Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-05-01 / 5. szám
Fotók: Bodajki Ákos itiym paksi atomerőmű ■■■ 2015. május RENDKÍVÜLI OSZTÁLYTABLÓ Akik ünnepnapon is dolgoznak Rovatunkban ez alkalommal olyan munkatársakat mutatunk be, akik három műszakos munkarendjük miatt az ünnepnapokon is, például karácsonykor, húsvétkor vagy éppen május elsején is dolgoznak, s az ünnepet nem családjuk, barátaik körében töltik. Balázs Pál szolgálatvezető Hajdú-Bihar megyében, Nádudvaron született, és itt járt általános iskolába. Ezt követően a Mechwart András Gépipari Technikum és Szakközépiskola gépész szakát végezte el, később pedig ugyanitt gépjavító karbantartó technikusi képesítést szerzett. A szakmájában helyezkedett el, először Budapesten, majd szülővárosában. Az atomerőmű a harmadik munkahelye, 1982-ben lépett be a Külső Technológiai Osztály (KTO) elődszervezetéhez gépészként. 1985-ben főgépésszé nevezték ki. 1987-től az „A” műszakot irányítja művezetőként, illetve a munkaköre átnevezését követően szolgálatvezetőként. Feladata a blokkok kiszolgálásának biztosítása. Hozzá, illetve beosztott munkatársaihoz tartoznak a vízmű, a dízelgépházak, a kis- és nagynyomású levegőrendszerek, a hűtőgépház, a technológiai szivattyúházak, a szellőzőrendszerek, az ivó- és tűzivízrendszerek, a nitrogén- és hidrogénellátás - azaz majdnem minden, ami a kiszolgáláshoz szükséges. Emellett a fiatalok szakmai - tantermi és gyakorlati - betanítását is végzi. Berendezéseik a „nagykorúságot” már régen elérték, így több munkát adnak, de - kollégánk elmondása szerint - az a dolguk, hogy üzemeltessék őket a legjobb tudásuk szerint. A szakmai tapasztalat értéke kapcsán vallja, hogy „30 év szakmai tapasztalatot 30 év alatt lehet megszerezni.” 1982 óta műszakozik. Mint mondja, megszokta, sőt nem is igazán vágyik a délelőttös munkarendbe, mert műszakban sokkal inkább a „maga ura”, azaz maga dönthet egyes problémák megoldásában, természetesen a felelősséget is vállalva. A családja már régen elfogadta a műszakozás jelentette körülményeket. Felesége szintén az erőműben dolgozik humánpolitikai előadóként. Két fiuk és egy lányuk van. Az idősebbik fiú Kecskeméten, a Mercedes-nél dolgozik a feleségével együtt. Lányuk jelenleg gyesen van a második unokával, a férje az OVIT dolgozója. Legfiatalabb fiuk Budapesten él, a GRUPAMA alkalmazottja, s a tervek szerint idén nősül. Munkatársunk szeret családostól horgászni, számítógépezni, és nagycsaládos kirándulást is szoktak szervezni, ha lehet évente, akár 20 fő részvételével is. Mint mondja, mivel kertes házban lakik, és van két kicsi unokája, nem okoz gondot a szabadidő eltöltése. Prancz Zoltán Szabó Attila turbinagépész 1966-ban született Zalaegerszegen. Tizennyolc éves koráig szülővárosában lakott. Középiskolai tanulmányait Nagykanizsán végezte: dízelmozdony-szerelői képesítést szerzett, 1983-ban fejezte be az iskolát. A bizonyítvány kézhezvételét követően öt hónapig a MÁV-nál dolgozott tanult szakmájában. Ekkor adódott lehetősége elhelyezkedni a Paksi Atomerőműben, amivel élt is. Az akkori blokküzemeltetésnél, a mai Turbina Osztályon állt munkába, mint mondja: Sztrida Feri bácsi jóvoltából, aki ebben az időben vezette a szervezetet. Immár harmincegy éve dolgozik az 1. blokk C műszakjában, eleinte ügyeletes lakatosként, majd turbinagépészként. Feladata - munkatársaival együttműködve - a turbinák és kiszolgálóegységeinek napi huszonnégy órás üzemeltetése, a legnagyobb odafigyeléssel, gondossággal. Attila szakmai elvei között szerepel, hogy próbálja tartani magát a régi, jól bevált munkamorálhoz, amit a kezdetekben megismert és elsajátított. Elmondása szerint akkor még nem volt olyan sokrétű szabályozás, mint most, ami időnként kissé körülményessé is teszi a munkavégzést. A kezdeti időkben inkább a lelkesedés, a teljes elkötelezettség volt a lelkiismeretes teljesítés alapja. Az új szabályozások és az új körülmények között szocializálódott kollégák miatt nagyobb rugalmasságra van szükség. A folyamatos műszakos munkarendről így vall: „Ennyi év után már beállítottunk egy rendszert, ami nem a naptárhoz alkalmazkodik. Nálunk máskor vannak az ünnepnapok.” Attila boldog családi életet él feleségével, Melindával és három lányával, Lilivel, Fruzsival és Csengével. Ha van ideje és kedve, szívesen motorozik, de mint mondja, szeret bütykörészni a garázsban, és olykor a TV előtt lustálkodni is, és persze a ház és környékének rendben tartása szintén ad programot a szabadidő eltöltéséhez. Prancz Zoltán Kőműves István művezető Szekszárdon született 1972-ben, gyerekkorát Tengelicen töltötte, és az általános iskolát is itt végezte. 