Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-01-01 / 1. szám
2015. január <é> mym paksi atomerőmű 11 Mesterné Blatt Mária külső üzemi operátor Pakson született 1959-ben, itt végezte általános iskolai tanulmányait is, majd 2000-ben átköltözött családjuk a szomszédos Madocsára, ahol jelenleg is élnek. A középiskolai pályaválasztás során szekszárdi intézmény mellett döntött, a kereskedelmi szakiskolába nyert felvételt. Később - már munka mellett - tanult tovább, a paksi Vak Bottyán Gimnáziumban érettségizett. A Paksi Atomerőműben 1983-ban tudott elhelyezkedni. A Külső Technológiai Osztályra vették fel, ahol három műszakos munkarendben alkalmazták. Mária azóta is, immár harmincegy éve itt dolgozik, jelenleg külső üzemi operátor munkakörben. Az eltelt időszak alatt három területen végezte tevékenységét: a vízkivételi műben, a hűtőgépházban és az egészségügyi épületben, a hőközpontban. Mindvégig az üzemeltetés és az ellenőrzés volt a feladata. Munkája elismeréseképpen 2009-ben részesült „Az Atomerőmű Kiváló Üzemeltetője” díjban, aminek nagyon örült - teszi hozzá. Számára a műszakozás ennyi év után már elég fárasztó, de igyekszik minél több pihenéssel ezt kompenzálni. A családi programokat a szabadnapokra időzítik. Az ünnepnapokon való munkavégzés egy családanya számára azért elég komoly szervezést igényel. Családjának ezúton is köszöni, hogy ebben segítik és alkalmazkodnak hozzá. Párja a Projekt Támogató Osztályon dolgozik, egy gyermekük van, Ágnes, aki 19 éves, és a Veszprémi Egyetem vegyészmérnöki karának hallgatója. Mária szabadidejét leginkább otthonában családjával tölti, szeret olvasni, utazni, felfedezni a környező országokat, és megismerni hazánk gyógyvizeit. Gyöngyösiné Nyúl Petra Bayer Ottó szolgálatvezető Mohácson született 1958. december 11-én. Általános iskoláit Borjádon, majd az autószerelő ipari iskolát Mohácson végezte. Autószerelőként helyezkedett el a mohácsi Volánnál, az ezt követő években pedig a szekszárdi Volánnál volt buszvezető. Később a mezőgazdasági kombinát központi műhelyében is dolgozott néhány évet. Megnősült, Faddra költözött párjával, és gépkocsivezetőként helyezkedett el Szekszárdon, majd 1980-tól mentőgépkocsi-vezetőként dolgozott Pakson. 1985. augusztus l-jén került az atomerőműhöz lakatosként. Egy éven belül megszerezte a gépész vizsgát, esti iskolában leérettségizett, majd Pakson, az Energetikai Szakközépiskola és Kollégiumban megszerezte a gépésztechnikusi képesítést. Ezt követően turbinagépész beosztásban dolgozott, és 1994-ben turbinaoperátori vizsgát tett. Hét évig volt a 4. blokkon, ami egy nagyon jó és emlékezetes időszak volt számára. 2001-ben főgépész vizsgát tett, három évig „mozgó” főgépész volt, közben beugró operátor, majd átkerült az 1. blokk „D” műszakba, ahol végül is az egész pályafutását kezdte. 2007 júliusától a mai napig is szekunder köri szolgálatvezetőként dolgozik. Ottó 34 éve (1980. február 1. óta) dolgozik műszakban, mivel már a mentősöknél is műszakozott. A család elfogadja, tudomásul veszi, rugalmasan kezeli ezt az életmódot, és a gyerekek is ebben nőttek fel. Nagyon nehéz összeegyeztetni a családi ünnepeket, alkalmakat. A karácsony most náluk úgy zajlott, hogy a gyermekeik és unokáik a szentestét otthon töltötték, az ünnep első napja a komázás volt, az ünnep második napján pedig Ottóék látták vendégül a családot ünnepi ebédre - mindezt a negyedik éjszakai műszak után. Komoly „logisztika” kell hozzá. Szervezés és megegyezés alapján ügyesen és okosan hangolják össze a családi programokat. Ottó Pakson lakik 1985 májusa óta. Első házasságából van egy fia és lánya, második házasságából pedig egy lánya. Hat unoka büszke nagypapája. Hobbijának már egyre többször hódolhat, most hogy a gyerekek már felnőttek. Motorozni nagyon szeret, már 1977 óta rendszeresen. Ha ezenkívül mégis van egy kis szabadideje, legtöbbször apósának segít a háza körül. Emellett még a házépítés, kertészkedés és a borászkodás is kedvenc időtöltése. Ügy gondolja, hogy legfontosabb dolog az életében az egészség, a megbízható családi háttér. Jó érzés az, ha az ember este, amikor már mindenki nyugovóra tér, vagy egy vasárnapi ebéd után, jóllakottan pihenés helyett munkába indul, a család mindezt megértőén tudomásul veszi, tolerálja és örömmel várja haza. OrbánO i Árki Attila vegyészeti szolgálatvezető Pakson született 1971. május 15- én. A középiskola elvégzése alatt szerződést kötött a Paksi Atomerőmű Vállalattal, ahol a nyári gyakorlati idejét is töltötte. Az 1986-os év volt az, amikor először belépett az erőmű kapuján. Az iskola elvégzése és a katonaság után 1991-ben kezdett el dolgozni műszakos beosztásban. Egy év munka után családi okok miatt elköltözött Pécsre, ahol tíz évet töltött el, majd az élet úgy hozta, hogy ismét az atomerőműhöz került műszakos állományba a Pótvíz-előkészítő Üzembe. 2006 óta pedig a vegyészet szolgálatvezetői feladatait látja el. Már szolgálatvezetőként adódott lehetősége a Pécsi Tudományegyetemen továbbképeznie magát. Kémia BSC levelező képzésen vett rész, amire ketten jelentkeztek a munkahelyéről, és sikeresen el is végezték. 1991 óta műszakozik Attila, és a család részéről vegyes az elfogadás, mert sokszor keresztezi a családi programokat, főleg a hétvégére esőket. A karácsonyt tekintve most van először az utóbbi öt évet nézve, hogy szenteste, illetve karácsony első napán otthon ünnepelhet a családjával, viszont a másnapján már dolgozik. Évek óta folyamatosan dolgozott az ünnepek alatt három műszakban. Hozzászokni nem lehet, ezzel együtt kell élni. Az ember tudja, hogy mit miért csinál, és a család ezt elfogadja. Ha a család ünnepekkor összejön, mindenki úgy alakítja a karácsonyi programot, hogy Attila is ott tudjon lenni, őrá vannak tekintettel. Szilveszter napja már nagyon véletlenszerű, arra már nem fektetnek akkora hangsúlyt. Általában szilveszterkor szívesen átvállalja kollégáktól a műszakot. A sport mint kikapcsolódás nagyon fontos számára. Lassan már öt éve sárkányhajózik. Előtte is sportolt, főleg labdajátékokat: focizott, kézilabdázott. Most öt éve tart ez a „szerelem” a vízi sportokat illetően, és elég sokat le is jár a paksi csónakházba csapatával, az Atom Dragonnal evezni, téli időszakban pedig kondizni és tanmedencézni. Mellette még természetesen a családi ház körüli teendőket is ellátja. Az otthoni kert ad elfoglaltságot hétköznapokon is. A legfontosabb dolog az életében a családja: a két gyermeke, a felesége, szülei, testvérei, azok, akik a legközelebb állnak hozzá. Emellett a munkája, munkahelye és az egészsége is fontos, és igyekszik is vigyázni mindegyikre. OrbánO Szabó Attila vezető elektrikus Munkatársunk tősgyökeres paksi (olyannyira, hogy még itt született az utolsó gyerekek között az egykori Kossuth Lajos utcai szülőotthonban). Szakmai tanulmányait Dunaújvárosban végezte, technikusi képesítést szerzett. A szakmai gyakorlatokat viszont a Paksi Atomerőműben töltötte. Édesapja és bátyja már itt dolgozott, amikor ő kikerült az iskolapadból, ez is közrejátszott abban, hogy nagy célja lett az itteni munkaközösség tagjává válni. Ez többéves várakozás után, 1999-ben teljesült: felvételt nyert a Villamos Üzemviteli Osztályra, elektrikus munkakörbe. Öt év gyakorlat nyomán felettesei kiválasztották, hogy hatósági vizsgát tegyen, és vezető elektrikus legyen a blokkvezénylőben. 2004 márciusától a 4. blokkvezénylő D műszakos villamos operátora. Feladata a blokk villamos paramétereinek ellenőrzése, a villamos munkák koordinálása, a villamos műveletek elvégzésének kiadása, valamint a kapcsolattartás a társszakterületekkel és a többi operátorral. A műszakozás őt és családját egyaránt érintő nehézségeiről így beszél: „Nem is tudom, milyen lehet állandó délelőtt dolgozni, mert az előző munkahelyemen, a Neutron Kft.-nél, sőt még a katonaságnál is a telefonközpontban három műszakban dolgoztam. Mostanában, a sokadik éjszaka után néha már érzem magamon, hogy nem vagyok olyan türelmes, „nyűgösebbé” válók, mint 15 évvel ezelőtt. Már a családalapításkor is három műszakban dolgoztam, így szegényeknek a kezdetektől meg kellett szokniuk, hogy ha éjszakás voltam, akkor másnap délelőtt alszom, és csöndben kell maradni, a programokat pedig - így például a karácsony megün- j neplését - mindig a műszakbeosztáshoz kell igazítani, ami nem egyszerű feladat.” Attilának két lánya van, mindketten a Balogh Antal Katolikus Általános Iskolába járnak. Petra, a nagyobbik, 14 éves, Rita, a kisebbik, 10 éves. Velük szeret minél több időt tölteni. Szabadidejében ezenkívül szívesen horgászik, próbál sokat mozogni, sportolni, játszik a városi kosárlabda-bajnokságban is, mert - mint mondja - az operátori munkakör nagyon mozgásszegény, jóformán be vannak zárva a blokkvezénylőbe. Prancz Zoltán
