Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-11-01 / 11. szám
2013. november mym paksi atomerőmű 9 Erőműves híradások Értékünk a tudás Projekt az elérhető tudás biztosítására Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2014-2017 közötti időszakra jóváhagyott stratégiájának egyik célkitűzése a „Működés humán feltételeinek hosszú távú biztosítása", amelyhez egyik stratégiai akcióként a Tudásmenedzsment-rendszer fejlesztése tartozik.- Miért most vált hangsúlyossá a társaságunk számára a tudásmenedzsment?- kérdeztük Hamvas István vezérigazgatót.- Egy atomerőműben a tudással való felelős gazdálkodás fontos prioritás a teljes életciklus alatt. A nukleáris létesítmény üzemeltetése sokoldalú és sokszereplős felkészültséget igényel, amelyben nem keletkezhetnek rések és hiányok, azaz folyamatosan birtokában kell lennünk a szükséges tudásnak vagy biztosítanunk kell annak rendelkezésre állását akkor is, ha az külső kezekben van. Az MVM Zrt. középtávú stratégiájának három pillére van: a versenyképesség javítása, a működési kiválóság, hatékonyságnövelés és a növekedés értéktermeléssel. A három pillér alapja az emberi erőforrások, a szervezeti képességek és a tudásmenedzsment. A társaságcsoport szintjén a jó tudásmenedzsment elsősorban a hatékonyságnövelés kulcseleme, az atomerőmű esetében pedig a biztonság szintjének megtartása, növelése és az eredményesség szempontjából meghatározó tényező. A tudásmenedzsment mind a cégcsoport, mind a társaságunk szintjén az előttünk álló nagy feladatok végrehajtásának egyik aktuális stratégiai tényezője.- Milyen formában valósul meg ez a stratégiai akció?- 2013 júniusában fogadta el a cégvezetés a 2014. június végéig ütemezett Tudásmenedzsment projekt tervét. Ez nem túl hosszú idő, ezért intenzív tevékenységet igényel a projekttől. A munkát a humán igazgatóság és ezen belül az oktatási főosztály irányítja, de a projektteamben valamennyi igazgatóság képviselteti magát. Ha egy mondatban akarom megfogalmazni a projekttel szembeni elvárásunkat, akkor feladata, hogy szervezettebbé, tudatosabbá tegye az atomerőmű üzemeltetése során megszerzett tudás kezelését, őrzését, megosztását, átadását.- Hogy fog találkozni az erőműves dolgozó a tudásmenedzsmenttel?- A projekttel kapcsolatos legfontosabb kommunikációs felület értelemszerűen az intranet lesz, és azon belül egy Tudásportál, amely folyamatosan be fog számolni a projekt munkájáról, eredményeiről. A Tudásportálnak egy olyan navigációs és kommunikációs felületnek kell lennie, amely képes lesz megszólítani a társaság valamennyi munkavállalóját. Én személy szerint azt várom, hogy a projekt sok olyan szakembert aktivizáljon, aki ma másokkal is megosztható értékes tudással rendelkezik. Nekik most lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tudásukat vagy az azt reprezentáló dokumentumokat közkinccsé tegyék. Ugyanakkor a projektnek biztosítania kell a „fogyasztók" számára a szükséges ismeretekhez való teljes körű és egyszerűbb hozzáférést is.- Mik az aktualitások a projektben, milyen feladatok vannak jelenleg napirenden?- A projektcsapat számára rövidtávon az egyik legnagyobb feladat a szervezeti tudásleltár elkészítésének koordinációja lesz. E kiterjedt munkában minden osztályvezető hathatós közreműködését várom, mivel mindannyiunk érdeke, hogy tiszta képet kapjunk a feladatok ellátáshoz szükséges tudás rendelkezésre állásáról, a nehézségekről és az esetleges hiányokról. Javító intézkedéseket csak akkor tehetünk, ha reális helyzetértékelés történik, ezért nagyon fontos a vezető munkatársak őszinte támogatása.