Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-04-01 / 4. szám
fotó: Bcrounvci Mikié Atomerőmű CM r: & mym paksi atomerőmű Mól MuNiu H£lY XXXVI. évfolyam, 4. szám 2013. április A biztonsági kultúrát folyamatosan kell erősíteni „Az élet olyan, mint a kerékpározás. Állandóan mozgásban kell lennünk, hogy egyensúlyban legyünk.”- Albert Einstein ezen szavaival nyitotta meg a Biztonsági Kultúra Fejlesztése kampányhónapot a márciusban tartott fórumon Hamvas István vezérigazgató. Az idézett sorokkal arra hívta fel a figyelmet: annak ellenére, hogy a Paksi Atomerőmű biztonsági teljesítménye jó, és a biztonsági kultúrára vonatkozó mutatók is kedvezően alakulnak, nem szabad, hogy elbizakodottak és önelégültek legyünk. A biztonsági kérdésekkel folyamatosan kell foglalkozni, a biztonsági kultúrát folyamatosan kell erősíteni. Elhangoztak Hamvas István gondolatai a biztonsági kultúrával kapcsolatban és megfogalmazta elvárásait, melyek az erőmű dolgozóira és a külső vállalkozók munkavállalóira egyaránt vonatkoznak. Elmondta, hogy a program célja a biztonsági kultúra alapvető jellemzőinek erősítése a szervezet működésében, az elmúlt 10 év alatt elért jó biztonsági teljesítmény megőrzése és javítása. A program további célja olyan módszerek bevezetése, amelyek biztosítják a biztonságos munkavégzésre való törekvés ösztönzését és az ezzel kapcsolatos elvárások folyamatos hangsúlyozását. A vezérigazgató ráirányította a figyelmet arra, hogy kulcskérdés a vezetők felelőssége és példamutató magatartása. Ismertette a magas fokú biztonsági kultúra szintjeit, általános jellemzőit, valamint a tipikus lehetséges problémákat. Többek között a formális vezetői értekezletek, a túlzott leterhelés, a kis jelentőségű eltérések megtörése, a tapasztalatok visszacsatolásának hiányosságai mellett a formális önértékelés is a biztonsági kultúra romlásához vezethet. A NAÜ Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Tanácsadó Csoportja (INSAG) meghatározta a leépülés 5 fázisát, melyek a következők: a túlzott önbizalom, az önelégültség, a tagadás és visszautasítás, a veszély, valamint a teljes összeomlás. A 2003-ban történt üzemzavart követően megújulás és látványos fejlődés, intenzív fejlesztési program indult, és 2009-től stabilizálódott a biztonsági teljesítmény. Most nem állhatunk meg, célunk az elért eredmények további javítása, melyet a BMR (biztonsági mutató rendszer) célértékek reális szigorításával, valamint az atomerőmű területén munkát végzők biztonság iránti elkötelezettségének és személyes felelősségének erősítésével érhetünk el. Hamvas István szavait idézve „Mindig a jó gazda gondosságával végezzük munkánkat!” Laszlóczki Ivetta Múltról és jövőről Nincs hálásabb feladat, mint amilyen Nagy Sándor vezérigazgatónak jutott: egy személyesen megélt, sikeres eseményre visszatekinteni és egy hasonló siker reményében a jövőről beszélni az ifjúság előtt. Pakson, az Energetikai Szakközépiskolában márciusban emlékeztek meg az 1. blokk indításának 30. évfordulójáról az iskola fizikatanárának, Nagyné Lakos Máriának a szervezésében. A rendezvény meghívottja Nagy Sándor volt, aki a három évtizeddel ezelőtti esemény egyik főszereplője, mint blokkügyeletes-mérnök teljesített szolgálatot, jelenleg pedig az atomerőművi blokk(ok)al foglalkozó MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója. A visszaemlékezés egy rövid korabeli filmbejátszással kezdődött, majd Nagy Sándor beszélt a személyes élményeiről. A program második része is izgalmas volt, hiszen a nagyelőadót megtöltő fiatalok jövőjét