Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-10-01 / 10. szám
BMMBH HB 2013. október <®> mmm mvm paksi atomerőmű KENTON-HAGYATÉK A STRIPA BÁNYA 1973-ban, Párizsban jelentették meg a „The International Stripa Project" (A Nemzetközi Stripa Projekt) című könyvet (kiadó: OECD Nuclear Energy Agency), melyet az Atomenergetikai Múzeum Kenton-hagyatékából vettünk elő egy olvasás erejéig. A svéd bánya nevét viselő Nemzetközi Stripa Projekt egy több országot felölelő közös vállalkozás, amelynek működése az OECD Nukleáris Energiaügynökség (NEA) támogatásával jött létre 1980-ban. 1967-ben a svéd kormány elrendelte, hogy minden atomenergiát alkalmazó létesítmény dolgozzon ki egy tervet a nagy aktivitású radioaktív hulladékok biztonságos kezelésére és elhelyezésére. A jövőben épülő reaktorok csak akkor kezdhették volna meg működésüket, ha ez a tervezet megfelel az atomtörvénynek. A svéd atomerőművek összefogtak, hogy kidolgozzanak egy átfogó kutatóprogramot (KBS Projekt), az SKBF szervezésében. 1977 elején adódott egy lehetőség, mellyel megkezdődhettek a föld alatti kutatások. Stripa bányáját - ami Stockholmtól kb. 250 km-re, nyugatra található - be akarták zárni, mivel az kimerült az addig bányászott ércekből, azonban az ércek mellett nagy mennyiségű gránit is található ott. Sok különböző kőzet mutatott igen kedvező jellemzőket a radioaktív hulladékok elszigetelésére: sók, agyagok, palák, bazaltok, tufák és kristályos kőzetek, mint például a gránit. A választás nagyban függ attól, hogy melyik országban mennyire hozzáférhetőek ezek a kőzetek gondos tanulmányozás vagy egy nemzeti kutatómunka céljából. Svédországban, ahogy számos más országban is, hatalmas területek aljzatát borítja gránit, amelyet kora és stabilitása tesz alkalmassá a radioaktivitás elszigetelésére. A nagy aktivitású radioaktív hulladékok föld alatti elhelyezésének megvalósíthatósága függ egyébként az eljárás megbízhatóságától, költséghatékonyságától, valamint attól, hogy környezetvédelmi szempontok szerint hosszútávon mennyire lehet biztonságos. Egyezség született az SKBF és a bánya tulajdonosa között, miszerint a bányát kibérelnék mint tesztlétesítményt radioaktív hulladék tárolásával kapcsolatos helyszíni kísérletek elvégzésére. Fontos itt kiemelni, hogy Stripa bányáját nem akarták radioaktív hulladékok végső elhelyezésére használni, csak kutatási célokra, mely során a radioaktivitás hatásai csupán szimulációk. 400 m hosszú alagutat ástak ki 350 m mélyen, már létező járatokból, és itt végezték el az előzetes teszteket. A program nemzetközi szintre való emelése - mint lehetőség - hamar felmerült. Először kétoldalú megállapodás jött létre az Amerikai Energiaügyi Minisztérium (US DOE, akkor még US ERDA), a Kaliforniai Egyetem Lawrence Berkeley Laboratóriuma (LBL) és a Division KBS között 1978- ban. A Svéd-amerikai Együttműködés (SAC Program) kifejezetten a radioaktív hulladékok föld alatti, kristályos kőzetben való elhelyezésének kutatására alakult. Két évvel később a projekt résztvevőinek száma tovább bővült. Vezetője a résztvevő országokat (Kanada, Finnország, Franciaország, Japán, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság és az Egyesült Államok) képviselő szakemberekkel együttműködő svéd SKBF volt. A résztvevő országok összesen 257 millió svéd korona elköltésébe egyeztek bele. Bár a nagy kérdésre a mai napig sincs egyértelmű, bejáratott válasz, hiszen például Magyarországon is kutatási fázisban tart a kiégett fűtőelemek és nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezése, de minden Stripa jellegű projekt fontos tudásanyaggal szolgálhat a jövőre nézve. (Forrás: The International Stripa Project, skb. se, Stripa Project Overview Report) Simon Zoltán - Kalocsai Veszta Hétpecsétes fórum Szabványcsalád 27000 Áttekintés és szótár rí 27001 Követelmények 27002 Code practice 27003 Bevezetés 27037 Digitális bizonyíték 27033- x Hálózat bizt 27034- x Alkalmazás bizt. Auditcrok, auditáiás 27006 Követelmények ISMS tanúsítóknak 27007 ISMS auditáiás útmutató 27008 IS kontroll audit útmutató Szenzor ^ i. Biztonság területek 27004 Mérés 27005 Kockázat mgmt 27035 Incidens mgmt 27031 Folytonosság 27032 Kiberbiztonság Ágazatonkénti biztonság 27015 Pénzügyi szóig. 