Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2013-10-01 / 10. szám

BMMBH HB 2013. október <®> mmm mvm paksi atomerőmű KENTON-HAGYATÉK A STRIPA BÁNYA 1973-ban, Párizsban jelentették meg a „The International Stripa Project" (A Nemzetközi Stripa Projekt) című könyvet (kiadó: OECD Nuclear Energy Agency), melyet az Atomenergetikai Múzeum Ken­­ton-hagyatékából vettünk elő egy olvasás erejéig. A svéd bánya nevét viselő Nemzetközi Stri­pa Projekt egy több országot felölelő közös vállalkozás, amelynek működése az OECD Nukleáris Energiaügynökség (NEA) támo­gatásával jött létre 1980-ban. 1967-ben a svéd kormány elrendelte, hogy minden atomenergiát alkalmazó lé­tesítmény dolgozzon ki egy tervet a nagy aktivitású radioaktív hulladékok bizton­ságos kezelésére és elhelyezésére. A jövő­ben épülő reaktorok csak akkor kezdhették volna meg működésüket, ha ez a tervezet megfelel az atomtörvénynek. A svéd atom­erőművek összefogtak, hogy kidolgozza­nak egy átfogó kutatóprogramot (KBS Pro­jekt), az SKBF szervezésében. 1977 elején adódott egy lehetőség, mellyel megkezdődhettek a föld alatti ku­tatások. Stripa bányáját - ami Stockholm­tól kb. 250 km-re, nyugatra található - be akarták zárni, mivel az kimerült az addig bányászott ércekből, azonban az ércek mellett nagy mennyiségű gránit is találha­tó ott. Sok különböző kőzet mutatott igen kedvező jellemzőket a radioaktív hulladé­kok elszigetelésére: sók, agyagok, palák, bazaltok, tufák és kristályos kőzetek, mint például a gránit. A választás nagyban függ attól, hogy melyik országban mennyire hozzáférhetőek ezek a kőzetek gondos tanulmányozás vagy egy nemzeti kutató­munka céljából. Svédországban, ahogy számos más országban is, hatalmas terüle­tek aljzatát borítja gránit, amelyet kora és stabilitása tesz alkalmassá a radioaktivitás elszigetelésére. A nagy aktivitású radioak­tív hulladékok föld alatti elhelyezésének megvalósíthatósága függ egyébként az eljárás megbízhatóságától, költséghaté­konyságától, valamint attól, hogy környe­zetvédelmi szempontok szerint hosszútá­von mennyire lehet biztonságos. Egyezség született az SKBF és a bánya tulajdonosa között, miszerint a bányát ki­bérelnék mint tesztlétesítményt radioaktív hulladék tárolásával kapcsolatos helyszíni kísérletek elvégzésére. Fontos itt kiemelni, hogy Stripa bányáját nem akarták radio­aktív hulladékok végső elhelyezésére hasz­nálni, csak kutatási célokra, mely során a radioaktivitás hatásai csupán szimulációk. 400 m hosszú alagutat ástak ki 350 m mé­lyen, már létező járatokból, és itt végezték el az előzetes teszteket. A program nemzetközi szintre való emelése - mint lehetőség - hamar felme­rült. Először kétoldalú megállapodás jött létre az Amerikai Energiaügyi Minisztérium (US DOE, akkor még US ERDA), a Kalifor­niai Egyetem Lawrence Berkeley Laborató­riuma (LBL) és a Division KBS között 1978- ban. A Svéd-amerikai Együttműködés (SAC Program) kifejezetten a radioaktív hulla­dékok föld alatti, kristályos kőzetben való elhelyezésének kutatására alakult. Két év­vel később a projekt résztvevőinek száma tovább bővült. Vezetője a résztvevő orszá­gokat (Kanada, Finnország, Franciaország, Japán, Svédország, Svájc, Egyesült Király­ság és az Egyesült Államok) képviselő szak­emberekkel együttműködő svéd SKBF volt. A résztvevő országok összesen 257 mil­lió svéd korona elköltésébe egyeztek bele. Bár a nagy kérdésre a mai napig sincs egy­értelmű, bejáratott válasz, hiszen például Magyarországon is kutatási fázisban tart a kiégett fűtőelemek és nagy aktivitású hul­ladékok végleges elhelyezése, de minden Stripa jellegű projekt fontos tudásanyaggal szolgálhat a jövőre nézve. (Forrás: The International Stripa Project, skb. se, Stripa Project Overview Report) Simon Zoltán - Kalocsai Veszta Hétpecsétes fórum Szabványcsalád 27000 Áttekintés és szótár rí 27001 Követelmények 27002 Code practice 27003 Bevezetés 27037 Digitális bizonyíték 27033- x Hálózat bizt 27034- x Alkalmazás bizt. Auditcrok, auditáiás 27006 Követelmények ISMS tanúsítóknak 27007 ISMS auditáiás útmutató 27008 IS kontroll audit útmutató Szenzor ^ i. Biztonság területek 27004 Mérés 27005 Kockázat mgmt 27035 Incidens mgmt 27031 Folytonosság 27032 Kiberbiztonság Ágazatonkénti biztonság 27015 Pénzügyi szóig. 