Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2013-04-01 / 4. szám

20 2013. április <&> mym paksi atomerőmű NEI SmartBrief Kiöntötték a Vogtle-3 blokk első betonját A Southern Nuclear megkezdte a blokk speciális alapozásának munkálatait A fenti eseményre három nappal azt követően került sor, hogy a társaság beruházásában 2013. március 11-én elkészült a Virgil C. Summer atomerőmű épülő második blokkjának betonalapozása. Ez a blokk az elmúlt három évtizedben az első új építésű reaktor az USA-ban. A South Carolina Electric and Gas Company és a Santee Cooper két API000 típusú nyomott­vizes blokkot épít a telephelyen, ahol már egy reaktor üzemel. Az alapbeton adja a konténment és a többi épület számára az alapzatot. A betonréteg mint­egy két méter vastag, és a 7000 köbméter beton egy körülbelül 70x50 m-es területet fed le. A beton beöntése két napig tartott, és hivatalosan ettől a fázistól számítják az atomerőmű építését. Mindkét telephelyen az NRC által kiadott kombinált üzemeltetési engedély alapján folynak a munkálatok. Habár a Vogtle telephely munkáit előbb engedélyezték és az üteme­zésben is előbbre volt sorolva, most már látható, hogy a két program szinte együtt halad. Az alapozás során a betonszállító kocsikból szabályos futószalagot kellett kialakítani, hogy folya­matos legyen a beton áramlása. A nukleáris zöldek felemelkedése A Sierra Club és a Greenpeace mindig saját forgatókönyveik szerint dolgoztak, és azért küz­döttek, hogy világszerte elfogadtassák a jövő egyetlen lehetőségének a szélturbinák és a nap­elemek alkalmazását. De a szénkibocsátás növekedésétől való félelem és a klímaváltozás vala­miféle katalizátorként egy újfajta, modern környezetvédőt hozott létre: a pronukleáris zöldek csoportját. Tagjaik között köszönthetjük a régi motoros környezetvédőt és laptulajdonost, Stewart Brandot, valamint Ted Nordhaust és Michael Schellenbergert (Breakthrough Insti­tute - Áttörés Intézet, Oakland). Ebben a körben dolgozik Mark Lynas környezeti aktivista, Tony Blair korábbi brit miniszterelnök, és egy neves szakember, a tudós James Lovelock. Egy kanadai tag is van, az oknyomozó filmjeiről is ismert Greenpeace-alapító Patrick Moore. A virágzó villamosenergia-piac 1985 óta évi 3 százalékkal növekszik, és úgy tűnik, a nuk­leáris alapú termelésnek továbbra is jelentős szerep jut ezen a piacon. De az nyilvánvaló, hogy az „új zöldek” támogató hozzáállása nem fog jelentős szerepet játszani az amerikai piacon a következő évtizedekben. Ennek az az oka, hogy a palagáz kitermelése okozta forradalom bő­séges támogatást biztosít az alacsony költségű földgáz használatának. A nukleáris szószólóknak talán Ázsiában és Európában lehet nagyobb sikerük, ahol a földgáz továbbra is viszonylag drágának számít. Japánban, ahol a nukleáris ipar éppen a túl­élésért küzd, a földgázt folyékony formában importálják, és az ára négy-ötszöröse a jelenle­gi amerikai árnak. Nyugat-Európában ez az ú~ három-négyszerese az amerikainak. Csak ott lehet jelentősége az atomerőműveknek, ahoi a gázár tartósan magas marad. Mégsem a gáz a nukleáris terjeszkedés legnagyobb gátja, hanem a szén-dioxid-kibocsátásért leginkább fele­lős nyersanyag - a szén. Például Kínában 500 ezer (!) MW új széntüzelésű kapacitás létesült 2000 és 2011 között. 2013 és 2016 között nagyjából 315 ezer MW szenes erőmű-kapacitás jelenik meg az országban. Azok a tények terelik erre a pályára befektetőket, hogy ott a bősé­gesen rendelkezésre álló szén kitermelése viszonylag olcsó, és nincs az OPEC-szabályozáshoz hasonló piaci modell. Tavaly szeptemberben Nordhaus és Schellenberger közzétett egy tanulmányt, amelyben felvázolták a szakma újraélesztésének forgatókönyvét. Új, nemzeti elkötelezettséget javasol­nak, az újgenerációs technológiák fejlesztését és a kis teljesítményű moduláris reaktorok mie­lőbbi megjelenését. NEI SmartBrief, 2013. március Varga József Adatokból info Budapesten, a Hotel Boscolo (New York kávé­ház) adott otthont az IBM Storage fórumának. Az informatikai forradalom hajnalán még a PC-k kifejlesztése idején is irányadó volt a patinás számítástechnikai világcég, az IBM. A file-szer­­verek gazdaságos üzemét eredményező fejlesz­tés, a virtualizáció felsőfokát jelentő cloud-com­­puting elnevezés is tőlük származik. Az így kialakuló tárhelyek eddig elképzelhetetlennek hitt adatbázis méreteket (peta-, exa-, zetaByte) tettek lehetővé, és a köztudatban elterjedt elne­vezését - BigData - is az IBM adta meg. Ezek a hallatlan adatbázis méretek már strukturált és strukturálatlan adatokat egyaránt tartalmazhatnak, amelyekből új programok tudnak csak eredményesen fontos információ­kat kinyerni, amik új üzleti előnyöket eredmé­nyeznek. Azért, hogy minél hitelesebb forrásból érte­sülhessünk a fejlesztéseikről, neves külföldi és