Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-04-01 / 4. szám
2013. április myth paksi atomerőmű Műszaki Alkotói Pályázat - 2012 Harmadik díjas pályázatok -1. rész I Kooperatív szimulátoros képzési program fejlesztése a Paksi Atomerőmű külső villamos betáplálásának helyreállítására Lakatos Gábor, Prókai Attila Az egyesített villamosenergia rendszerekben ritkán (10'2/év) előfordulhatnak nagy kiterjedésű, hosszú ideig tartó üzemzavarok - akár 4-6 órás rendszerösszeomlások. Ha ez minket is érintene, automatikusan leválnánk a hálózatról, és a blokkok szigetüzembe kényszerülnének. Az atomerőmű biztonsági rendszereinek ellátására a dieselgenerátorok üzembe lépnek, de a normál betápláláséi technológiák ellátás nélkül maradnak. A hosszú idejű kiesés hátráltathatja a blokkok visszaindulását. A távközlő, adatátviteli rendszerek akkumulátortelepeik véges kapacitása miatt leállnak. Indokolt olyan nagyteljesítményű energiaforrásokat (Dunamenti Erőmű, Litér) biztosítani, melyek az összeomlott rendszer elemeinek felhasználásával energiaellátást biztosítanának a normál háziüzem számára a rendszerüzemzavar elhárításáig. Mindkét útvonalat, alapos előkészítés után, a gyakorlatban is sikeresen kipróbálták egy-egy alkalommal - költsége 10 mFt-ra rúgott. Célszerűvé vált egy szimulátoros program, mert a gyakorlatok során nem lehetett a teljes érintett személyzetet kellőképpen kiképezni, a különféle esetekre felkészíteni. Az atomerőműben kifejlesztettek egy komplex háziüzemi szimulátort. A feladatot összehangolták a MAVIR szimulátoraival. Az így kialakított rendszeren minden lehetséges eset kiértékelhető és az folyamatában begyakoroltatható. A végrehajtott kooperatív szimulátoros tréningen a résztvevők összehangolt munkájának köszönhetően egy órán belül sikerült megoldani a rendszerösszeomlást úgy, hogy az erőművi blokkoknál nem okozott problémát. Jellemző, hegy a gyakorlat alatt majd kétszáz érdemi kommunikációs kapcsolatot létesítettek a résztvevők, miközben mintegy 136 kapcsolási műveletet hajtottak végre hiba nélkül - egy szakmai nyelven beszéltek. A dokumentált program ismételhető, hogy a teljes személyzet, minden műszak azonos körülmények között gyakorolhassa be a szükséges műveleteket. A résztvevők és a külső közreműködők véleményét bedolgozhatják az évente újra meg újra végrehajtandó gyakorlat anyagába. Ezzel a szimulátoros kooperatív gyakorlattal nem kockáztatják az üzembiztonságot, és lényegesen kisebb költségkihatása is. Lakatos Gábor igazgatói tanácsadó- Békésen születtem 1958. július 28-án. Az általános iskolát szülővárosomban végeztem. Szentesen jártam szakközépiskolába, ahol az erősáramú villamosipari szakmával ismerkedtem meg. Innen egyenes út vezetett Budapestre, a Kandó Kálmán Villamosipari Főiskolára. A mérnöki oklevél megszerzése után előbb az ERŐKAR-nál dolgoztam, majd 1982-ben jelentkeztem felvételre a Paksi Atomerőműbe. Az itt eltöltött 30 év alatt a váltóműszakos üzemviteli munkától kezdve, a biztonsági mérnöki tevékenységen át a villamos üzemviteli osztály vezetéséig ívelt a pályám. Jelenleg igazgatói tanácsadó munkakörben a biztonsági igazgatóságon dolgozom, és WANO képviselőként támogatom az atomerőmű biztonságos működését. Az atomerőmű teljes feszültség-kimaradását leképező villamos szimulátor fejlesztése és a képzésekbe történő bevonása nagymértékben fejleszti az operatív személyzet üzemzavar elhárítási képességeit. Pakson élek feleségemmel, három gyermekünk Budapesten dolgozik. Feleségemmel közös hobbink a külföldi utazás. Prókai Attila önálló mérnök- Kazincbarcikán születtem. Szüleim révén kerültem Paksra. Édesapám és több rokonom is az erőműben dolgozik. 