Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2013-03-01 / 3. szám

2013. március 6 <#> „ „ mym paksi atomerőmű A Paksi Atomerőmű és a villamosenergia-termelés megítélése a helyi közösség szempontjából A Paksi Atomerőmű országos elfogadottsága évről évre 70 % körüli eredményt mutat. A nyitottságra, érdeklődés­re és a biztonság iránti kíváncsiságra további bizonyíték az a körülbelül 30 ezer látogató, aki évente személyesen is megtapasztalja hazánk egyetlen atomerőművének mű­ködését a gyakorlatban. Az országosan mért számok ma­gukért beszélnek. De mit gondol erről a helyi közösség? Mennyire elégedettek a paksiak a helyzetük­kel? Mi a véleményük a villamosáram-terme­­lés különböző módsze­reiről, lehetőségeikről? Mennyire érzik ma­gukat biztonságban? Tisztában vannak-e a veszélyekkel és azok kezelési lehetőségeivel? Az imént megfo­galmazott és számos további kérdés meg­válaszolására a tavalyi év folyamán lebonyo­lított 40 plusz kérdé­ses empirikus kutatás keretein belül próbál­tam válaszokat találni. A kutatás alapsokaságát Paks városának felnőtt népessége jelentette. Közülük lett véletlenszerűen kiválasztva a min­tába került 500 fő. A minta nemek, korcsoportok és iskolai végzettség szerint reprezentálta az alapsokaságot. A kuta­tás elsődleges céljaként a paksi közösség környezettuda­tosságára volt hivatott válaszokat találni, de ugyanakkor a Paksi Atomerőmű megítélésének perspektivikus befolyá­soló hatása sem maradhatott a kutatás terjedelmén kívül. A kérdőív 4 témakörre tagoltan - a környezetvédelemhez való általános viszony, a helyi önkormányzat és a környe­zetvédelem, az áramfogyasztási helyzet megítélése, és vé­gül, de nem utolsó sorban a Paksi Atomerőmű megítélése szempontjából - kívánt kielégítő válaszokat kapni a helyi közösség véleményével kapcsolatban. Jelen cikksorozat nézőpontjából a Paksi Atomerőmű­vel és a villamosenergia-termeléssel kapcsolatos kérdések relevánsak, így azok eredményeinek bemutatásán ke­resztül kívánom feltüntetni a helyi közösség véleményét. A cikksorozat első állomásaként az áramfogyasztási hely­zet megítélésére koncentráló kérdéseket kívánom meg­osztani, mely blokkban 7 kérdés került feldolgozásra. A paksi lakos­ság az elmúlt és az elkövetkező 5 év várható villamos áram fogyasztásá­ról egyaránt úgy vélte, bogy az folya­matosan növekvő tendenciát mutat. A lakosság közel %-a több villamos áramot fogyaszt, mint 5 évvel koráb­ban, és 79 %-uk úgy véli, hogy 5 év múl­va még több áramra lesz szüksége. A kö­vetkező kérdés arra volt hivatott választ találni, hogy az egy­re gyorsabb ütemben növekvő energiaéhség kiszolgálásá­ra újabb erőműveket kellene építeni, vagy a meglévőket kellene fejleszteni? A helyi közösség válasza az előzőekhez képest már valamivel jobban megoszlott: csak a kérdezet­tek kicsivel több mint fele (54%) véli úgy, hogy a jelen­legieket kell fejleszteni, és a válaszadók közel ló-a (30 %) véli úgy, hogy újabb erőművek építése szükséges az ener­giaellátás stabilizálására. E kérdésblokk folytatásaképpen a lehetséges erőmű típusokkal kapcsolatban kérdeztük a városlakókat, azaz kíváncsi voltam, hogy amennyiben új erőművet kellene építenie hazánknak, akkor az milyen típusú legyen? És ha a megújuló energiaforrásokat hasz­náló, hagyományos (szén, gáztüzelésű stb.) és atomerőmű közül csak egyet lehetne választani, akkor melyik legyen az? A számok önmagukért beszélnek. A helyi lakosok új erőmű gyanánt 81 %-ban az atomerőművet válasz­tották, és kicsit kisebb arányban, de még mindig % fe­lett (70 %) azt, hogy ha csak egyet lehetne választani, az atomerőmű legyen. A megújuló energiaforrásokat a válaszadók 24 %-a preferálta csupán. A bemutatott két ábrából jól szembetűnik, hogy a helyi közösség nagyságrendileg tisztában van a kü­lönböző erőműtípusok jellemzőivel, így mondhatjuk, hogy támogatói magatartásuk objektiven alátámasz­tott, és ahogyan azt a második ábra is szemlélteti, az elmúlt években mért országos átlagot is jóval meg­haladó 90 %-os eredményt mutat, mely szám szintén magáért beszél. A cikksorozat következő részében a Paksi Atomerő­mű helyi megítélése kerül részletezésre. Nagy Roland A: ...termeli legolcsóbban az áramot? D: ...fűtőanyag-ellátása biztosítható a leghosszabb távon B: ...működése károsítja legkevésbé a környezetet? E: ...