- Melyek a cégvezetés által elvárt legfontosabb termékei a projektnek?- Az elvárt kézzelfogható eredmények közül elsőként említeném azt a szabályzatot, amely a tudás átadásának, megőrzésének, dokumentálásának és hatékony felhasználásának szabályait rögzíti majd. Emellett a projekt felméri valamennyi szervezeti egységnél, hogy az SZMSZ szerinti feladatok végzéséhez szükséges tudás megszerzésének ma adott-e minden feltétele és e tudás hosszú távú rendelkezésre állása biztosított-e, azaz tudásleltár készül. Ennek alapján kell meghatározni azokat az intézkedéseket, amelyek kezelik a feltárt problémákat. Továbbá fontos feladat, hogy a projekt áttekintse az elmúlt évtizedek átalakítási munkáinak, projektjeinek„hagyatékát", hogy azok végrehajtásához, a munka végeredményének hosszú távú használatához szükséges tudás kellő módon dokumentált-e és minden illetékes számára hozzáférhető-e. Szükség van egy nukleáris fogalom- és szakkifejezéstárra is, ami lehetővé teszi, hogy a legfontosabb fogalmak alatt mindenki ugyanazt értse. De ezek csak kiragadott példák, javaslom az olvasóknak, hogy kövessék a projekt híradásait az intranetTudásportál oldalán. Az említetteken túl személy szerint azt várom, hogy a tudásmegosztás, tudáskezelés kultúrájának színvonala emelkedjen a projekt tevékenységének eredményeként. Matesz Roland Az MVM Csoport Év Embere Díj paksi díjazottjai Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. két munkavállalója, Kovács Ferenc és Gergely József is részesült az MVM Csoport Év Embere Díj elismerésben. A kitüntetéseket az október 3-i ünnepi gálaesten adta át Baji Csaba, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója és Horváth Péter, az MVM Zrt. vezérigazgatója. Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. fennállásának 50. évfordulója alkalmából három díjat alapított: Életmű díjat, Év Embere Díjat és Tálentum díjat. A kitüntetések az egyéni teljesítmény elismerésén túl a szervezeti együvé tartozás kifejezésére szolgálnak. Az Év Embere Díjban két atomerőműves dolgozó is részesült. Az elismerést az a nyolc szakember kapta, aki a díjazás évében kimagasló szakmai munkájával, stratégiai fontosságú projektfeladatokban való helytállásával, kiváló teljesítményével, a vállalatcsoport közösségét messzemenően támogató munkájával járult hozzá az MVM Csoport eredményeihez. Gergely József, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. eseménykivizsgáló csoport vezetője 1977 óta dolgozik az atomerőműnél. „Az elsők között szereztem ügyeletes mérnöki jogosítványt. A nyolcvanas évek végén részt vettem a szimulátor létesítésében, alapító tagja voltam a Csernobil után létrejött Biztonsági Bizottságnak. Közben ügyeletes mérnökként „másodállásban” az üzemzavari, majd a biztonságot érintő események kivizsgálását vezettem. A kilencvenes években a feladatom a biztonságnövelő intézkedések megvalósításának koordinálása volt. 1999 óta a biztonsági igazgatóságon az eseménykivizsgáló csoportot vezetem - foglalja össze az azóta eltelt dolgos időszakot. Gergely Józsefnek komoly szerepe volt abban, hogy 2007- ben a Budapesti Műszaki Egyetem Ergonómiai és Pszichológiai Tanszék vezetőjének ajánlására az atomerőműben bevezették a SOL (Safety trough Organizational Learning) módszert, ami a személyi és vezetési hibával terhelt események elemzésére alkalmas. Kovács