1989-ben vettek fel a villamos üzemviteli osztályra, ahol végigjártam a ranglétrát és jelenleg mint önálló mérnök dolgozom. Középiskolába a „legendás" Üteg utcába jártam, itt technikus képesítést szereztem. 2007-ben a „Kandón" mint villamosmérnök (BSc) végeztem, szeptembertől az (MSc) képzést folytatom. A pályázatra Lakatos Gáborral együtt neveztünk, ő szorgalmazta az alállomási tréning szimulátor (ATS) továbbfejlesztését. Célunk, hogy az operatív személyzet a PAE teljes villamosenergia rendszerét érintő üzemzavarok elhárítását gyakorolja. A gyakorlatok között szerepel pl. az atomerőmű ún.„black-start" újraindítása. 43 éves vagyok, nős, feleségem oki. gépészmérnök, az ERBE-nél dolgozik. Három saját és két nevelt gyermekem van. Szabadidőmet a családommal töltöm. Emellett nyelvet tanulok, barátaimmal amatőr-zenélek. Az atomerőmű önfogyasztásának csökkentése háziüzemi villamos energia megtakarítással Fenes László A házi üzemi önfogyasztás jelentős részét a technológiai helyiségek, térrészek világítása teszi ki. Ez az erőművünk esetében megközelíti a 2000 kW-ot. Ebből az éjjel-nappal fényárban úszó turbinacsarnok a negyedét igényli. Az ellenőrzéshez, biztonságos munkavégzéshez a gépterem +9,6 m szinten 200 lux szükséges. Méréseket végeztek éjjel és nappal, mely kimutatta, hogy jelentős a túlvilágítás (-300 lux). A pályázók tanulmányaik alapján tudhatták, hogy a világítótestek betáplálási feszültségének csökkentésével csökkenthető a megvilágítás erőssége. A kérdéses 400 W-os higanygőz lámpákat laboratóriumi körülmények között bevizsgálták, ami azt mutatta, hogy a lámpák a feszültségcsökkentés hatására csökken a kibocsátott fényáram (ezzel együtt a megvilágítás mértéke), csökken természetesen a felvett teljesítménye, a fényhasznosítása, a hatásfoka viszont nem. A kibocsátott fény színhőmérséklete, ezzel a megvilágításánál a színfelismerés változatlan a csökkentett feszültség mellett is. A lámpák élettartamára rendkívül kedvező ez az üzemmód. A betáplálási útvonalba egy-egy feszültségszabályozásra alkalmas berendezést (ECOLIGHT 74) építettek be. A berendezés lelke egy több megcsapolásos kisveszteségű transzformátor. Az egyenletes megvilágítás biztosítása érdekében az idő függvényében szabadon szabályozható. Ha meghibásodik, a teljes feszültséget adja ki a lámpatestek felé. A rendeletekben előírt megvilágítás megtartásával a villamos energia 25%-a megtakaríthatóvá vált. A feszültségszabályzó költsége 3,5-4 mFt, kb. 3 év alatt megtérül. A megtakarított villamos energia 200 lakás éves szükségletét fedezi. Mint Lakatos Gábor elmondta: a turbinacsarnok világítási rendszerébe beépítésre került feszültség szabályozókkal az energiafogyasztás évente 1 millió kWh-val volt csökkenthető úgy, hogy az előírt megvilágítási szint továbbra is garantált. Fenes László üzemeltetés vezető- Tatán születtem 1963. május 1-jén. Középiskolai tanulmányaimat Pécsett fejeztem be mint erősáramú berendezés technikus. Felsőfokú végzettséget az Óbudai Egyetemen szereztem műszaki menedzser szakon 2011-ben. 1986 óta dolgozom az atomerőműben, mindvégig a villamos üzemviteli osztályon. Végigjártam a ranglétrát, voltam elektrikus, vezető