Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-07-01 / 7. szám
2 2015. július A C15-projekt - Összefüggések a sugárvédelemmel és a radioaktív hulladék kezelésével A Paksi Atomerőmű legjelentősebb küszöbön álló fejlesztése 2015-ben a 4,7%-os átlagdúsítású gadolíniumtartalmú üzemanyag-kazetta, valamint az alkalmazásával megvalósítható 15 hónapos üzemeltetési ciklus bevezetése. A feladat végrehajtására létrehozott projekt „hivatalos” megnevezése: 15 hónapos Üzemelési Ciklus Bevezetés Végrehajtási Kiemelt Projekt. Az atomerőmű szakmai gárdája röviden csak C15-projektként emlegeti. Ebben a megnevezésben a C betű a ciklusra, a 15-ös számjegy pedig a 15 hónapra utal. A sokrétű fejlesztést lapunk egy cikksorozattal szeretné bemutatni, amelynek mostani témáit dr. Bujtás Tibor, a Sugár- és Környezetvédelmi Főosztály vezetője, valamint Feil Ferenc, a Radioaktív Hulladékkezelési Osztály vezetője segítségével járjuk körül. mym paksi atomerőmű- Milyen hatása van a tizenöt hónapos üzemeltetési ciklusnak a sugárvédelem szempontjából!1 Bujtás Tibor: - Az atomerőműben folyó sugárvédelmi tevékenység egyik fő célja a dolgozók egyéni és kollektív dózisainak az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten tartása. Az egyéni és a kollektív dózisok nagyságát a sugárzási viszonyok mellett elsősorban az elvégzett munkák mennyisége befolyásolja. A C15-kampány bevezetésével a normál üzemi dózisviszonyok, a munkavolumen és a dolgozók dózisait befolyásoló tényezők változhatnak, ezért előzetesen be kellett mutatni a sugárzási viszonyok és a dolgozók várható kollektív dózisainak változását. A főjavításon kívüli időszak kollektív dózisaiban és a főjavítások során elvégzett egyedi munkák kollektív dózisaiban nem várható jelentős változás a C15-kampány bevezetésével. A főjavítások ciklikus munkái során viszont változnak a várható kollektív dózisok a munkavolumen változása miatt. Az emberierőforrás-igényt elemezve a C15-kampány bevezetése esetén a ciklikus munkák humánerőforrás-szükséglete a vizsgált 5 éves időszakban jelentős csökkenést mutat. A dózisteljesítmény változásáról öszszességében elmondható, hogy a 15 hónapos kampányra történő átállás miatt ugyan egyes berendezések esetében előfordulhat a dózisteljesítmény kismértékű emelkedése, de a helyszíni mérési eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a valóságban a dózisteljesítmény változása várhatóan nem haladja meg az 1%-ot. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a C15-kampány bevezetésével a kollektív dózis csökkenni fog, a sugárzási paraméterek összességében nem romlanak, ezért a C15-kampány bevezetésének sugárvédelmi akadálya nincs.- Milyen hatással jár a tizenöt hónapos üzemeltetési ciklus a radioaktív hulladék kezelése szempontjából? Feil Ferenc: - A radioaktív hulladékok keletkezése jellemzően a főjavítási munkákhoz köthető. Annak következtében, hogy a 15 hónapos üzemelési ciklus bevezetésével évente jellemzően 3 főjavításunk lesz, az eddigi éves hulladékmennyiség csökkenését várjuk. A hulladékmennyiség változása mellett vizsgáltuk a radioaktív hulladékok esetleges aktivitástartalom-növekedését is. A radioaktív izotópok hulladékba kerülésének folyamata és a folyamat jellemzői a 15 hónapos üzemelési ciklus bevezetésével nem változnak, azonban a nagyobb dúsítású üzemanyag alkaltjl mazása miatt, valamint a hosszabb, folyamatos üzem következtében a primer köri hőhordozó aktivitástartalma növekedni fog. A becsült aktivitástartalom-növekedés a primer köri hőhordozót tisztító ioncserélő gyanták esetében lesz a legnagyobb. A 15 hónapos üzemelési ciklus bevezetése kapcsán nem szükséges változtatni az eddig követett hulladékkezelési, tárolási gyakorlatunkon, a várható hulladék mennyiségének csökkenése és az egységnyi térfogatra számított aktivitástartalom növekedése nem indokol intézkedéseket. Prancz Zoltán Közmeghallgatás a C15-ről Folytatás az 1. oldalról A hosszabbított üzemanyagciklus megvalósíthatóságának alapja a megnövelt, 4,7%-os átlag dúsítású fűtőelem, amelynek tesztelése - a hatósági engedélyek birtokában - már 2014-ben megkezdődött az atomerőműben. A tesztek sikeresek, és azt mutatják, hogy a korábbi reaktorfizikai modellek helytállóak , az új típusú fűtőelem az előzetes elemzéseknek megfelelően működik. A nukleáris biztonsági engedélyeztetés letéteményeseként Szepes Károly, az OAH felügyeleti főosztályvezető-helyettese az áttérés törvényi hátterét mutatta be. Elmondta, hogy a C15 az Atomtörvény értelmében atomerőművi átalakításnak minősül, s mint ilyen, csak akkor engedélyeztethető, ha nem csökkenti a létesítmény biztonságát. A törvény - a biztonságra gyakorolt hatás függvényében - ezen belül három kategóriát különböztet meg. A C15-projekt komplexitását Az engedélyeztetés dokumentumai és biztonsági érintettségét tekintve „létesítményszintű átalakítás", ezért a legszigorúbb I. kategória előírásai érvényesek rá. Hullán Szabolcs, az OAH főigazgató-helyettese az eljárás további menetéről tájékoztatott. Az engedélyeztetés az OAH határozatával ér majd véget, amely tartalmazni fogja a környezetvédelmi szakhatóság felvetéseit, előírásait is. A közmeghallgatás során az érintett felek kérdéseket nem tettek fel. Torma Dóra MiaC15? Az atomerőmű üzemeltetési ciklusa jelenleg 12 hónap. Ez azt jelenti, hogy 11 hónapnyi üzem után nagyjából 1 hónapnyi főjavítási időszak következik. Ekkor cseréli a személyzet a kiégett fűtőelemeket friss üzemanyagra a reaktorban, valamint elvégzik az atomerőművi rendszerek időszakos ellenőrzését és karbantartását is. Az üzemeltetési ciklus hosszát az üzemanyag „hasznossága" határozza meg. Az üzemeltetési ciklus meghosszabbítása számos biztonsági, környezeti és gazdasági előnnyel jár. Ezért a világ atomerőműveiben általános törekvés olyan üzemanyagok alkalmazása, amelyek hosszabb ideig képesek energiatermelésre. A paksi atomerőmű szakemberei azon dolgoznak, hogy egy új típusú - magyarországi fejlesztésű - fűtőelem alkalmazásával a jelenlegi 12 hónapos ciklusokat 15 hónapra hosszabbítsák. Ezt a projektet nevezzük Cl 5-nek. Előnyök: • csökken a blokkleállások és visszaindulások száma, • csökken a dolgozók sugárterhelése, • csökken a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék mennyisége, • csökken a kiégett fűtőelemek mennyisége, • csökken a vegyszer- és segédanyag-felhasználás, • nő a villamosenergia-termelés mennyisége - közel 2 százalékkal, ami mintegy negyedmillió ember szükségletét fedezi, • csökken az energiaimport-függőség, • nő az árbevétel, • csökken az önköltség.