Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-01-01 / 1. szám
4 & mvm paksi atomerőmű 2013. január XI. Nukleáris Technikai Szimpózium A Magyar Nukleáris Társaság az idei műszaki-tudományos eszmecseréjét Pakson, az Erzsébet Nagy Szállodában rendezte meg november 29-30. között. A konferencián kiváló szakmai előadások hangoztak el, és kerekasztal-beszélgetésre is sor került, emellett az keretet adott a társaság díjkiosztóval egybekötött ünnepi közgyűlésének, valamint beiktattak egy rövid, fakultatív látogatást az Atomenergetikai Múzeumba is. A kerekasztal-beszélgetés aktuális kérdésről, az üzemidő-hosszabbítás témaköréről szólt. A vitát Cserháti András vezette. Kovács Ferenctől, a Paksi Atomerőmű Üzemidő Hosszabbítás Kiemelt Projekt vezetőjétől megtudhattuk, hogy a témában még 1992-ben jelent meg az első felvetés, 1999- ben megvalósíthatósági tanulmány készült, bemutatva a gazdasági előnyöket. 2003-ban előkészítő projekt alakult. Őt 2004-től bízták meg a projekt vezetésével. Fichtinger Gyula, az OAH főigazgató-helyettese elmondta, hogy részükről is úttörő munkáról van szó. A kormányrendeletek, szabályozás, engedélyezési folyamatok előkészítése és végrehajtása, az öregedés-kezelés követése ilyen volumenben (30 ezer oldalas beadvány további 100 ezer oldalnyi dokumentumokra hivatkozva) hatalmas feladatot rótt a hatóságokra is. Részleteket a születő határozatról nem árult el, de jelezte, hogy már a szövegezés végén tartanak. Iványi Krisztina, a Paksi Atomerőmű kommunikációs tanácsadója rendelkezett iparági tapasztalatokkal, mégis nagy kihívásként élte meg (csupán három itt töltött munkanap után), hogy az üzemidő-hosszabbítás esedékes közmeghallgatására való felkészülést saját eszközeivel is biztosítsa. „Remélhetőleg nem marad el a siker sem, és a hatóság még ez évben kiadja az engedélyt” - mondta a rendezvényen. Az ünnepi közgyűlésen, melyet Holló Előd, a Magyar Nukleáris Társaság elnöke vezetett, az alapszabály vonatkozó részének módosítása után dr. Szatmáry Zoltán professzort, a társaság alapító elnökét egyhangúlag tiszteletbeli elnökké választották. Ezt követően kiosztották a szakmai kuratóriumok által odaítélt díjakat:- A Szilárd Leó-díjat Veres Árpád, a MTA Izotópkutató Intézet nyugalmazott igazgatója, életművéért,- az Öveges-díjat Bartos-Elekes István, a nagyváradi Ady Endre Líceum nyugalmazott fizikatanára, számítógéppel vezérelt fizikai kísérleteiért,- a Simonyi Károly emlékplakettet Dunai Dániel, a MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban végzett fúziós kutatásaiért,- a Fermi fiatal kutatói díjat (amelyet az olasz nagykövetség alapított) Papp Gergely, a budapesti Műegyetem és a göteborgi Chalmers Egyetem közös doktorandusza kapta. A kitüntetettek remek előadásokkal igazolták, hogy a díjak megfelelő helyre kerültek. A szimpózium szerteágazó szakmai és tudományos témáit most nem rendezték szigorú szekciókba, mint korábban. Az egyes előadásokról röviden: Katona Tamás a földrengés kárindikátorok jelentőségét fejtette ki előadásában. Ha ismerjük a tervezési adatokat és előre felmérjük, rendszermodell alapján átszámoljuk a lényeges berendezéseinket a kapcsolódó csővezetékekkel, akkor a regisztrált rengés adatai alapján megítélhető, hogy tovább üzemelhet-e a blokk, illetve mit kell átvizsgálni az újraindítás előtt. Siklóssy Tamás a szélsőséges időjárás (szél, eső, hó) hatásait vizsgálta a nukleáris berendezéseket magukba foglaló építmények esetében, megállapítva azokat a határokat, amik a biztonság érdekében műszaki intézkedéseket indokolnak. Barna Imre a vízszintes csővezetékben víz/gőz fázisnál előforduló eseteket elemezte kísérletileg és számításokkal is. A gőz hirtelen kondenzációjából eredő térfogatváltozás nyomáshullámot hoz