1990-ben a szekszárdi Garay János Gimnáziumban orosz speciális osztályban érettségizett, bár úgy gondolja, hogy az orosz nyelvtanulás előnye a rendszerváltással elveszett. Ezt követően az 505. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben rádió-tévé műszerészként kétéves képzésben szerezte meg szakmunkás-bizonyítványát. Az Atomix Kft.-nél 2004-ben kezdett betanuló irányítástechnikai műszakos műszerészként az „F” műszakban, majd 2006 végén került a PA Zrt. állományába. 2012 végétől tartalék művezetői státuszban dolgozik. Sok évig szeretne még tapasztalatot szerezni jelenlegi beosztásában. Magánéletében a hitelek mielőbbi eltüntetését tűzték ki legközelebbi céljuknak, és gyerekeiket szeretnék útnak indítani az életben. István felesége köztisztviselő, Szekszárdon élnek. Első házasságából van egy 19 éves lánya, Kata, akit négyéves kora óta feleségével együtt nevelnek. Közös fiuk, Soma, 12 éves lesz év végén. Hobbija a barkácsolás, nem szeret azonnal kidobni semmit, inkább próbál más megoldást találni. Legfontosabb dolog az életében a barátságok ápolása, úgy gondolja, minden más csak feladat. A műszakozást szerinte nem lehet megszokni, óriási alkalmazkodást kíván a család részéről. A majálist nem gondolja kiemelt ünnepnek, amióta műszakba jár. A ritka szabad hétvégéket értékesebbnek érzi, hiszen legtöbbször beleesik a műszakbeosztás, vagy aznapra, illetve előtte-utána való napra jut a műszak. Idén délelőttös lesz május elsején, de családja természetesen kilátogat majd a városi rendezvényre. Délutánra rövidebb kirándulást, közös mozit, talán horgászatot szeretnének, ha engedi az időjárás, vagy grilleznek a barátokkal az udvaron, ha éppen úgy adódik. Orbán Ottilia Bérces Béla blokkügyeletes Gyöngyösön született 1970. augusztus 30-án. Gyöngyösön és Pakson járt általános iskolába, majd 1988-ban Pécsett atomerőmű-gépész szakon végzett. 1997-ben a pécsi Zipernowsky Károly ipari szakközépiskolában technikus minősítőt szerzett, majd 2008-ban diplomázott Dunaújvárosban. Az atomerőműben először nyári gyakorlaton járt 1985-1987 között, és közben lehetősége volt ösztöndíjasként szerződni. Az erőműbe 1988-ban nyert felvételt, majd az alaptanfolyamok elvégzését követően három műszakos munkarendbe került. Gépész jogosító vizsgát tett, ezt követően pedig sorkatonai szolgálatot teljesített. Visszatérte után 1995-ben primer köri főgépészi, 1998-ban reaktoroperátori, 2006-ban turbinaoperátori vizsgát tett. 2007-ben sikeres blokkügyeletesi hatósági vizsgát követően került a jelenlegi munkakörébe. Munkahelyi, illetve magánéleti tervei között szerepel idén júniusban az ismétlő hatósági vizsgán való helytállás, a távolabbi jövőben pedig 27 év után a műszakozásból való kilépés és az angol nyelv tanulása. Feleségével, Andreával, 1996 óta házasok. Két gyermekük van, Renáta (17) és Bálint (14). Szabadidejét a ház körüli munkák, az edzőterem látogatása, motorozás és a családjával töltött idő teszi ki. Életében a legfontosabb dolog mindenképpen a család, felesége és a gyermekei. Véleménye szerint a műszakosok számára nagy nehézség és probléma, hogy velük ellentétben az ünnepeket - ilyen a majális is - a többség a családjával tölti. Aki műszakban dolgozik, az a műszakrendhez igazodva tud részt venni a programokon: délutánra vagy délelőttre ér csak oda, vagy esetleg egyáltalán nem, mert esetleg éppen éjszakára pihen elő. Idén délelőtt dolgozik, a programtól függően valószínűleg délután kimegy a családdal. OrbánO