elektrikus, művezető, 16 évig műszakoztam. Jelenlegi beosztásomban 2012. július 1-jétől dolgozom. A műszaki alkotói pályázatra az akkori osztályvezetőmmel, Lakatos Gáborral jelentkeztünk, és végig az energia megtakarítás gondolata foglalkoztatott bennünket. A pályázatban olyan megoldást találtunk a turbinacsarnoki világítás energia-felhasználásának csökkentésére, amely az ország több területén alkalmaznak, de nekünk be kellett építenünk és meg kellett feleltetnünk az erőművi előírásoknak. Pakson élek a feleségemmel. Két leánygyermekem már önálló élet él Budapesten. A szabadidőm legnagyobb részét a sport teszi ki. A Teke szakcsoport helyettes vezetője vagyok, szervezem a városi bajnokságot és sok vidéki versenyen veszek részt. IA tokozott üzemanyag kezelés során alkalmazott neutron detektorok beépítés előtti metrológiai vizsgálata Orbán Mihály, Károlyi Károly A Paksi Atomerőműben hosszú évek óta megoldatlan volt a sugárvédelmi célú neutrondetektorok metrológiai ellenőrzése. Ezért ezeknek a készülékeknek a kalibrálására külföldi szakintézményekben került sor. Az utóbbi évek fejlesztésének eredményeként a metrológiai üzem sugárfizikai laboratóriumában üzemelő régi neutron besugárzó felújítását kezdeményeztük. A mai szabványoknak megfelelő amerícium-berillium neutron sugárforrás került betöltésre, és egy külföldi mérésügyi intézet elvégezte a neutron sugárzási tér nemzetközi etalonra történő leszármaztatását. Amikor a tokozott üzemanyag kezeléshez kiegészítő sugárvédelmi ellenőrző rendszer került beszerzésre, adódott a feladat, hogy a rendszerbe illeszkedő neutron dózisegyenérték mérők beépítés előtti metrológiai vizsgálatát a meglévő felújított neutron besugárzó segítségével Pakson végezzük el. Ennek során a következő feladatok kerültek végrehajtásra. • A mérések megtervezése, metrológiai minőségellenőrzési utasítás kidolgozása. • A mérések végrehajtása az üffo mü sugárfizikai laboratóriumában. • Az elvégzett vizsgálatok kiértékelése. • Kalibrálási bizonyítványok elkészítése és mérési bizonytalanság becslés. • A mérőeszközök jelölése, átadásuk beépítésre. Összefoglalásként megállapítható, hogy a mérési eredmények megfelelően alakultak. A Tokozott Üzemanyag Kezelés projektnek átadott kalibrálási bizonyítványok igazolták a beépítésre kerülő neutrondetektorok metrológiai megfelelőségét. A módszer bevezetésével megoldott ezen eszközök további, ciklikus és javítás utáni metrológiai ellenőrzése is. így hosszú távon sem kell az eszközöket külföldi laboratóriumokban kalibráltatni. Ezzel jelentős költség és idő takarítható meg. Megjegyezzük, hogy időközben a magyar mérésügyi hatóság feljogosította az MVM PA Zrt.-t ezen mérőeszközök hatósági hitelesítéssel egyenértékű minősítésére is. Orbán Mihály Károlyi Károly önálló üzemvezető vezető mérnök A pályázat megalkotói az üzemfenntartási főosztály metrológiai üzemének dolgozói, mindketten villamosmérnökök. Ezen kívül speciális metrológiai képzettséggel és mérésügyi szakvizsgával rendelkeznek. Munkaköri feladatuk az atomerőmű hagyományos és sugárfizikai műszerezésének metrológiai minőségbiztosítása. A laboratóriumi háttér lehetőséget biztosít egyedi mérésügyi feladatok megoldására és kutatásra is. Az utóbbi években többször eredményesen szerepeltek a Műszaki Alkotói Pályázatokon. Szabadidejükben aktívan sportolnak, bicikliznek és konditerembe járnak. Az igazi kikapcsolódást a család jelenti számukra. gyulai