Ferenc, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. üzemidő-hosszabbítás végrehajtási kiemelt projekt vezetője egyetemi tanulmányai után rögtön az atomerőműnél kezdett dolgozni 1989-től, sőt már egyetemi hallgatóként is ösztöndíjas volt a társaságnál. Először a nukleáris fűtőanyag csoport tagjaként dolgozott. Mint mondta, a csapat dolgozta ki azokat a folyamatokat, technológiát, amelyek a kiégett kazetták manipulálásának alapjait jelentették, és amelyre OKJ-s képzés is épült. „Szép feladat volt” - teszi hozzá. Tíz évvel ezelőtt, 2003-ban kapott megbízást az üzemidő-hosszabbítási projekt irányítására. „Az atomerőművi blokkok tervezett üzemideje húsz év. Az eredeti elképzelések szerint tehát az 1. blokknak 2011-ben le kellett volna állni.” Hosszas előkészítő munka, tanulás és tapasztalatszerzés után 2011-ben nyújtották be az engedélykérelmet az üzemidő-hosszabbításra, amit 2012-ben meg is kapott az atomerőmű. Kovács Ferenc Gergely József, Baji Csaba és Horváth Péter Kovács Ferenc a projekt vezetőjeként, a blokkok üzemidő-hosszabbításának érdekében végzett többéves, szakmailag megalapozott és kivitelezett munkájának elismeréseként kapta a díjat. Kiemelte, hogy az elismerést nem saját személyének szánt díjként értékeli, hanem egy olyan csapat tagjaként, ami mindent megtett a projekt sikerének érdekében. „Nagyon jó kis csapat működik, ezt az elismerést nekik is szánták” - teszi hozzá. Gergely József az eddigi munkájáért, illetve az elmúlt évben a biztonsági kultúra és a kivizsgálások minőségének javítása területén végzett tevékenységéért kapta az MVM Év Embere Díjat. Ami a jövőt illeti, mindkét szakembernek konkrét elképzelései vannak: „A kivizsgálások színvonalának, alaposságának javítását folyamatosan feladatomnak tekintem. A 2012-es WANO-vizsgálat rámutatott, hogy a kis jelentőségű eltérések gyűjtése, elemzése nagyon fontos, mert ezáltal felismerhetők a romló tendenciák, megelőzhetők a biztonságot érintő események bekövetkezése” - mondta Gergely József. „Eddig egy blokkra van üzemidő-hosszabbítási engedély. Minden blokknál más lesz, mert a jogszabályi környezet állandóan változik, sok új ismeret van, amit el kell sajátítani” - beszél a jövőről Kovács Ferenc. „Amíg meg nem szereztük a másik három blokkra az engedélyt, lesz munka.” Szabó Zoltán Ezüstkártyásaink A Biztonsági Kultúra Fejlesztési Program részeként májusban bevezetésre került egy motivációs program, amely keretén belül ezüstkártyákat adományozhatnak a munkahelyi vezetők, ösztönözve a munkavállalókat a példaértékű, biztonságközpontú viselkedés és gondolkodásmód alkalmazására. A program indítása óta 47 munkavállaló kapott ezüstkártyát, köztük többen kettőt, illetve hármat. Ezüstkártyában részesült dolgozóink: Adorján János, Gazdag Viktor, Kovács György, Sáfrány István, Bajnai Péter Krisztián, Gőbölös Kálmán, Ludányi Miklós, Sánta László, Bayer Ottó, Gyulai Károly, Makovecz Gyula, Somodi Gábor, Benkő Ádám, Kábái Péter, Menzer János, Szanóczkiné Bújna Éva, Bérces Béla, Kajári Csaba, Menyhei Zsolt, Szutor János, Bottyán János, Kaszás István, Mészáros János, Takács Zoltán, Csötönyi Tamás, Kis Ferenc, Paczolai József, Tancsa János, Dohány István, Kis Tamás Ágoston, Páskuly Gyula, Tumpek József, Fauszt Gábor, Kiss Andor, Pálosi Attila, Ujszászy József, Fejes István Béla, Kiss Gábor, Pásztor István, Varga Péter Gyula, Főglein Tamás, Kohlmann Béla, Péter Jenő, Winecker Ferenc. Gál Tamás, Kovács Attila, Rácz István, L.
