Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2015-06-01 / 6. szám

18 myrn paksi atomerőmű ■HHHIMI 2015. június ibir Felhasználói szabályok az Információbiztonsági Szabályzat (SZAB-IBIR) alapján Afelhasználóiszabályokazáltalánosirodaimunkavégzésselésazügyviteliinformatikairendszerekhasználatával kapcsolatosinformáció­­biztonsági szabályokat tartalmazzák. Mindenkire általánosan vonatkoznak, és ebbe a körbe a szerződéses partnereket is beleértjük. 5. rész: A fax használata - SZAB-IBIR 4.1.4 fejezete Mondhatják sokan, hogy a faxberendezések kora le­járt, manapság már alig használjuk. Ez nagyjából igaz is. Gyakoribb, hogy beszkennelt anyagokat küldünk e-mail mellékleteként, de vannak olyan hivatali eljá­rások, amikor megkerülhetetlen a fax használata, és ezekben az esetekben többnyire igen érzékeny infor­mációkról van szó. E-mail küldése során könnyen előfordulhat az e-mail cim elgépelése, és ez faxolásnál a telefonszám beírásakor is elképzelhető. A magánlevelezésemben nem olyan régen például tévesen esküvői szertar­táshoz kapcsolódó árajánlatot kaptam, előtte pedig orvosi leletet. Természetesen rögtön értesítettem a feladót, és töröltem az e-mailt. Egy sima faxolás, akár személyes kontextus nélkül is megtörténhet - gondolok arra, hogy nem beszé­lünk közvetlenül senkivel - hiszen miután létrejön a kapcsolat a küldő és a fogadó között, automatikusan átmegy az anyagunk. Bizalmas információk küldése­kor és fogadásakor azonban nem így kell, és nem is szabad így eljárni. Társaságunknál faxot küldhetünk önálló faxkészü­lékekről és multifunkciós, nyomtató-lapolvasó-fax berendezésekről is. Bárhonnan is küldjük a dokumen­tumot, küldés előtt azonosítsuk a fogadó felet. Ez ab­ban az esetben, ha rendszeresen küldünk anyagokat egy telefonszámra, azt jelenti, hogy pontosan írjuk be a telefonszámot, és ellenőrizzük a kijelzőn kül­dés előtt. Abban az esetben, ha új címzettnek küld­jük, telefonhívással ellenőrizzük le a megadott szám pontosságát. De akkor is hívjuk fel a fogadó felet, ha különösen érzékeny információt kell elfaxolnunk, és szeretnénk, hogy a jogosult címzett személyesen is jelen legyen. A faxfedőlapra - téves kapcsolás ese­tére, a fogadó számára - a következő szöveget írjuk: „Amennyiben Ön ezt a faxot tévedésből kapta, te­lefonon azonnal értesítse a küldő szolgálati helyet." Az átvitel után érdemes telefonon visszaellenőriz­ni, hogy megkapta-e a címzett teljes egészében az anyagot. Amennyiben olyan faxot kapunk, amely lényeges üzleti jelentőségű, győződjünk meg a küldő azonos­ságáról. Ehhez ellenőrizni lehet a kinyomtatott faxon a géppel kiegészített küldősort, a küldési időt, a te­lefonszámot és a küldő nevét tartalmazó adatokkal. Ezek manipulálhatók úgy, hogy egy másik küldőt mu­tassanak vagy az eredetit eltitkolják. Szükség esetén visszahívással kell meggyőződni az információ és a küldés valódiságáról. További védelmet jelent, ha a faxkészüléket állan­dó felügyeletű, zárható helyiségben helyezzük el. Járjon el felelős, tudatos felhasználóként! Susán Janka Oroszország nukleáris energetikája - válaszok a XXI. század műszaki kihívásaira Tisztelt Olvasók! Akik velem tartanak a következő cikksorozatban, felidézhetik vagy megismerhetik az atomenergetika 80 éves történetét Oroszországban, a világ legnagyobb területű országában, és képet kap­hatnak arról, hogy milyen válaszokat terveznek a XXI. század műszaki kihívásaira. Az orosz (szovjet) atomerőmű-ipar kezdetei Az orosz (szovjet) nuk­leáris technika első lépé­sei az 1930-as években történtek, amikor Vita­­lij Hlopin radiokémikus akadémikus vezetésé­vel intenzív radiokémiái kutatásokat kezdtek a szentpétervári Rádium Intézetben az urán spon­tán maghasadásával és a láncreakcióval