Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2013-03-01 / 3. szám

2013. március

6

<#> „ „

mym paksi atomerőmű

A Paksi Atomerőmű és a villamosenergia-termelés megítélése a helyi közösség szempontjából

A Paksi Atomerőmű országos elfogadottsága évről évre 70 % körüli eredményt mutat. A nyitottságra, érdeklődésre és a biztonság iránti kíváncsiságra további bizonyíték az a körülbelül 30 ezer látogató, aki évente személyesen is megtapasztalja hazánk egyetlen atomerőművének működését a gyakorlatban. Az országosan mért számok magukért beszélnek. De mit gondol erről a helyi közösség? Mennyire elégedettek a paksiak a helyzetükkel? Mi a véleményük a villamosáram-termelés különböző módszereiről, lehetőségeikről?

Mennyire érzik magukat biztonságban?

Tisztában vannak-e a veszélyekkel és azok kezelési lehetőségeivel?

Az imént megfogalmazott és számos további kérdés megválaszolására a tavalyi év folyamán lebonyolított 40 plusz kérdéses empirikus kutatás keretein belül próbáltam válaszokat találni.

A kutatás alapsokaságát Paks városának felnőtt népessége jelentette. Közülük lett véletlenszerűen kiválasztva a mintába került 500 fő. A minta nemek, korcsoportok és iskolai végzettség szerint reprezentálta az alapsokaságot. A kutatás elsődleges céljaként a paksi közösség környezettudatosságára volt hivatott válaszokat találni, de ugyanakkor a Paksi Atomerőmű megítélésének perspektivikus befolyásoló hatása sem maradhatott a kutatás terjedelmén kívül. A kérdőív 4 témakörre tagoltan - a környezetvédelemhez való általános viszony, a helyi önkormányzat és a környezetvédelem, az áramfogyasztási helyzet megítélése, és végül, de nem utolsó sorban a Paksi Atomerőmű megítélése szempontjából - kívánt kielégítő válaszokat kapni a helyi közösség véleményével kapcsolatban.

Jelen cikksorozat nézőpontjából a Paksi Atomerőművel és a villamosenergia-termeléssel kapcsolatos kérdések relevánsak, így azok eredményeinek bemutatásán keresztül kívánom feltüntetni a helyi közösség véleményét. A cikksorozat első állomásaként az áramfogyasztási helyzet megítélésére koncentráló kérdéseket kívánom megosztani, mely blokkban 7 kérdés került feldolgozásra.

A paksi lakosság az elmúlt és az elkövetkező 5 év várható villamos áram fogyasztásáról egyaránt úgy vélte, bogy az folyamatosan növekvő tendenciát mutat. A lakosság közel %-a több villamos áramot fogyaszt, mint 5 évvel korábban, és 79 %-uk úgy véli, hogy 5 év múlva még több áramra lesz szüksége. A következő kérdés arra volt hivatott választ találni, hogy az egyre gyorsabb ütemben növekvő energiaéhség kiszolgálására újabb erőműveket kellene építeni, vagy a meglévőket kellene fejleszteni? A helyi közösség válasza az előzőekhez képest már valamivel jobban megoszlott: csak a kérdezettek kicsivel több mint fele (54%) véli úgy, hogy a jelenlegieket kell fejleszteni, és a válaszadók közel ló-a (30 %) véli úgy, hogy újabb erőművek építése szükséges az energiaellátás stabilizálására. E kérdésblokk folytatásaképpen a lehetséges erőmű típusokkal kapcsolatban kérdeztük a városlakókat, azaz kíváncsi voltam, hogy amennyiben új erőművet kellene építenie hazánknak, akkor az milyen típusú legyen? És ha a megújuló energiaforrásokat használó, hagyományos (szén, gáztüzelésű stb.) és atomerőmű közül csak egyet lehetne választani, akkor melyik legyen

az? A számok önmagukért beszélnek. A helyi lakosok új erőmű gyanánt 81 %-ban az atomerőművet választották, és kicsit kisebb arányban, de még mindig % felett (70 %) azt, hogy ha csak egyet lehetne választani, az atomerőmű legyen. A megújuló energiaforrásokat a válaszadók 24 %-a preferálta csupán.

A bemutatott két ábrából jól szembetűnik, hogy a helyi közösség nagyságrendileg tisztában van a különböző erőműtípusok jellemzőivel, így mondhatjuk, hogy támogatói magatartásuk objektiven alátámasztott, és ahogyan azt a második ábra is szemlélteti, az elmúlt években mért országos átlagot is jóval meghaladó 90 %-os eredményt mutat, mely szám szintén magáért beszél.

A cikksorozat következő részében a Paksi Atomerőmű helyi megítélése kerül részletezésre.

Nagy Roland

A: ...termeli legolcsóbban az áramot? D: ...fűtőanyag-ellátása biztosítható a leghosszabb távon

B: ...működése károsítja legkevésbé a környezetet? E: ...üzemel a legkisebb működési kockázattal?