létre, ennek tovaterjedése (a vízütés) jelentős károkat okozhat az érintett berendezésekben. A kísérletileg is igazolt paraméterek alapján (csőhossz/átmérő>24) végigellenőrizte az Atomerőművet. Kosa Péter beszámolt villamosenergia-piaci előrejelzésük feltételezéseiről és eredményéről. Ezek szerint igyekeznünk kell a bővítéssel (az építés kezdete 2016, az üzembe helyezés 2022), ha piacra akarunk jutni régiónkban, különben más tervezett projektek átveszik a helyünket. Móga István a nukleáris berendezéseket befogadó épületek tervezési paramétereit ismertette normál, tervezett üzemi és baleseti állapotokra. Kása Norbert a reaktorok szabályzó rúdjainak hajtásaihoz kapcsolódó előadást tartott. Az anyagvizsgálatok elősegítésére új eljárást dolgoztak ki a hajtások tömítéseinek helyi sugármentesítésére, jelentősen lerövidítve annak időigényét. Radnóti Katalin az esedékes évfordulókat szedte csokorba a Wilson féle ködkamrától (1912) a Chicagói Egyetem atommáglyájában megvalósított első szabályozott láncreakcióig (1942). Cserháti András kapcsolódva a jubileumokhoz a most 30 éves 1. blokk építésének, szerelésének, indulásának eseményeit idézte fel számos fénykép, híradórészlet, kordokumentum bemutatásával. A másik előadása a lézeres urándúsítással foglalkozott, amely átrendezheti a nukleáris üzemanyag piacot. Felvázolta az új eljárás előnyeit (kisebb hely- és energiaigény), illetve hátrányait (nehezebben felderíthető, ha atomfegyver készítésre használják). Amerikában nemrég adtak ki engedélyt egy ilyen technológiájú, ausztrál A kerekasztal-beszélgetésen Fichtinger Gyula, Iványi Krisztina és Kovács Ferenc fejlesztésű új urándúsító építésére és használatba vételére. Maróthy László a rövidesen megjelenő „Prométheusz magyar unokái” című könyvet mutatta be. 13 szerző - köztük több 70- 80 éves nyugdíjas szakember - írta az Atomerőmű létrehozásáról és sikeres, biztonságos üzemeltetéséről. Csőm Gyula az „Atomerőművek üzemtana” című könyve újabb köteteit ismertette. Horváth András az atomenergia hazai fiatalok általi megítélését vizsgálta Fukushima után. Horváth Ákos áttekintette a nyomottvizes atomrektorok fűtőelem kötegelnek üzem közbeni, C vagy S alakú, néhány milliméteres oldalirányú elhajlását, a folyamatok és okok feltárását. Perezné Feró Erzsébet beszámolt az új orosz fűtőelem burkolat vizsgálatairól hűtőközeg vesztéses üzemzavar körülményei között. Az új, E110G ötvözet kedvezőbb tulajdonságú. Szabó Sándor elmondta, hogy kidolgozták a friss üzemanyag kazetták dúsításának ellenőrző mérését. Gond lenne, ha a zóna kialakításakor a számításoktól eltérő, nem megfelelő dúsítású, pálcahiányos vagy reprocesszált U236 tartalmú üzemanyag kerülne a reaktorba. Kiss Dániel Péter elébe ment a Szegedre is tervezett európai szuperlézer új lehetőségeinek. Ha a nagyberendezés megvalósul, az elektromágneses tér és az anyag kölcsönhatását eddig nem ismert tartományokban lehet majd kísérletileg vizsgálni, amit elméletileg is meg kell alapozni. Utóbbit két speciális területen meg is kezdte. Brolly Áron rámutatott, hogy a kiégett fűtőelem kazetta nem hulladék, újrafeldolgozással további értékes üzemanyag állítható elő belőle, csökkentve a végleges tárolásra szánt hulladék mennyiségét és aktivitását is. Két feldolgozási technológiát vizsgáltak: a világban jelenleg használatos PUREX eljárást és egy fejlettebb, aktinidákat elválasztó eljárást. A paksi kiégett üzemanyagból kinyert hasadóanyag elegendő lenne egy új blokk több évtizedes működéséhez. Nős Bálint ismertette, hogy az EURATOM direktívái szerint 2015-re el kell döntenünk, illetve a Nemzeti Program keretében be kell mutatnunk, hogy mi lesz a sorsa a nagyaktivitású hulladéknak, és azt hova helyezzük el. Török Szabina kutatások összefoglalásaként