27011 for telecom 27010 Szervezetek közti komm. 27013 ISMS+ITSMS 27014 3 Governance 27019 Energiaipari foly. vezérlés 27799 ISM eü-ben A Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület „Az információvédelem menedzselése" címmel tartotta meg 57. szakmai fórumát szeptember 18-án, Budapesten. A 2001 -ben alakult szervezet célja, hogy szakmai műhelyt hozzon létre, terjessze ezt a kultúrát, támogassa az információs társadalom biztonságát. Minden 2. hónap 3. keddjén tartják szakmai fórumaikat - nyáron szünet van. Ezeken a fórumokon ismertetik a legjobb gyakorlatokat, és a résztvevők szakmai szempontok alapján választott előadásokat hallgatnak meg. Honlapjuk a www.hetpecset.hu, 2007 óta közös hírfigyelés, információbiztonsági incidensek, szabványos információvédelem témákban. A mobil eszközök és a rajtuk futtatható alkalmazások bármennyire is sebezhetőek az információbiztonság szempontjából számos előnyük (kicsi, könnyű, egyszerűen kezelhető stb.) miatt helyet követelnek maguknak az üzleti folyamatokban. A meglévő alkalmazásokat gyakran alkalmassá kell tenni mobil eszközökön való működésre is, de így azok a biztonság sérülését okozhatják. A fórumok kiemelkedően fontos és érdekes része, mikor Móricz Pál ismertet egy-egy részt a vaskos ISO/IEC 27000 szabványból. Az eddig ismertetett részek az ábrán „kipipálva" jelennek meg. A szabvány honosítása alkalmazásának nagyobb elterjedtségén keresztül a nyilvánvaló előnyökön kívül az egyik legnagyobb hozománya, hogy kialakítja magyarul is a fogalomtárat. gyulai Szoftvertechnológiai fórum Valaha Bélády László, majd Gyimóthy Tibor által szerkesztett program hosszú kihagyás után újraindult. Most az ELTE Informatikai Kara vette át a szervezést. így augusztus 30-án Budapesten, az egyetem C épület, Hajós György-termében gyűltek össze az érdeklődők, kb. 30-an. Először Kai Koskimies, a Tamperéi Műszaki Egyetem (Finnország) szoftverrendszerek tanszékének vezetője tartott előadást „Számítógépes programok felépítésének értékelése - módszerek, tapasztalatok és kérdések” címmel. Fordítóprogram, generálóprogram készítésében dolgoztak össze mintegy 15 éve a Nokiának SYMBIAN platformon - emlékezett vissza. A szoftver karbantarthatósága, hatékonysága, újrahasználhatósága, megbízhatósága és egyéb kritikus szoftverminőségi tulajdonságok biztosításának érdekében egyre gyakrabban fordulunk ilyen értékelési módszerekhez. Az előadó saját ipari tapasztalatai mellett egy új architektúraértékelési módszert is bemutatott. Kiss Ákos, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa a mobil eszközökben futtatható webböngésző alkalmazások architektúrájáról adott tájékoztatást előadásában. gyulai Kishírek a nagyvilágból DUFF: ŰRERŐFORRÁS, NEM SÖR A Magyarországon is népszerű Simpson család című rajzfilmsorozat főszereplője Homer Simpson, a springfieldi atomerőmű nukleárisbiztonság-felügyelője, aki több epizódban is kedvenc sörét fogyasztja, a Duff-ot. A NASA, a National Security Technologies és Los Alamos-i gépészmérnökök azonban egy másik DUFF-on dolgoznak, derül ki a kutatólaboratórium 1663 néven futó színes magazinjából. Az említett szakemberek egy űreszközök energiaellátására tervezett rendszer prototípusát építették meg, a DUFF-ot (Demonstration Using Flattop Fissions). A DUFF dúsított uránt használ, hogy hosszú távon fenntartsa a láncreakciót, ami a megfelelő energiamennyiség előállításához szükséges. Az élesben bevethető rendszert 1000 Wattosra tervezték, szemben a jelenleg alkalmazott radioizotópos termoelektromos generátor (RTG) nyújtotta 150-200 Wattal, ami kb. két hagyományos vülanykörte működtetéséhez elég. Az egyetlen szóba jöhető energiaforrás a távoli űrt kutató programoknál jelenleg a plutónium alapú RTG, amelyet korábban is használtak már több NASA-küldetésnél, de a plutóniumtermelés korlátozottsága miatt egy egyszerű RTG működtetéséhez elegendő mennyiséghez évekbe telik hozzájutni. A fejlesztők szerint a DUFF típusú rendszer bőséges energiát szolgáltathat, és a jövőben felválthatja az RTG-t, a NASA szerint pedig ez a „kishasadásos” technológia jelentős szerepet játszik majd portfoliója bővítésében. AZ AMMÓNIA LESZ AZ ENERGIARAKTÁROZÁS KULCSA? Adott egy probléma: a jelenlegi energiaraktározó technológiák (gondoljunk az akkumulátorokra) által tárolható energiamennyiség túl kicsi ahhoz, hogy fedezni tudják egy egész hálózat energiaszükségletét. Egy Los Alamos-ban dolgozó vegyianyag-szakértő, Fernando Garzon szerint orvosolható a probléma, a kulcs pedig az ammónia lehet: alkotóelemei a vízből könnyen kiválasztható hidrogén és a nitrogén, ami az általunk belélegzett levegő közel 80%-át alkotja. Elméletben: a megújulok (szél, nap) általi villamosenergia-termeléskor jelentkező felesleget visszairányítják egy ún. elektrokémiai átalakítóba, ahol az áram segítségével a vízmolekulák kötéseit felbontva hidrogénatomokat, a levegőből pedig nitrogént nyernének ki, ezzel előállítva az ún. szintézisgázt. Ebből eltávolítják a szén-dioxid, szén-monoxid, kén-dioxid-gázokat, majd jön a szintézis, vagyis az ammónia előállítása. Az ammónia egy hatalmas tartályba kerül, így egy nagy akkumulátort képezve, hogy amikor energiára van szükség, az ammóniamolekulát - kötéseinek felbontásával - újra vízzé, nitrogénné és elektromos árammá alakíthassák. Garzon szerint a technológia először az ammóniaiparra lesz hatással, aztán regionális szinten tesztelnék az energiaraktározásban, végül pedig országos szinten támogatná a nap- és szélerőműveket. (Forrás: Mindkettőnél 1663) Simon Zoltán - Kalocsai Veszta