Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2013-12-01 / 12. szám

2013. december 11 mym paksi atomerőmű Pfeifer László elektrikus Szekszárdon szü­letett, 1978. már­cius 17-én. Itt vé­gezte az általános iskolát és szakmai tanulmányainak egy ré­szét: villanyszerelő, villamoshálózat-sze­relő szakmunkás bizonyítványt szerzett. A későbbiekben leérettségizett, majd a pécsi Zipernowsky Károly Műszaki Szak­­középiskolában a villamos gép és berende­zései technikusi vizsgát is letette. Szakmai pályafutását Szekszárdon, a Dédász Rt.-nél (ma E.ON) kezdte. Munka melletti folytatólagos tanulmányait és szak­mai gyakorlatát is itt végezte. Hálózati ön­álló szerelő munkakörben kezdett dolgozni, majd 2001-től hálózati főszerelő, 2003-tól pedig koordinátor beosztásba került. 2009 októberében az Atomix Kft.-nél he­lyezkedett el, ennek révén került az atom­erőműbe. Miután a hathetes alaptanfolya­mot elvégezte, az 1. blokk B műszakjában kezdte meg atomerőműves betanuló elekt­­rikusi munkáját. 2010-ben, az osztályon történt személyi változások következtében felvételt nyert társaságunk állományába. 2011-ben sikeres társasági jogosító vizs­gát tett. Azóta elektrikusként dolgozik, ugyancsak az 1. blokk B műszakjában. Mint mondja, eddigi pályafutása az áramszolgál­tatónál és az erőműben is üzemeltetési terü­leten zajlott, ez a terület áll hozzá közel, s hálás azért, hogy az eredményes munkához most is minden szakmai segítséget megkap, a saját műszakban lévő szakmai feletteseitől és a blokkon lévő többi kollégától egyaránt. A jelenlegi beosztásában az erőmű vil­lamos rendszereinek üzemeltetése, üzem­viteli ellenőrzése a feladata (köztük a gene­rátor, transzformátor, villamos elosztók is). A főjavítások alatt a karbantartási munkák előkészítését, a munkaterületek kiadását, visszavételét intézi. Munkája során a leg­fontosabb szempontnak tartja, hogy azt a munkavédelmi szabályok betartásával, az egyéni védőeszközök viselésével, baleset­mentesen végezze - mert „nagyon fontos, hogy a nap végén mindenki egészségesen térjen haza a családjához”. Szintén fontos­nak tartja a más szakterületekkel való jó együttműködést: Az erőműben eltöltött né­hány év alatt kiváló szakmai gárdát ismert meg, amely nagymértékben megkönnyíti a mindennapi munkát. Laci jelenleg Decsen él a családjával. Ke­vés szabadidejében szeret velük, illetve a ba­rátaival közös programokat szervezni. Mint mondja, a család mindennapjai egy örömte­li esemény miatt idén szeptemberben meg­változtak: megszületett Mira nevű kislánya, akit feleségével nagyon vártak már. Szeret­ne minél több időt vele tölteni. Prancz Zoltán Laszlóczki Péter József vezető elektrikus 1981. április 19-én született Dunaúj­városban. Paksi származású, és az ál­talános iskoláit is Pakson végezte. 2000-ben fejezte be tanul­mányait az ESZI-ben, mint villamosenergia-ipari technikus. 2003-ban nyert felvételt az erőmű villamos üzemviteli osztá­lyára villanyszerelői munkakörbe, amit a 2. blokk D műszakjá­ba töltött. Munkahelyi vezetője kérésére, javaslatára 2007-ben hatósági vizsgát tett, és azóta vezető elektrikusként dolgozik a 2. blokk B műszakjában. Napi feladatait a blokk villamos rendszerének üzemeltetése, üzemzavarok elhárítása és a másik szakterületek által igényelt operatív műveletek elvégzése teszik ki. 2012-ben megkapta az Atomerőmű Kiváló Üzemeltetője dí­jat, és az évek során többször részesült jutalomban. Távolabbi céljai, tervei között