kapcsolat­ban. (1945-ben ebben az intézetben állították elő az Európában elsőként itt léte­sült ciklotronnal az első adag szovjet plutóniumot.) [2] A II. világháború visszavetette az ez irányú kutatá­sokat, de másfél hónappal az amerikai Manhattan-terv beindítása után, 1942. szeptember 28-án a Honvédelmi Állami Bizottság (orosz rövidítéssel GKO) már hatá­rozatot hozott az uránnal kapcsolatos munkák meg­szervezéséről. Ebben kötelezte a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiáját, hogy újítsa fel a kutatásokat az atomenergia felhasználásának az uránatommag hasadása útján való megvalósíthatóságáról, és adjon tájékoztatást az uránalapú atombomba és az urán mint energiaforrás létrehozhatóságáról. E határozatot alátámasztották azok a titkos információk, amelyek Angliában és az USA-ban az atombomba megalkotá­sát célzó serény tevékenységről szóltak. [1] A határozat a tudományos akadémia elnöksége számára a következő konkrét feladatokat írta elő:- Az Akadémián belül létre kell hozni egy speciális atommag-laboratóriumot.- 1943. január 1-jéig a Radiológiai Intézetben ki kell dolgozni és meg kell építeni az U-235 és az U-238 izotópok termodiffúziós szétválasztását végző be­rendezést.- 1943. március 1-jéig a Radiológiai Intézetben és a Fizikai-Műszaki Intézetben centrifugálással és termodiffúzióval elő kell állítani annyi U-235-öt, amennyi a fizikai kutatásokhoz szükséges, és 1943. április 1-jéig a speciális atommag-laboratóriumban le kell folytatni azokat a kísérleteket, amelyek iga­zolják az U-235 atommag hasíthatóságát. [1] 1943. február 11-én a GKO határozatot hozott az atombomba létrehozását célzó gyakorlati munkák be­indításáról. Ezek általános irányítója Vjacseszlav Molo­tov külügyminiszter lett, aki Igor Kurcsatov akadémi­kust bízta meg az atomprogram vezetésével. Két hónappal később a tudományos akadémia alel­­nöke határozatot hozott arról, hogy Kurcsatov vezeté­sével létre kell hozni az Akadémia 2. sz. Laboratóriu­mát. A GKO 1944. április 8-án kötelezte a Vegyipari Népbiztosságot, hogy 1944-ben tervezze meg a nehéz-A Paks II. erőmű reaktorblokkjainak Szentpéterváron épülő elődje (2014) Megalakult a TEIT Ellenőrző Csoportja A Társadalmi Ellenőrző, Információs és Terület­­fejlesztési Társulás (TEIT) Ellenőrző Csoportja május 27-én megalakult. A Radioaktív Hulla­dékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK Kft.) paksi irodaépületében tartották első ülé­süket Fülöp János elnök, faddi polgármester vezényletével, majd megtekintették a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója épülő moduljának építkezését. Az újabb négy tárolókamrát magá­ban foglaló modul beruházása az elmúlt évben kezdődött, és várhatóan 2017 elején fejeződik be. A kivitelezők most a vasbeton falak építését végzik. A TEIT Ellenőrző Csoportjának joga, hogy időről időre a térség nukleáris létesítményeinek működését vizsgálja, ellenőrizhet minden folya­matot, ezzel is a lakosság érdekeit és a kölcsönös bizalmat szolgálva. vízgyártó üzemet és az urán-hexafluoridot (UF6-ot) gyártó üzemet, a Színesfém-ipari Népbiztosságot pedig arra, hogy 1944-ben állítson elő 500 kg fémuránt, 1945. január 1-jéig építse fel a fémuránt előállító üzemet, va­lamint arra, hogy szállítson a 2. sz. Laboratórium ré­szére néhányszor 10 tonna legjobb minőségű grafitot. Hirosima és Nagaszaki 1945. augusztus 6-i és 9-i amerikai atombombázása után a Szovjetunió eddigi anyagi és emberi erőforrásainak sokszorosát irányítot­ta a nukleáris területre. Források: 1: https://ru.wikipedia.org/wiki/C03daHue_ coeemcKoü_amoMHOü_6oM6bi 2. https://ru.wikipedia.org/wiki/XnonuH,_Bumanuü_ rpuzopbeeuH Igor Kurcsatov akadémikus Kimpián Aladár ny. főmérnök

Next

/
Thumbnails
Contents