Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-06-01 / 6. szám
2 __________<é> mmmmmmm mym paksi atomerőmű «hm 2015. június A nukleáris energia és az üvegházgáz-kibocsátás megtakarítása az EU-ban Az atomenergia jelentősen hozzájárul az energiaszektor szén dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez. Az Európai Unió (EU) jelenlegi atomerőmű-flottájának működése 679 megatonna (Mt) szén-dioxid-kibocsátás megtakarítását eredményezi ahhoz képest, ha nem lennének atomerőműveink és a termelésüket főként fosszilis tüzelőanyagokkal kellene helyettesíteni őket. Ez a megtakarítás 449 megatonnát tesz ki ahhoz képest, ha az atomerőműveket leállítanánk, és más energiaforrásokból fedeznénk áramszükségletünket a jelenlegi (2012) energiamix arányában. Összehasonlítva, az utóbbi érték nagyobb, mint a világ összes országának a Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt kibocsátáscsökkentése (446 Mt). Az üvegházgáz (ÜHG) növekvő kibocsátásának következtében megfigyelhető klímaváltozás a legnagyobb környezeti veszély, amellyel a világnak ma szembe kell néznie. A légköri ÜHG-koncentráció csökkentésére való törekvés nemzetközi szinten napirenden van, a Kiotói Jegyzőkönyv aláírása után idén Párizsban lesz lehetőség új kibocsátáscsökkentési megállapodás megkötésére. Az energiaszektor az üvegházgáz-kibocsátások első számú felelőse, ezért az Egyesült Nemzetek tagállamai a globális klímaváltozás hatásainak mérséklése során főként az energiatechnológiákra, ezen belül az áramtermelésre összpontosítják figyelmüket. A kis kibocsátású energiaforrások - az atom és a megújulok - meghatározó szerepet játszhatnak a kibocsátások csökkentésében. Az EU a gazdaság 80-95%-os dekarbonizációját tervezi 2050-re. A cél eléréséhez alkalmas eszköz lehet az atomenergia részarányának növelése, amely emellett hozzájárulna az energiabiztonsághoz és versenyképes árak kialakításához is. Az atomenergia szerepének megítéléséhez a globális éghajlatváltozás elleni harcban hasznos tudás lehet a kibocsátások összehasonlító vizsgálata és annak ismerete, mennyiben járul hozzá jelenleg az atomenergia az üvegházgáz-kibocsátások csökkentéséhez. A nukleáris energiatermelés nem jár közvetlen üvegházgáz-kibocsátással, de van kibocsátás az üzemanyag bányászata és dúsítása, az erőműépítés, a kiégett fűtőelemek és melléktermékek elhelyezése, a hulladékkezelés és az erőművek leszerelése során. A megújuló energiaforrások sem bocsátanak ki üvegházgázokat az energia termelésekor, de az eszközök előállítása és az építés már nem emissziómentes, valamint a szükséges háttérkapacitások működtetése következtében is nagy mennyiségű C02 kerül a légkörbe. Életciklus-analízis eredményeként kimutatták, hogy a teljes nukleáris ciklus kibocsátása 16 gC02/kWh körül van, ami nagyságrendileg azonos a megújuló energiaforrások kibocsátásaival, míg a legkörnyezetszennyezőbb szénerőművek kibocsátása átlagosan 1001 gC02/kWh, ezen belül a ligniterőműveké még sokkal több. A nukleáris ipar üvegházgáz-megtakarításának becslésekor a Foratom szakemberei úgy számoltak, hogy az atomenergiát leginkább fosszilis energiaforrásokkal lehetne kiváltani, alaperőmű-üzemmódra ezek alkalmasak, a megújulok erőltetett fejlesztése a problémát a technológia mai fejlettségi szintjén nem oldaná meg. Azonban minden valószínű opciót figyelembe véve a szakemberek két hipotetikus esetre számolták az atomenergia helyettesítését: 1. arányosan megnövelve az öszszes többi energiaforrás részesedését, 2. csak a szén-, olaj- és gázerőművek részesedését növelve meg. A kalkuláció eredményei szerint amennyiben az EU áramtermelésének 27%-át adó atomenergiát kiváltanánk más, jelenleg is használatos energiákkal, az energiamixben jelenleg elfoglalt számarányuk alapján, akkor az EU öszszes villanytermelő erőművének kibocsátása a jelenlegi 1268 Mt-ról 1717 Mt-ra nőne. Ez azt jelenti, hogy az európai energiaipar 35%-kal, 449 megatonnával több szén-dioxidot bocsátana ki, ha nem lennének atomerőműveink. Ha a második forgatókönyv szerint csak a szén-, olaj- és gázerőművek részarányát növelnénk meg az atomenergia kiváltásakor, és a megújulok részaránya változatlan maradna, akkor az európai erőműpark kibocsátása 1268 megatonnáról 53%-kal 1946 megatonnára nőne. Vagyis az atomerőművek nagy valószínűség szerint évente 679 megatonna C02-kibocsátást takarítanak meg csak Európában. Összehasonlításként megjegyezhető, hogy a 2. forgatókönyv szerinti 679 megatonna üvegházgáz-kibocsátás megtakarítása valamivel több, mint az EU összes szállítási üvegházgáz-kibocsátásának háromnegyede (894 Mt) volt 2012-ben és több, mint az EU öt legnagyobb népességgel rendelkező országának (Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság és Lengyelország) összes szállítóeszközének szén-dioxid-kibocsátása (637 Mt). Az első forgatókönyv szerint az európai atomerőművek által évente megtakarított 449 megatonna kibocsátás csaknem egyenlő az EU-nak a Kiotói Jegyzőkönyvben a 2008-2012-re vállalt 446 megatonna C02-kibocsátás-csökkentésével. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adataival számolva, amennyiben a világ 440 atomreaktorát egyenlő arányban helyettesítenénk fosszilis és megújuló energiákkal, akkor a kibocsátás 2100 megatonnával nőne. Ez a teljes kiotói ÜHG-kibocsátás-csökkentési vállalásoknál négyszer több. Forrás: http://www.foratom.org/publications/topical-publications/8645-nuclear-energy-ghg-avoidance-in-the-eu-2015/file.html Szerbín Pável Ha nem lennének megújulok és atomerőművek, akkor sokkal több üvegházhatást okozó gázt bocsátanának ki az EU-s országok A grafikon megmutatja, milyen mértékban segítenek a káros gázok kibocsátásának csökkentésében az egyes erőműfajták V $ Napenergia Szélenergia Biomassza A megújuló energiaforrások és az atomerőművek segítenek az üvegházhatás mérséklésében Forrás: NEÜ, NAÜ, Világenergia Tanács, Eurostat ■9 Atomenergia Országjáráson a paksi ürge Folytatás az előző oldalról Legfrissebb munkája az„Ürge mese"című verses fotómesekönyv, amely a paksi ürgék mindennapjain keresztül mutatja be a természet értékeit és az évszakok változását. Az „Év emlőse 2015 - az ürge" szabadtéri fotókiállítás a Balatonnál debütált, most a Bükki Nemzeti Parkban, majd az Aggteleki Nemzeti Parkban folytatódik. Az ürge természetvédelmi oltalom alatt álló, fokozottan védett rágcsáló (értéke negyedmillió forint), amely évente csak egyszer szaporodik. Bár kolóniában élnek, mégis minden egyednek külön föld alatti járatrendszere van. A nyílt, kimondottan rövid füvű területeken keresik táplálékukat, ami elsősorban magvakból és más növényi részekből áll, de a tücsköket, cserebogarakat és más ízeltlábúakat is előszeretettel elfogyasztják. - Korom ellenére fiatal természetfotós vagyok - nyilatkozta Vincze Bálint. - Alig nyolc éve fényképezem városom szűkebb és tágabb környezetének természeti csodáit. Lencsevégre kapok mindent, ami szép, de legkedvesebb viszszatérő témám az ürge. Miért? Nem tudom, bár sokszor kerestem rá a választ. Lehet, hogy játékossága az, ami elvarázsol. Mérete alig arasznyi, de nekem ő mégis egy óriás. Nem véletlen, hogy fényképezéséhez sokszor használom a nagy látószögű és halszemobjektíveket. Rio de Janeirótól Prágán, Moszkván, Szentpéterváron át Bécsig csodálhatták meg egyedi látásmódú, gyönyörű természetfotóit az érdeklődők. Fényképezte már a szibériai tajga, sőt az északi sarkkörön túli tundra tájait, ritka fajait is, mégis legkedvesebb témái az ürgék maradtak. Ezekből látható első ízben mintegy 130 olyan felvétel a most megnyílt tárlaton, amelyek által szinte közvetlen közelségbe kerülhetünk az idei „Év emlősének" választott, fokozottan védett ürgékhez. A kiállítást dr. Kalotás Zsolt nemzetközi hírű természetfotós, a Magyar Természetfotósok Szövetségének alapító tagja nyitotta meg. WollnerPál Nemzetközi Atomenergia Ügynökség: elkötelezettek a magyar szakemberek A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) nukleáris biztonsági és sugárvédelmi szakértőkből álló missziója a közelmúltban felülvizsgálta az atomenergia hazai alkalmazását felügyelő hatósági rendszert. A misszió megállapította, hogy a magyar szakemberek erősen elkötelezettek az ország nukleáris programja és a különféle radioaktív anyagokkal kapcsolatos alkalmazások szigorú felügyelete mellett. Magyarország kihívások előtt áll, beleértve az érintett hatóságok közötti feladat- és hatáskörmegosztás átfogó átalakításának befejezését, a felügyeleti hatósági rendszer tényleges függetlenségének biztosítását - állapította meg a vizsgálat. Greg Rzentkowski, a NAÜ Nukleáris Létesítmények Biztonsága Divíziójának igazgatója elmondta, hogy Magyarország az IRRS-misszió meghívásával bizonyította a nukleáris biztonság iránti erős elkötelezettségét. „A felülvizsgáló csoport teljes körű együttműködést, nagyon nyitott és átlátható hozzáállást tapasztalt a magyar partnerek részéről a hatósági, műszaki és szabályozás kérdések megvitatásában” - mondta, kiemelve, hogy Magya ország úgy döntött, a végleges jelentést a nyilvánosság számá hozzáférhetővé teszi.