szerepel, hogy ha lehetősége lesz rá szakmailag előrelépni a munkavégzés területén, és mű­vezetőként levizsgázni. Tervek között szerepel még egy szak­irányú főiskola elkezdése és elvégzése. Péter feleségével Pakson él. Hobbija a motorozás, és ha az idejük engedi, a feleségével túrázik belföldön és külföldön egy­aránt. Ezenkívül van a családnak egy csónakja, és ha az idő és a vízállás engedi, akkor a maradék szabadidejüket a Dunán töl­tik. Orbán Ottilia Fröhlich Viktor elektrikus 1972. december 16-án szüle­tett Budapesten, majd Száz­halombattán élt szüleivel. Szülei házassága meg­romlott, útjaik szétváltak, és Viktor az édesanyjával maradt. Ezt követően több helyen végezte az általá­nos iskoláit. Andocs nevű kisközségben kezdte, majd Kölesden és végül Százhalombattán fejezte be az is­koláit. A középiskolában először (egy évet) Eszter­gomban vezetékes hírközlő szakon tanult, majd Ér­den erősáramú berendezésszerelő szakon. Végezetül Szekszárdon az 505-ös szakközépiskolában tette le a szakmunkás vizsgáit. 1989-ban költözött Paksra édesanyjához, aki az erőmű dolgozója volt már 1987 óta. Az iskola befeje­zése után gyakorlatilag sikerült az atomerőműnél elhe­lyezkednie 1991-ben a villamos üzemviteli osztályon, és azóta is itt, elektrikus beosztásban dolgozik. A D műszakban kezdett, majd 1994 óta a B műszakos a 4. blokkon. Biztonságos Üzemeltetésért díjban részesült 1996, 1997, 1999 és 2000-ben. Többször kapott anyagi elismerést az átrakáskor végzett munkában való rész­vételért. A kezdetektől fogva műszakozik, amit nagyon szívesen végez. Leginkább a délutános és éjszakás mű­szakot kedveli. Véleménye szerint műszakosnak szü­letni kell, az ő szervezete rendkívül jól alkalmazkodott ehhez. Ezt a fajta életvitelt fizikailag is bírni kell, a csa­ládnak pedig tolerálni azt. íratlan szabály, hogy álta­lában ünnepnapokon nem mennek szabadságra, min­denki viszi a saját műszakját. Viktor Pakson él családjával. Ez a második házas­sága, amiben él. Két gyermeket hozott felsége Csilla a házasságba, akik 9 és 14 évesek, az első házasságából pedig van egy 19 éves lánya, aki Sződön az édesanyjá­val él. Viktor szabadidejében szívesen barkácsol, kerékpá­rozik, túrázik. 13 éve horgászik, most már egyre töb­bet, ha van ideje. Kedvenc elfoglaltságai közé tartozik a makettezés és modellezés is. Az utóbbi időben 2010-től az életük egy kicsit megváltozott olyan szinten, hogy édesapja nagyon beteg volt és eltávozott az élők sorá­ból. Később a felesége is súlyosan beteg lett, úgyhogy a túrázás és kerékpározás elmaradt. Viktornak legfontosabb dolog az életében a család biztonsága és kényelme. Nagylánya idén fejezi be a gimnáziumot, éppen jogosítvány megszerzésére törek­szik. Elég feladatot és tennivalót adnak a gyerekek. A családnak komoly tervei vannak, amit próbálnak meg­valósítani. Családi ház, nagy kerttel, ahol a kedvenc időtöltésének hódolhat: a fafaragásnak és bútorkészí­tésnek, amihez az utóbbi időben egyre inkább kedvet kapott. Szeretne a közeljövőben többet kirándulni csa­ládjával. Orbán Ottilia Csobán János művezető 1971-ben született Szekszárdon. Va­lódi gyökerei Du­­nakömlődre vezet­nek. Az általános iskola alsó tagozatát ott, a felsőt Pakson, a 2. sz. általános iskolában, a középiskolai tanulmányait pedig a paksi Energetikai Szakközépiskolában erősá­ramú szakon végezte. Abban az időben - emlékszik vissza - az ESZI még épülgetett, nem volt még főiskolai épület, sem a sport­csarnok vagy a konyha, sőt még a saját mé­rőtermük kialakításában is részt vettek. Az erőmű iránti elkötelezettséget már ott beoltották a vénáikba - teszi hozzá. 