üzemel a legkisebb működési kockázattal? ■ atomerőművek B megújuló energiaforrásokat használó erőművek ■ hagyományos erőművek ■ nem tudja, nem válazol ETIKA A NUKLEÁRISENERGIA-TERMELÉSBEN avagy egy vállalat erkölcsi felelősséggel is tartozik a tevékenységéért Bizonyos szempontból szokatlanul hat a nukleáris alapú villamosenergia-termelés és az etika együtt említése, minthogy hagyo­mányosan egymástól távol eső tudomány­­területekhez tartoznak. Mégsem erőltetett a párosítás: mind komplexebbé váló globa­­lizált világunkban olyan jellegű, újszerűén ható megközelítések is szükségessé válhat­nak, mint a címben jelzett témakör. Az ilyen típusú kérdéseket az üzleti etika diszciplíná­ja öleli fel. A londoni székhelyű Üzleti Etikai Intézet köz­pontja számba vette azokat a problémákat, amelyekkel kapcsolatban súlyos etikai kérdé­sek merültek fel. Az ezek által érintett legfon­tosabb területek a következők: 1. kapcsolat a fogyasztókkal, 2. kapcsolat a tulajdonosokkal és a befek­tetőkkel, 3. kapcsolat az alkalmazottakkal, 4. kapcsolata szállítókkal, 5. kapcsolata kormányzattal, 6. kapcsolata versenytársakkal, 7. kapcsolata helyi közösségekkel, 8. kapcsolata környezettel. (Forrás: Csurgó Ottóné (szerk.): Üzleti etika, Sal­do Zrt., 2006) Az etikai szempont, illetve az etikus vál­lalati magatartás kívánalma a következő té­nyezők miatt juthat fontos szerephez a törvé­nyi szabályozás és a szakhatósági felügyelet megléte mellett is: 1. Joghézagok (nem kellő mértékben, vagy nem elég egyértelműen szabályo­zott területek); 2. Nehezen ellenőrizhető, betartatható jogszabályok; 3. A vevők felkészületlensége (a jogaik és lehetőségeik felöli tájékozatlanság, cse­kély érdekérvényesítő képesség, naivi­tás, túlzott jóhiszeműség); 4. Irreverzibilis sérelmek lehetősége (azaz olyan esetek lehetősége, amikor a jog­orvoslat révén nem fordítható vissza az elszenvedett sérelem). A Paksi Atomerőmű tevékenységével össze­függő etikai felelősség a környezettel való kapcsolat kérdéskörén keresztül ragadható meg a legjobban, ezen belül is a környezet­­védelemnél, ami - a fentebb említett etikai intézet nyomán - a következőképpen defi­niálható: A vállalat felismeri felelősségét a természeti erőforrások használata, a környe­zet megváltoztatása és káros anyagok kibo­csátása terén. Az iménti felsorolásból az atomerőművek esetében a káros anyagok - közelebbről a radioaktív sugárzó anyagok - kibocsájtása je­lent leginkább releváns kérdést. A radioaktív kibocsájtások több szempontból is csoporto­síthatók: I. A kibocsájtott anyag halmazállapota sze­rint: a. légnemű, b. folyékony, c. szilárd (témánk szempontjából ideért­ve a kiégett nukleáris fűtőelemeket és a felaktiválódott hulladékokat is). II. A kibocsájtás tervszerűsége szerint: 1. tervezett, 2. nem tervezett. A radioaktív anyagok kikerülésének etikai vetülete kapcsán előre kell bocsájtani, hogy a legtöbb országban, így hazánkban is rend­kívül szigorú jogszabályi előírások vannak érvényben, amelyek betartását ugyancsak rendkívül szigorú, különböző hatóságok ál­tal végzett felügyeleti tevékenység során el­lenőrzik. Ezen túlmenően a kibocsájtásokat belső és független (külső) mérőrendszerek is kontrollálják. Ami mindezek mellett még­is teret nyit az etikai kérdésfelvetés előtt, az a következő két szemponttal összegezhető: 1. A kibocsátások megelőzése illetve mi­nimalizálása (még a megengedett egészségügyi korlátokon belül mara­dás esetén is); 2. A kapcsolódó tájékoztatás megléte il­letve korrektsége. A Paksi Atomerőmű - azaz a vállalat ve­zetésének - kapcsolódó etikai attitűdje a törvényes kötelezettségek túlteljesítésével jellemezhető. Természetesen e mögött nem egyszerű önzetlenség áll, hanem annak tu­datosulása, hogy a lakosság ilyen módon elnyert bizalma meghatározó az iparág jövő­jét illetően. Ennek az attitűdnek az érzékel­tetésére talán az hozható fel a legkifejezőbb példaként, hogy a Paksi Atomerőmű számos olyan független nemzetközi szakmai vizsgá­latnak veti alá magát, amelyre nem kötelezi törvényi előírás, illetve ezek megállapításait, javaslatait kötelező érvénnyel ismeri el ma­gára nézve, noha ebben a tekintetben sem áll fenn jogszabályból fakadó kényszer (lásd en­nek kapcsán a Paksi Atomerőmű nemzetközi felülvizsgálatait ismertető összefoglalókat a következő linken: http://www.atomeromu. hu/nemzetkozi-felulvizsgalat.) Az atomerő­mű vezetése a fentieken túlmenően nyílt kommunikációra törekszik, aminek jegyében például - az imént említett dokumentumok mellett - közzéteszi honlapján a különböző - például környezetvédelmi, sugárvédelmi, hulladékkezelési, biztonsági szempontú - ér­tékeléseit, beszámolóit, tanulmányait (lásd a www.atomeromu.hu internetes portálon, a kapcsolódó linkek alatt). Prancz Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents