Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-04-01 / 4. szám
2013. április 18 <#> „ „ mym paksi atomerőmű KENTON-HAGYATÉK AGESTA: A SVÉD ATOMIPAR ELŐFUTÁRA Az 1950-es években úgy becsülték, hogy Svédország villamosenergia-termelésében jelentős szerepet játszanak majd az atomerőművek - írja a „The Agesta Nuclear Power Station" című könyv (kiadó: Aktiebolaget Atomenergi, 1964). A projekt egyik zászlóshajójáról, a nehézvizes blokkra épülő Agesta atomerőműről szól a könyv, mely az Atomenergetikai Múzeum Kenton-hagyatékában lelhető fel. A könyvet forgatni kezdő gyanútlan érdeklődő több tucat oldalon keresztül szinte kizárólag technikai részleteken, számokon, műszaki ábrákon kell, hogy áthámozza magát. Az átlag, laikus olvasó könnyen feladhatja, de ez hiba lenne, ugyanis a 70. oldal körül megragadó, színes képgalériában találjuk magunkat, amely elvisz minket a reaktorcsarnoktól és a gőzfejlesztőktől a hűtővízkörökön át egészen a vezénylőig. De mit is kell tudnunk az Agesta atomerőműről? Félig-meddig kísérleti céllal építették: megtalálni a svéd viszonyokhoz igazítva a legműködőképesebb technológiákat és a legjobb gyakorlatokat az atomenergetika területén. Tulajdonképpen egy 10 MW-os villamos teljesítményt produkáló erőművel állunk szemben, mely az áramtermelésen kívül a távfűtésből is kivette a részét - egész konkrétan 55MW-nyi mértékben. Már a telephely kiválasztásakor szempont volt, hogy legyen a közelben olyan lakosság, amely - nagy gazdasági veszteség nélkül - élvezheti az atomerőmű által biztosított távfűtés előnyeit. Az Agesta erőmű így tehát 17 km-re került Stockholm központjától, 3,5 km-re a Farsta kertvárostól. A primerkört és az üzemanyag tárolására szolgáló létesítményt úgy helyezték el, hogy gránitba robbantottak egy üreget számukra. Körülbelül 20 méternyi sziklatakaró védte a külvilágot a létesítményben esetlegesen fellépő problémáktól. A 60-as években járunk, ezért a könyvben a környezetvédelmi faktor csak egy-két bekezdést kapott, de abból is kiderül, hogy a Magelungen tóhoz kapcsolódóan kontrollprogramokat dolgoztak ki, mivel a folyékony hulladékok oda kerültek. Légnemű aktivitásra nem számítottak normál működés mellett, de három mérőállomást azért felállítottak az erőmű körül. A mérési adatokat heti, illetve havi gyakorisággal elemezték ki részletesen. Május és október között tejmintákat is vizsgáltak havonta egyszer. Külön fejezet foglalkozik az üzembe helyezési időszakkal és az azt övező nehézségekkel. Példaként említi, hogy vízszivárgás volt a primer körből, összesen 0,75 liternyi óránként. A szakemberek rájöttek: ez jórészt annak volt tulajdonítható, hogy a szeleptömítések nem voltak elég szorosak. A javítások után a szivárgás rögtön lecsökkent 0,25 l/órára. Ezt persze még tovább lehetett csökkenteni a későbbiekben a megfelelő intézkedések végrehajtásával. Összességében megterhelő időszak volt az üzembe helyezés, de nagyon jól sikerült, írja a könyv. A követelményeket, amelyeket a nehézvizes technológia támasztott, megfelelően teljesítették. Aki többre is kíváncsi, a Kenton-gyűjteményben kutasson! Simon Zoltán Kishírek a nagyvilágból PAKSI GYŐZELEMRŐL ÍR A BRIT MÉDIA A brit nudear24 is beszámol a Paksi Atomerőmű sikeréről: cégünk hivatalos Facebook-oldala (www.facebook.com/paksiatomeromu) elnyerte a PIME Award for Communications Excellence nemzetközi kommunikációs díjat. A kampány célja nemcsak az volt, hogy új életet leheljen a meglevő, de alacsony forgalmú Facebook-oldalba, hanem hogy egy teljesen új közönséget is megszólítson az atomerőmű. Végül olyan forgalmat generált a kampány során a közösségi médiás oldal, melyről „a globális brandek is csak álmodhatnának”, fogalmaz a nuclear24. A díjat Marco Streit, a European Nuclear Society (Európai Nukleáris Társaság, ENS) elnöke adta át a Paksi Atomerőmű képviselőjének. (Forrás: nuclear24) PAKSI BŐVÍTÉS OROSZ-MAGYAR SZEMMEL Többek között dr. Aszódi Attilára hivatkozva veszi közelebbről is szemügyre az atomhelyzetet Kelet-Európábán a Rosatom hírlevele. A professzor elmondása alapján a térségben lakók támogató álláspontot foglalnak el. A csehek, a szlovákok, a magyarok, a szlovének, és a románok mind-mind pozitívan állnak a kérdéshez, míg a lengyelektől hasonló attitűd várható. Utána a Magyar Mérnök Akadémia tagjára, Szentgyörgyi Zsuzsára hivatkozva taglalják Paks vonatkozásában az orosz beruházási lehetőségekben rejlő előnyöket, illetve azokat a szálakat, amelyek összekötik a két országot, beleértve