befolyásoló tervekről szólt. A vezérigazgató beszámolt az új blokk(ok)al kapcsolatos előkészületek pillanatnyi helyzetéről, majd a diákoknak adta át a szót. A kérdések jól tükrözték, hogy mi foglalkoztatja a fiatalokat - ezekre nem lehetett rövid válaszokat adni. Megkérdezték: milyen szakmákra lesz szükség az új blokk(ok) építésénél, miből és hogyan finanszírozzák a beruházást, milyen energiaárakra számíthatunk, milyen realitása van a mecseki uránbánya újraindításának? Nagy érdeklődéssel várták a fiatalok a választ arra a kérdésre, hogy mire kell számítaniuk, ha az erőműben akarnak dolgozni. Nagy Sándor erre a kérdésre adta a legrövidebb választ: jól tanulni és nyelvvizsgát tenni. -béri-Miniszteri kitüntetés Hamvas Istvánnak A Honvédelemért Érem Kitüntető Cím I. osztályú fokozatát adományozta Hamvas Istvánnak, a Paksi Atomerőmű vezérigazgatójának Hende Csaba honvédelmi miniszter. Az elismerésben Tóth Ferenc, a Tolna Megyei Védelmi Bizottság elnöke, kormánymegbízott is részesült. A honvédelmi miniszter nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából tüntette ki Hamvas Istvánt és Tóth Ferencet a védelmi felkészítésben hosszú időn át végzett kimagasló, példamutató munkájuk és a honvédelem támogatásában nyújtott tevékenységük elismeréseként. Közös vezetői fórum Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. (MVM Paks II. Zrt.) és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. március 22-én közös vezetői fórumot tartott a Paksi Atomerőmű telephelyén létesítendő új atomerőművi blokk(ok) létesítéséhez kapcsolódó elemzési, tervezési, döntés-előkészítő és engedélyezési munkáról, az előttük álló feladatokról. A rendezvényen a Paksi Atomerőmű részéről Hamvas István vezérigazgató, az MVM Paks II. Zrt. képviseletében Nagy Sándor vezérigazgató, Tóth Csilla műszaki igazgató és Mittler István kommunikációs vezető adott tájékoztatást. Hamvas István bevezetőjében kihangsúlyozta azt a célkitűzést, hogy a nukleáris biztonság mindenkori elsődlegessége mellett, optimális költségszinten és műszakilag megalapozottan a termelői kapacitások bővítése mellett a lehető leghosszabb ideig termeljünk villamos energiát. Ezt szolgálja az üzemidő-hosszabbítási program is, amelynek keretében az erőmű 30 éves tervezett üzemidejét 20 évvel hosszabbítja meg. Emlékeztetett arra, az atomerőmű bővítését felvető gondolat 2007-ben született meg, az ezt követő másfél éves munka eredményeként 2009. március 30- án az Országgyűlés is elfogadta az előkészítésre felhatalmazást adó határozatot, amelynek köszönhetően az atomerőmű bővítésével hoszszabb távon is valóra válhatnak a jövőképben megfogalmazott célok. Nagy Sándor vezérigazgató a projekttársaság tevékenységéről tartott tájékoztatójában említést tett a 2020 utáni fogyasztói igények előrejelzéséről. Kiemelte, hogy bár a magyar villamosenergia-igények az elmúlt időszakban a jelenlegi gazdasági folyamatokhoz igazodva enyhén csökkenő tendenciát mutattak, idén februárban az előző évekhez képest megháromszorozódott a villamosenergia-import. A magyar villamosenergia-rendszerben a rendelkezésre álló hazai kapacitás éppen csak fedi a hazai igényeket. Ez a kapacitáshiány, és az import részarányának csökkentésére való törekvés is indokolja, hogy új erőművet építsünk. Előadásában elmondta, hogy az MVM Paks II. Zrt.-nél az engedélyezéssel kapcsolatos feladatok elvégzése, a fővállalkozói tender dokumentációjának összeállítása és a finanszírozási koncepció kidolgozása mellett a kommunikáció az egyik legfontosabb feladat. folytatás a következő oldalon
