Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-11-01 / 11. szám
2013. november Farkas Noéminek hívnak, Szekszárdon születtem 2013. szeptember 12-én (én voltam az apukám szülinapi ajándéka). Születéskori adataim: 3250 gramm súly és 54 centiméter. Egy tesóm várt itthon, akit Bencének hívnak. Ő 2 és fél éves, nagy szeretettel és büszkeséggel ugrál körülöttem. Nagyon szeretek enni, kedvenc csemegém az anyatej. Aludni akkor tudok a legjobban, ha valami zaj vesz körül, vagy éppen mozgásban vagyok. Apukám a reaktorosztályon dolgozik mint primer köri gépész, az anyukám védőnő, de jelenleg otthon van két gyerkőccel - a bátyussal és velem. Feil Dániel vagyok, Szekszárdon születtem 2013. szeptember 2-án, 12 óra 27 perckor. Születéskori súlyom 2860 gramm, magasságom 53 centiméter. Jó kisbaba vagyok, szeretek nagyokat aludni, szerencsére éjjel is. Nagyon jól érzem magam a babakocsiban, a friss levegőn nagyokat sétálunk mindennap. Szüleimtől örököltem muzikalitásomat, a gyerekdallamok már most is kedvesek számomra. A nagyszüleim megvesznek értem, amit sok-sok mosollyal köszönök meg nekik. Apukám Feil Gábor, aki a létesítmény-üzemeltetési osztályon előkészítő mérnökként dolgozik. Anyukám dr. Feil-Tirjer Linda, aki jogász, elnöki főmunkatárs a bonyhádi Hungária Takaréknál, de a kedvemért - ha csak átmenetileg is -szakmát változtatott, most főállású anyuka. A nevem Führpasz Izabella, Szekszárdon születtem, 2013. szeptember 24-én. Születési súlyom 3140 gramm és 54 centiméter volt a magasságom. Második kislány vagyok a családban. Az érkezésemet nagyon várta már a 3 éves nővérem, Gabriella. Nagyon mosolygós és nyugodt baba vagyok. Édesapám Führpasz Sándor, aki B műszakos elektrikus a villamos üzemviteli osztályon. Édesanyám neve Führpaszné Fekete Gabriella, ő születésem előtt magyar-német szakos tanárként dolgozott, most pedig itthon van a nővéremmel és velem. Németh Liza vagyok, a szekszárdi kórházban jöttem a világra, 2013. szeptember 1-jén. Kicsit korábban születtem, de szüleim nagy örömére makkegészséges vagyok. A család első gyermekeként érkeztem, akit mindenki nagy szeretettel várt. Nagyon jó kislány vagyok, szeretek enni, babakocsiban aludni a friss levegőn és zenét hallgatni. Apukám Németh Zsolt, az üzemviteli igazgatóság reaktorosztályán dolgozik, a 4. blokk D műszakjában, reaktoroperátorként, az anyukám Németh-Etessy Zsanett pszichológus, de most itthon van velem. Nevem Séta Panna, születési helyem Szekszárd, születési időm 2013. szeptember 5., 21 óra 30 perc. Születéskori súlyom 3420 gramm, a magasságom 57 centiméter volt. Harmadik gyermek vagyok a családban, Máté bátyám 9 éves, Míra nővérem 6 éves. Jó kisbaba vagyok, sokat eszem, nappal sokat vagyok ébren, és az egész éjszakát átaludva, reggel 6 órakor keltem a családot. A tesóim mindig dajkálnának, játszanának velem. Édesapám Séta József, 10 éve dolgozik az erőműben, jelenleg a vegyészeti ellenőrzési osztályon ellenőrző laboráns, édesanyám Séta Andrea Györgyi, aki most gyesen van. Mi ikrek vagyunk, Szekszárdon születtünk, 2013. október 2-án. Én Tuba Zsombor Zoltán vagyok, (a fotón kékben) 54 centiméterrel és 3100 grammal születtem. Én (a fotón rózsaszínben) Tuba Blanka vagyok, aki 52 centiméterrel és 2550 grammal jöttem a világra. Mi a család második és harmadik gyermekei vagyunk, Dorka nővérkénk 2 és fél éves, aki már nagyon várja, hogy játszhasson velünk. Szerencsések a szüléink, mert jó kisbabák vagyunk: eszünk, alszunk és nagyon szeretünk nézelődni, felfedezni az új világot. Apukánk Tuba Zoltán, átrakógép-operátor az üzemviteli főosztályon. AnyukánkTubáné Dobos Györgyi, aki jelenleg velünk, a három kisgyermekkel gyeden van otthon. Pfeifer Mirának hívnak, 2013. szeptember 10-én 14 óra 25 perckor láttam meg a