgozni, el kell fogadtatni, engedélyeztetni kell a szivárgó üzemanyag-kazetták szállítási és a tárolási feltételeit. Varjúné Baracska Ilona laborvezető, VEO- Komlón születtem 1956-ban. Pályakezdőként 1979-ben, a Veszprémi Vegyipari Egyetemen szerzett friss diplomával kerültem az akkor megalakult Radiokémiái Laboratóriumba, önálló mérnökként. Az évek során a szervezet elnevezése és a beosztásom többször változott, de a feladatok közel azonosak maradtak, a primer és szekunder köri technológiai közegek, rendszerek vegyészeti és radiokémiái ellenőrzése, állapotvizsgálata. Pakson, családi házban élünk. Fiam 2004 óta szintén az erőműben dolgozik, lányom Budapesten idegenforgalmi területen építgeti szakmai karrierjét. Burján Tibor csoportvezető, NÜO- Mohácson születtem 1957-ben. Sombereki Általános Iskola, Vegyipari Gépészeti Szakközépiskola Pécsen, majd a Nehézipari Minisztérium ösztöndíjasaként a Cseh Műszaki Egyetem Prágában gépészmérnök, szabályozás és automatizálás szakirányon. Az ERBE Paksi Kirendeltségénél, az Üzembehelyzési Főosztályon kezdtem dolgozni, majd öt év után kerültem át a PA Zrt.-hez. Előbb a 3-4. blokki üzembe helyezésen, 1987-től a bővítés előkészítésen, 1993-tól a Földrengésvédelmi Projektben, talán végül 2004-től a nukleáris üzemanyagok műszaki ügyeivel foglalkozom. Pakson élek 1980 óta, letelepedtem, családot alapítottam, három felnőtt gyermekem van. A nagyobbak (két lány) már dolgoznak, a legkisebb fiú a BME-re jár, jövőre végez. A legnagyobb lányom férjhez ment, és unokám is van. Éneklek a Katolikus Egyházi Kórusban, táncolok a Szarkaláb Néptáncegyesületben. Nyáron sárkányhajózok. I 15. Dózisszámítás a Súlyos Baleseti Szimulátor kis csőtöréses esetéhez Fülöp Annamária Tavaly elkészült a súlyosbaleset-kezelési gyakorlatok végrehajtásának eszköze, a Súlyos Baleseti Szimulátor. A primer körben, a hermetikus térben és a reaktorcsarnokban mért különböző paraméterek (nyomások, hőmérsékletek, hidrogénkoncentráció, dózisteljesítmény stb.) értékeit valós helyzetben a Védett Vezetési Ponton található monitorokon a Műszaki Támogató Központ folyamatosan figyeli és a döntéshozatala során felhasználja. Korábban a balesetkezelési gyakorlatok alatt a mért adatok baleset során feltételezett értékeit a gyakorlatvezető szóban közölte a Műszaki Támogató Központ tagjaival, a gyakorlatok „papíron" zajlottak. A Súlyos Baleseti Szimulátor segítségével az adatokat nem szóban, hanem a valós helyzethez hasonlóan, a monitorokon tudják követni a Műszaki Támogató Központ tagjai. A szoftver maga nem végez számításokat, csak megjeleníti és lejátssza a baleseti helyzetben feltételezett, előzetesen kiszámított paramétereket. A pályázatom témája az egyik ilyen paraméter, a hermetikus térben, valamint a reaktorcsarnokban található súlyos baleseti gamma-dózisteljesítményt mérő műszerek által mért érték meghatározása volt a kiválasztott baleseti folyamat során. Fülöp Annamária elemző mérnök, FEO- Pécsett születtem 1985-ben. Tolnán érettségiztem, a Sztárai Mihály Gimnáziumban, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Természettudományi Karán végeztem mérnök-fizikusként 2009-ben. Első munkahelyem a Paksi Atomerőmű (2010-től). Tagja vagyok a Magyar Nukleáris Társaság Biztonsági és Megbízhatósági Szakcsoportjának. Faddon élek, család, gyermek még nincs. Szabadidőmben főleg biciklizem - hét közben rövidebb, hétvégeken hosszabb távokat győzünk le, és nagyon szeretek úszni is. Tíz éve játszom klarinéton a paksi Roger Schilling fúvószenekarban. gyulai Kockázatértékelés A Magyar Tudományos Akadémia Sugár-és Környezetfizikai (SEIKO) Albizottsága, a Magyar Nukleáris Társaság Környezetvédelmi Szakcsoportja és az Óbudai Egyetem Alternatív Energiaforrások Tudásközpontja közös rendezvényt szervezett a „kockázatok értékelése az energetikában" témakörben júniusban. Az év elején indított előadás-sorozatnak a kiegyensúlyozott tájékoztatás a célja: nyílt, bárki meghallgathatja. Kádár Péter, az Óbudai Egyetem Villamosenergetikai Intézet igazgatója előadásában sorra vette az energiafejlesztés eszközeit a szenes erőművektől a szélkerekeken keresztül az atomerőművekig - melyikre könnyű, melyikre nehéz méretezni, valamint kiesése jelentős gondot okoz-e. Tóthné Laki Éva, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Fejlesztési és Elemzési Osztály csoportvezetője már 13 éve foglalkozik a biztonsággal. Témája a hermetikus tér viselkedése a tervezési és azon túli üzemzavarok során. Hermetikus terünk 50000 m3, melynek akár egy nagy csőtörés hatását is el kell viselni, nehogy sugárzó anyag kerüljön ki az erőműből. Egy Oroszországban megépített modellen kísérlettel is ellenőrizték (kis, közepes és nagy csőtörés) a számítások eredményeit és rendben találták azt. Megemlítette a hidrogén-rekombinátorok szerepét, végül bemutatott több megvalósult átalakítást, mely mind a nagyobb biztonságot szolgálja. Varga Péter, az MTA Szeizmológiai Intézet nyugalmazott igazgatója a legkiszámíthatatlanabb veszélyforrás, a földrengés értelmezéséről, különféle szempontok szerinti besorolásáról és előrebecslési normáiról beszélt. Veszélyeztetettség szempontjából jó helyre épült az erőmű - állapította meg. gyulai