a folyamatos orosz-magyar szakmai együttműködést a nukleáris energetika területén. (Forrás: Rosatom Newsletter) AZ OROSZOK HATALMAS NAPERŐMŰVET TERVEZNEK AZ ŰRBE Az oroszok azon gondolkoznak, hogy egy hatalmas naperőművet építsenek az űrbe - az állomás a begyűjtött energiát lesugározná a Földre. Az ötletet az orosz űrügynökség, a Roskosmos egyik leányvállalata propagálja most, a koncepció pedig Peter Glasiertöl származik, aki az Egyesült Államokban állt elő vele még 1968-ban. Hatalmas szolárpanelekre lenne szükség a kívánt energia generálásához: több négyzetkilométerről beszélünk itt. Miután a panelek elvégezték dolgukat, az energiát az űrállomáson elektromossággá alakítanák, majd egy nagy mikrohullám-antennával küldenék le a Földre, végső soron az azt igénylő elektromos hálózatokba. A kutatások alapján elmondható: jobb lenne lézereket használni a mikrohullámok helyett, mert a rádióhullámokat nehéz fókuszálni, és több négyzetkilométeres területet lefedő fogadóantenna kellene hozzájuk. Lézerek esetén a terület tizedére csökken. A probléma az, hogy jelenleg nincsenek ilyen erős lézerek. Nagyobb probléma, hogy sokan eleve kétkednek: a projekt gazdasági és technológiai megvalósíthatóságát ugyanúgy megkérdőjelezik, mint a veszélytelenségét. (Forrás: Solar Daily / Voice of Russia) Simon Zoltán Bemutatjuk a Nukleon Nukleáris Tudományos Műszaki Folyóiratot Cikksorozatunkban olyan műszaki szakmai folyóiratokat mutatunk be, amelyek területe kisebb-nagyobb átfedésben van az atomenergetikával. Ezáltal is hozzá kívánunk járulni a különböző szakterületek, illetve szakemberek, valamint az érdeklődő laikusok közötti jobb információáramláshoz. Ezúttal a Nukleon Nukleáris Tudományos Műszaki Folyóiratot ajánljuk. A Nukleonnal egy, a Paksi Atomerőmű szakmai profiljához igen szorosan kapcsolódó szakfolyóiratot vehet kézbe - azaz az internetes megjelenés folytán inkább így kell fogalmaznunk: idézhet monitorára - az olvasó. E közeliséget világosan tükrözik az atomerőmüvünkre konkrétan is hivatkozó Beköszöntő sorai, amelyek egyszersmind összefoglalják a folyóirat történetét és küldetését is: „Az elmúlt években komoly változásoknak lehettünk tanúi az atomenergia területén. Rendszeresen érkeznek hírek a világ különböző pontjain működő blokkok üzemidejének meghosszabbításáról, és mind több ország jelenti be szándékát új atomerőmű építésére. Flasonló folyamatoknak zajlanak hazánkban is: folyik a paksi atomerőmű blokkjainak teljesítménynövelése, az üzemidő meghosszabbítása, és egyre többet hallani új blokk építéséről is. A nukleáris energia biztonságos felhasználásával kapcsolatos tudás megőrzése, átadása és bővítése igen nagy kihívást jelent. Az egyes országokban zajló programok mellett a közelmúltban nemzetközi együttműködések is indultak, melyekhez hazánk is csatlakozott. De van feladat a szűkebb környezetünkben is. Az üzemeltetés, az oktatás és a kutatás-fejlesztés területén egyaránt fontos a legfrissebb eredmények magyar nyelvű publikálása. Ezt felismerve indítottuk útjára 2002-ben a Nukleáris Technikai Szimpóziumot, azóta minden évben körülbelül 50 szakmai előadást hallgathat meg a közönség a kétnapos eseményen. A Szimpózium sikerén felbuzdulva a Magyar NukleárisTársaság újabb nagy fába vágta fejszéjét: Nukleon névvel tudományos műszaki folyóiratot indítunk, ezzel is segítve, gyarapítva a rendszeres magyar nyelvű publikálás lehetőségét." A tanulmányok szerzői a szakma jeles, többnyire hazai képviselői, s számos kollégánk nevét is felfedezhetjük közöttük. A publikálás lehetősége ugyanakkor mindenki számára nyitott, aki teljesíti a szükséges feltételeket. MHHMKIíkC NUKLEÁRIS TUDOMÁNYOS MŰSZAKI FOLYÓIRAT www. nuklharis.hu A témák közös alapirányultságuk mellett is változatosak, szerteágazók, így bárki, akit foglalkoztatnak a nukleáris kérdések, találhat az érdeklődési körének megfelelő cikket. Csupán véletlenszerűen tallózva is olyan izgalmas problémák kifejtése kerül elénk, mint például A Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei; A lézeres urándúsításról; Zajdiagnosztikai módszerek alkalmazása a baleseti állapotban lévő reaktorok állapotának ellenőrzésére; Az atomenergia jövője Fukushima után; Hazai környezetradiológia Fukushima után; Hidrogénfúziós reakciók csillagokban - és sorolhatnánk tovább, akár az archívumban levő tanulmányok címeivel is. A Nukleon Nukleáris Tudományos Műszaki Folyóirat a következő linken érhető el: http://mnt.kfki.hu/Nukleon Prancz Zoltán