hazai szakértőket kértek fel az előadások meg­tartására. Veres Zsolt, az IBM Magyarország vezérigaz­gatója elpanaszolta, hogy bár minden eszköz, program, adatállomány, tudás rendelkezésre áll, mégsem használják ki kellőképpen a Big­Data feldolgozásban rejlő lehetőségeket, sem a kereskedelemben, sem a közvélemény-kuta­tásban. Ez annál fájóbb, mivel a BigData az IBM egyik fő terméke. Robyn Schwartz, az IBM központi kutatási munkatársa, a kiskereskedelem és a pénzügy üzleti modellek, ezen belül ezekbe a folyama­tokba a legfrissebb technológiai lehetőségek bevonása iránt érdeklődik. Az elismert feltaláló 12 szabadalom birtokosa. Az IBM mindig is a fej­lesztések élharcosaként volt ismert. Tendencia, hogy a minél gyorsabb adatfeldolgozás érdeké­ben számos funkciót a processzorba telepítenek - ez már a Cognitív Computing korszaka lesz (távérzékelés, érintés, látás-felismerés, szaglás, hallás - beszédértés, ízlelés). Ságvári Bence szerint az adatnövekedésnek a tárolókapacitás nem korlátja. Jön a gondol­kodó gépek korszaka. Az egyéni tanulóprogra­mokkal követhető, hogy a diák a feladatmegol­dás során milyen segédleteteket használ - ezzel tudás, tudáshiány értékelhető. Még az on-line érettségit is bevezethetőnek tartják 2020-ra. gyulai CeBIT 2013 Hannoverben ismét a világ legnagyobb informatikai szakkiállítását rendez­ték meg március 5-9. között. A vásárba 70 országból 2700 kiállító jött el, hogy megmutassa termékeit a 280 000 érdeklődőnek. Zsugorodik, de egyben évek óta már terjeszkedik is Ausztrália, Eurázsia, Dél-Amerika felé, ahol az év során szintén CeBIT-eket rendeznek, de más vásárokkal is kooperálnak, pl. Computex Taiwan. A CeBIT a hannoveri ipari vásárból vált önálló kiállítássá 1986-ban, fény­korában 450 ezer m2 kiállítási területére 800000 látogatót vonzott. Most fel­merült, hogy újra össze kellene hozni a két kiállítást - maga Angela Merkel német kancellár javasolta. A kiállítás jelmondata tavaly a Cloud Computing és a BigData, idén a Sha­­reeconomy - hangzott el a BITCOM sajtókonferenciáján. Lám milyen szép gesztus: az informatikáért oly sokat tevő korábbi BITCOM elnökről, a „sza­xofonos” herr professor Augus-Wilhelm Sheer-ről nevezték el - gondoltam tájékozatlanságomban. A Sareeconomy a tudás- és erőforrás-megosztást je­lenti, ami nem csoda azok után, hogy már programokkal kutatják a felhőben tárolt redundáns adatok meglétét. A német mérnökök szövetsége (VDI) sajtótájékoztatóján most is elemez­te az informatikusok álláslehetőségeit. Megállapították, hogy továbbra sem nőiesedik el a szakma. Trendjeik szerint a legtöbb munka az IT biztonság, a számítások a felhőben, okos hálózatok, integrált IT-rendszerek területéről fog jelentkezni. A kiállítás díszvendége Lengyelország volt, több mint 3000 m2 kiállítási területen mutatta meg fejlettségét, transzparenseit az egész városban lenget­te a tavaszi szél. A távközlés csarnokában igazi nagy lehetőség a csatornavásár orosz táv­közlési holdakról, mindezt az űrkutatás 55 éves jubileuma alkalmából. Kaspersiky Láb sajtótájékoztatóján megemlítették, hogy a nagy vízhangot kiváltó „Vörös Október” vírus után magyar egyetemen találták meg a DoQu vírust - ezek ellen már mind védettek, akik az ő programjaikat használják. Korábban is volt már 3D-s nyomtató, mely elsimított port ragasztott ösz­­sze, hogy a kívánt modell felépüljön. Hátránya, hogy az eredmény csak a műveletsor végén, a ragasztatlan por leszórása után válik láthatóvá. Az új módszer a plotter és a ragasztópisztoly házasításából született. Nemcsak az alkatrészmodelleket, de protézisek mintadarabjait is elő lehet állítani ezzel a módszerrel - csupa-csupa felrakó hegesztés, ahol egyik réteg a másikba olvad. A speciális „nano-párába” helyezett eszközök működőképesek maradtak, és vízhatlanná váltak. Korábban egy zuhanyfüggöny szelepeit számítógép­pel vezérelve és megvilágítva, reklámfeliratokat, emblémákat rajzolhattak ki. Most gőzfüggönybe vetített színes kép érintő képernyőként működhetett. Az 5-ös és 6-os csarnokban voltak magyarok. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal támogatásával, mintegy 50 m2-en 14 kis magyar informatikai cég ál­lított ki, sokkal jobb pozíciókkal, mint a korábbi években. Részletek a www. wikitech.hu/2013/03/06/a-legujabb-ma­­gyar-fejlesztések-berlinben/ honlapon találhatók. A Nemzeti Tankönyvkiadó háromdimenziós, kiterjesztett valóság technológiát alkalmazó oktatási szoft­vere, a TeachAR - 3D World aranyérmet nyert az European Seal of e-Excelence értékelésében. A „zöld informatika”, a jövő energia­takarékossága egy pályázati rendszerben elnyerhető bemutatkozás a CeBIT 16-os pavilonjában - a CODE_n. A legsikere­sebb pályamunkák 15000 € díjat is kap­nak. Idén 250 pályázó jelentkezett 35 or­szágból. gyulai

Next

/
Thumbnails
Contents