1987-ben szakmai gyakorlatra jártak az erőmű villamos szakterületeire, így átfogó képet kaptak az ott zajló munkafolyama­tokról. 1989-ben pedig már munkavállaló­ként lépte át a Paksi Atomerőmű kapuját, az üzemviteli igazgatóságon helyezkedett el, kezdetben villanyszerelő, majd elektrikus beosztásban. A későbbiek folyamán vezető elektrikusi hatósági vizsgát tett. A tanulá­si folyamat itt még koránt sem ért véget, a villamos művezetői beosztásra is alaposan fel kellett készülni, és ezúttal is egy hatósági vizsga keretében számot adni megszerzett tudásáról. Jelenleg is művezetői beosztás­ban dolgozik. A Paksi Atomerőmű az eddigi egyetlen munkahelye. 2013 februárjában került át a külső vil­lamos szolgálathoz, amely új szakmai ki­hívást jelentett számára, hiszen korábban kizárólag a blokkon folytatta tevékenységét. Megítélése szerint a villamos üzemviteli terület olyannyira színes, hogy a matuzsá­lemnek számító berendezésektől a legmo­dernebbekig, szinte minden megtalálható itt. Büszke a villamos üzemviteli csapatra, számára megtiszteltetés ebben a kollektívá­ban dolgozni, hiszen tevékenységük precíz, magas szintű szakmai tudást követel. János a családjával Pakson él, a Kápolna utcában. Két fia van, akik 16 és 14 évesek. A nagyobbik gimnazista, a kisebbik most vég­zős az általános iskolában. Különös hobbinak nem hódol, termé­szetszerető ember lévén kirándulni szeret, emellett szabadidejét szívesen tölti barká­csolással. Gyöngyösiné Nyúl Petra Sáfrány István szolgálatvezető 1972-ben született Pakson. A város szomszédságában lévő településen, Dunaszentgyörgyön járt általános isko­lába, szüleivel itt éltek, itt nevelkedett. Középiskola tanulmányait a paksi Energe­tikai Szakközépiskolában folytatta, ahova 1987-ben nyert felvételt villamos gép- és készülékszerelő szakra. Az iskola alatt az erőműben töltötte szakmai gyakorlatát, így korán megismerkedhetett az itt fo­lyó érdekes és felelősségteljes munkával. Az ESZI elvégzése után 1991. augusztus 5-én helyezkedett el első és eddig egyelten munkahelyén, a Paksi Atomerőműben. Először a 400 kV-os alállomásra került, ügyeletes villanyszerelő beosztásba. (Ma már ez az alállomás a Mavir üzemeltetésé­be tartozik.) Az évek során végigjárta a szakmai rang­létrát, volt elektrikus, majd vezető elektri­kus. Ezekben a munkakörökben nagyon sok gyakorlati tapasztalatot szerzett, az atomerőmű működésének minden részletét, ami a szakterületéhez tartozik, megismer­te. Közben, levelező tagozaton elvégezte a technikusi képzést Pécsett, a Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskolában, és ezt követően, szintén levelezőn a főiskolára járt az ESZI-be. Energetikai mérnökképesítést szerzett. Jelenleg villamos szolgálatvezető mun­kakörben végzi tevékenységét a villamos üzemviteli osztályon, a B műszakban, im­már 12 éve. Büszke arra, hogy az atomerőműben dolgozó szakemberek csapatába tartozhat. Szülei mindketten atomerőműves dolgozók voltak egészen nyugdíjba vonulásukig, ők mai napig a példaképei. István 1998-ban nősült meg. Felesége an­goltanár a paksi Vak Bottyán Gimnázium­ban. Két fiuk van, Dániel 12 éves, Tamás 9 éves, mindketten a Bezerédj Általános Isko­lában tanulnak. Kevés szabadidejükben szeretnek együtt kirándulni. Gyöngyösiné Nyúl Petra

Next

/
Thumbnails
Contents