napvilágot. Ekkor 3330 gramm volt a súlyom, a magasságom pedig 51 centiméter. Első baba vagyok a családban. Szüleim szerint kicsit éber és izgatott kisbaba vagyok, viszont nagyon szeretem a pocakomat. Az alvással nem mindig állunk túl jól, szüleim alvásigényét nagyon megtépáztam. Apukám Pfeifer László, elektrikus a villamos üzemviteli osztályon, anyukám Pfeifer Brigitta, aki az én érkezésemig fodrászként dolgozott. Prókai Gergely Dániel vagyok, a dunaújvárosi kórházban születtem, 2013. október 1-jén. Születési súlyom 3500 gramm, testhosszúságom 51 centiméter volt. Testvéreim nagyon várták az érkezésemet. Nagyon szeretnek velem foglalkozni, sétáltatni, fürdetni és dajkálni. Biztosan sok okos dologra megtanítanak majd engem, szeretnék én is jó tanuló, ügyes, talpraesett nagyfiú lenni. Most még csak nagyokat alszom és jókat eszem, szépen gyarapodok, a legkisebb ruháimat máris kinőttem! Édesapám Prókai Attila, önálló mérnök a villamos üzemviteli osztályon, édesanyám Kiss Anikó gépészmérnök. Bár a hetedhét határon nem vagyunk túl, a jót cselekvés nálunk is régi hagyomány. Légy része a mesének, és adj te is -ajándékozz mesekönyvet gyermekintézményeknek! Tovább is van, mondjam még? Az idei tanévben a Pécsi Tudományegyetem kezdeményezése mellé szegődtünk, és családbarát munkahelyként mesekönyvgyűjtő akciót hirdetünk dolgozóink között. A program végével a szervezők a részvevő intézmények között szétosztják a beérkezett köteteket, ezzel is népszerűsítve a gyermekek között az olvasást és a mesék varázslatos világát. Hozd el régi mesekönyveid az F1-es, F2-es portán kihelyezett dobozaihoz vagy a Tájékoztató és Látogatóközpont információs pultjához 2014. január 31-ig, és segítsd ezzel meséhez gyermekek tucatjait. Ahogyan mi is, hadd éljék meg ők is a régi mesék, az esti mesélés csodálatos hagyományát. Adj könyvet, ajándékozz értéket: hiszen tudjuk, a mese mindig véget ér, de sosem lehet belőle elég! LILI -pu i) lUk,? Jsolcsonos tisztelet a munkahelyen Jobb, kellemesebb hely az a munkahely, ahol illedelmesek, udvariasak és figyelmesek egymással, ahol helyesen viselkednek. Mindenki jobban érzi magát egy olyan munkahelyen, olyan közösségben, ahol kellemes a légkör, ahol elismerik, megbecsülik, tisztelik egymást. A munkahelyi viselkedési szabályok, kapcsolati rendszerek alapját az egymás iránti tisztelet határozza meg. Újságunk múlt havi számában a Paksi Atomerőmű etikai kódexéből idéztünk, és ez alkalommal is hivatkozunk rá. Az erőmű portálrendszerén az etikai kódex a Dokumentumtár alatt érhető el. A munkahelyi magatartás és kapcsolattartás tekintetében társaságunk értéknek tekinti az udvariasságot, a tisztelettudó viselkedést: „...Az egymás munkájának, eredményeinek elismerését, tiszteletét és megbecsülését... - Az udvarias hangnemet, tárgyilagos stílust és világos, pontos, közérthető fogalmazást az egymás közötti érintkezésben...” (Etikai kódex) Az egymás iránti tisztelet megnyilvánul abban, ha illedelmesen köszönünk, ha udvariasan beszélünk, ha figyelmesek vagyunk, ha kulturált módon fejezzük ki magunkat és kerüljük az otromba, illetlen szavak használatát. Tiszteletünket fejezzük ki kollégánk iránt, ha nem mobilhívásainkat, e-mailjeinket nézegetjük, amikor ő hozzánk beszél. A tisztelet egyszerű jele például, ha megkérdezzük szobatársunkat, hogy zavarná-e, ha az irodában étkeznénk, ha esetleg hangosan telefonálnánk, ha kinyitnánk az ablakot stb. A tisztelet jele, amikor elnézést kérünk, ha kellemetlenséget okoztunk, ha hibáztunk. Udvarias viselkedéssel, a mások iránti tisztelet kifejezésével egyben magunkról is jellemvonást adunk, és ezzel egyben tiszteletet is szerezhetünk. A tisztelet személyes érték. Az udvariasság és a tisztelet alapvető elvárás minden munkahelyen. LAnna