megállapította, hogy a Pécs környéki formáció, a bodai agyagkő nemzetközi összehasonlításban is rendkívül alkalmas a nagy aktivitású radioaktív hulladék mélységi tárolására. Zagyvái Péter az egyes hulladéktípusokra javasolt elhelyezési módokat. Fábián Margit előadása alátámasztotta, hogy a nagyaktivitású hulladék elhelyezésére a nátrium-bórszilikát üvegbe, kerámiába és térhálós cementbe ágyazás megfelelő biztonságú módszer. Jánosy János Sebestyén beszámolt a szimulátor számítási modell fejlettebbre cseréléséről. így az újabb üzemanyag típusok fokozatos bevezetésével járó átmeneti reaktor zónákra is lehet a szimulátoron futtatni különböző üzemállapotokat. Olyan különleges körülményeket is elő lehet állítani, amelyek alig fordulnak elő, hogy felkészülhessünk a rendkívüli állapotokra. Petőfi Gábor extrém, de még hihető külső hatások elemzéséről és a potenciális károk, tartalékok számbavételéről szólt. Az európai stressz-tesztek összehangolása, összehasonlítása keretében a magyar alaposságot dicsérte. Fichtinger Gyula a Célzott biztonsági felülvizsgálatok eredményeként elhatározott hazai intézkedésekről beszélt. Végrehajtásuk határideje 2015. február. Rónaky József beszámolt az európai stressz-tesztek fogadtatásáról az európai nukleáris politikában (EU energetikai biztos, Bizottság, Tanács, Parlament). A nemzeti nukleáris hatóságok megalapozott szakmai megítélését egyes EU fórumok politikai alapon nem mindig osztották, amely konfliktusokat is szült. Ennek folyamatát és feloldását jellemezte. Boros János ismertette, hogy az Atomerőmű 1-3. biztonsági osztályba sorolt rendszereinek és elemeiknek üzemidő-hoszszabbításhoz kapcsolódó konstrukciós felülvizsgálatát a korszerű előírások szerint elvégezték. Nagy feladat volt a jelenlegi amerikai és az egykori szovjet számítási normák egyeztetése. Pokol Gergő elmondta, hogy a világ legtöbb tokárnak típusú fúziós reaktorában van valamilyen magyar fejlesztésű berendezés, jobbára a plazmaállapot mérésére. Legutóbb Dél-Koreába szállítottak ilyen hazai tervezésű és zömmel hazai gyártású berendezéseket. Nigicser Jenő a kábeltervezés, nyilvántartás, öregedéskezelés komplex feladatát tekintette át. Pazandis Péter a szivattyúk szívócsonkja körül kialakuló örvények kísérleti és modellszámítási problémáival foglalkozott: meghatározható az a vízszint, amikor még nem fordul elő hatásfokrontó, működést gátló levegőbeszívás. Vágó Tamás egy EU kutatási projekt keretében egy csehországi kísérleti reaktorban létesülő mérőszakasz áramlási geometriájának optimalizálását végezte számítógépes módszerrel. Imre Attila különleges vízállapotok (metastabil és szuperkritikus) vizsgálatával foglalkozott, mely tulajdonságok jelentős szerephez jutnak a IV. generációs reaktorok üzemében. A túlhevített folyadék és a túlhűtött gőz egyaránt veszélyes a robbanásszerű kondenzáció és a vízütés miatt (súlyarányosan 40-60% TNT hatással egyenértékű). Horváth Gábor a pihentető medencében lévő friss és kiégett üzemanyag kazetták és elrendezéseik oxidációs folyamatait vizsgálta abban az esetben, ha csökken a hűtővíz. Temesvári Emese zónaszámításokat mutatott be jövőbeli, szuperkritikus vízzel hűtött reaktorokra. A zóna három utas (fel-le-fel áramló közeg) hűtése 500 °C-os kilépő hőfokot eredményez, ami sokkal jobb termikus hatásfokot jelent. Homolya Emese meteorológusként a radioaktív anyagok légköri terjedésének, ülepedésének modellezését végezte el 16 izotópra, több elképzelt esetre a S1NAC program segítségével. Gyöngyösi Péter beszámolt arról, hogy Bátaapátiban a tervek szerint kiépített, majd a tapasztalatok alapján kissé módosított környezeti, telephelyi, kibocsátást ellenőrző rendszerek kiválóan működnek. gyulai A megnyitón Cserháti András és Holló Előd