■ atomerőművek B megújuló energiaforrásokat használó erőművek

■ hagyományos erőművek ■ nem tudja, nem válazol

ETIKA A NUKLEÁRISENERGIA-TERMELÉSBEN

avagy egy vállalat erkölcsi felelősséggel is tartozik a tevékenységéért

Bizonyos szempontból szokatlanul hat a nukleáris alapú villamosenergia-termelés és az etika együtt említése, minthogy hagyományosan egymástól távol eső tudományterületekhez tartoznak. Mégsem erőltetett a párosítás: mind komplexebbé váló globalizált világunkban olyan jellegű, újszerűén ható megközelítések is szükségessé válhatnak, mint a címben jelzett témakör. Az ilyen típusú kérdéseket az üzleti etika diszciplínája öleli fel.

A londoni székhelyű Üzleti Etikai Intézet központja számba vette azokat a problémákat, amelyekkel kapcsolatban súlyos etikai kérdések merültek fel. Az ezek által érintett legfontosabb területek a következők:

1. kapcsolat a fogyasztókkal,

2. kapcsolat a tulajdonosokkal és a befektetőkkel,

3. kapcsolat az alkalmazottakkal,

4. kapcsolata szállítókkal,

5. kapcsolata kormányzattal,

6. kapcsolata versenytársakkal,

7. kapcsolata helyi közösségekkel,

8. kapcsolata környezettel.

(Forrás: Csurgó Ottóné (szerk.): Üzleti etika, Saldo Zrt., 2006)

Az etikai szempont, illetve az etikus vállalati magatartás kívánalma a következő tényezők miatt juthat fontos szerephez a törvényi szabályozás és a szakhatósági felügyelet megléte mellett is:

1. Joghézagok (nem kellő mértékben, vagy nem elég egyértelműen szabályozott területek);

2. Nehezen ellenőrizhető, betartatható jogszabályok;

3. A vevők felkészületlensége (a jogaik és lehetőségeik felöli tájékozatlanság, csekély érdekérvényesítő képesség, naivitás, túlzott jóhiszeműség);

4. Irreverzibilis sérelmek lehetősége (azaz olyan esetek lehetősége, amikor a jogorvoslat révén nem fordítható vissza az elszenvedett sérelem).

A Paksi Atomerőmű tevékenységével összefüggő etikai felelősség a környezettel való kapcsolat kérdéskörén keresztül ragadható meg a legjobban, ezen belül is a környezetvédelemnél, ami - a fentebb említett etikai intézet nyomán - a következőképpen definiálható: A vállalat felismeri felelősségét a természeti erőforrások használata, a környezet megváltoztatása és káros anyagok kibocsátása terén.

Az iménti felsorolásból az atomerőművek esetében a káros anyagok - közelebbről a radioaktív sugárzó anyagok - kibocsájtása jelent leginkább releváns kérdést. A radioaktív

kibocsájtások több szempontból is csoportosíthatók:

I. A kibocsájtott anyag halmazállapota szerint:

a. légnemű,

b. folyékony,

c. szilárd (témánk szempontjából ideértve a kiégett nukleáris fűtőelemeket és a felaktiválódott hulladékokat is).

II. A kibocsájtás tervszerűsége szerint:

1. tervezett,

2. nem tervezett.

A radioaktív anyagok kikerülésének etikai vetülete kapcsán előre kell bocsájtani, hogy a legtöbb országban, így hazánkban is rendkívül szigorú jogszabályi előírások vannak érvényben, amelyek betartását ugyancsak rendkívül szigorú, különböző hatóságok által végzett felügyeleti tevékenység során ellenőrzik. Ezen túlmenően a kibocsájtásokat belső és független (külső) mérőrendszerek is kontrollálják. Ami mindezek mellett mégis teret nyit az etikai kérdésfelvetés előtt, az a következő két szemponttal összegezhető:

1. A kibocsátások megelőzése illetve minimalizálása (még a megengedett egészségügyi korlátokon belül maradás esetén is);

2. A kapcsolódó tájékoztatás megléte illetve korrektsége.

A Paksi Atomerőmű - azaz a vállalat vezetésének - kapcsolódó etikai attitűdje a törvényes kötelezettségek túlteljesítésével jellemezhető. Természetesen e mögött nem egyszerű önzetlenség áll, hanem annak tudatosulása, hogy a lakosság ilyen módon elnyert bizalma meghatározó az iparág jövőjét illetően. Ennek az attitűdnek az érzékeltetésére talán az hozható fel a legkifejezőbb példaként, hogy a Paksi Atomerőmű számos olyan független nemzetközi szakmai vizsgálatnak veti alá magát, amelyre nem kötelezi törvényi előírás, illetve ezek megállapításait, javaslatait kötelező érvénnyel ismeri el magára nézve, noha ebben a tekintetben sem áll fenn jogszabályból fakadó kényszer (lásd ennek kapcsán a Paksi Atomerőmű nemzetközi felülvizsgálatait ismertető összefoglalókat a következő linken: http://www.atomeromu. hu/nemzetkozi-felulvizsgalat.) Az atomerőmű vezetése a fentieken túlmenően nyílt kommunikációra törekszik, aminek jegyében például - az imént említett dokumentumok mellett - közzéteszi honlapján a különböző - például környezetvédelmi, sugárvédelmi, hulladékkezelési, biztonsági szempontú - értékeléseit, beszámolóit, tanulmányait (lásd a www.atomeromu.hu internetes portálon, a kapcsolódó linkek alatt).

Prancz Zoltán