27011 for telecom 27010 Szervezetek közti komm. 27013 ISMS+ITSMS 27014 3 Governance 27019 Energiaipari foly. vezérlés 27799 ISM eü-ben A Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület „Az információvédelem menedzse­lése" címmel tartotta meg 57. szakmai fórumát szeptember 18-án, Budapesten. A 2001 -ben alakult szervezet célja, hogy szakmai műhelyt hozzon létre, terjessze ezt a kultúrát, támogassa az információs társadalom biztonságát. Minden 2. hónap 3. keddjén tartják szakmai fórumaikat - nyáron szünet van. Ezeken a fórumokon ismertetik a legjobb gyakorlatokat, és a résztvevők szak­mai szempontok alapján választott előadásokat hallgatnak meg. Honlapjuk a www.hetpecset.hu, 2007 óta közös hírfigyelés, információbiztonsági incidensek, szabványos információvédelem témákban. A mobil eszközök és a rajtuk futtatható alkalmazások bármennyire is sebezhe­tőek az információbiztonság szempontjából számos előnyük (kicsi, könnyű, egy­szerűen kezelhető stb.) miatt helyet követelnek maguknak az üzleti folyamatok­ban. A meglévő alkalmazásokat gyakran alkalmassá kell tenni mobil eszközökön való működésre is, de így azok a biztonság sérülését okozhatják. A fórumok kiemelkedően fontos és érdekes része, mikor Móricz Pál ismertet egy-egy részt a vaskos ISO/IEC 27000 szabványból. Az eddig ismertetett részek az ábrán „kipipálva" jelennek meg. A szabvány honosítása alkalmazásának nagyobb elterjedtségén keresztül a nyilvánvaló előnyökön kívül az egyik legnagyobb hozo­mánya, hogy kialakítja magyarul is a fogalomtárat. gyulai Szoftver­technológiai fórum Valaha Bélády László, majd Gyimóthy Ti­bor által szerkesztett program hosszú ki­hagyás után újraindult. Most az ELTE In­formatikai Kara vette át a szervezést. így augusztus 30-án Budapesten, az egyetem C épület, Hajós György-termében gyűltek össze az érdeklődők, kb. 30-an. Először Kai Koskimies, a Tamperéi Műszaki Egyetem (Finnország) szoft­verrendszerek tanszékének vezetője tar­tott előadást „Számítógépes programok felépítésének értékelése - módszerek, tapasztalatok és kérdések” címmel. For­dítóprogram, generálóprogram készíté­sében dolgoztak össze mintegy 15 éve a Nokiának SYMBIAN platformon - em­lékezett vissza. A szoftver karbantartha­tósága, hatékonysága, újrahasználható­­sága, megbízhatósága és egyéb kritikus szoftverminőségi tulajdonságok bizto­sításának érdekében egyre gyakrabban fordulunk ilyen értékelési módszerekhez. Az előadó saját ipari tapasztalatai mellett egy új architektúraértékelési módszert is bemutatott. Kiss Ákos, a Szegedi Tudományegye­tem adjunktusa a mobil eszközökben futtatható webböngésző alkalmazások architektúrájáról adott tájékoztatást elő­adásában. gyulai Kishírek a nagyvilágból DUFF: ŰRERŐFORRÁS, NEM SÖR A Magyarországon is népszerű Simpson csa­lád című rajzfilmsorozat főszereplője Homer Simpson, a springfieldi atomerőmű nuk­­leárisbiztonság-felügyelője, aki több epizód­ban is kedvenc sörét fogyasztja, a Duff-ot. A NASA, a National Security Technologies és Los Alamos-i gépészmérnökök azonban egy másik DUFF-on dolgoznak, derül ki a kutatólaboratórium 1663 néven futó színes magazinjából. Az említett szakemberek egy űreszközök energiaellátására tervezett rend­szer prototípusát építették meg, a DUFF-ot (Demonstration Using Flattop Fissions). A DUFF dúsított uránt használ, hogy hosszú tá­von fenntartsa a láncreakciót, ami a megfelelő energiamennyiség előállításához szükséges. Az élesben bevethető rendszert 1000 Wat­tosra tervezték, szemben a jelenleg alkalma­zott radioizotópos termoelektromos generá­tor (RTG) nyújtotta 150-200 Wattal, ami kb. két hagyományos vülanykörte működtetésé­hez elég. Az egyetlen szóba jöhető energiafor­rás a távoli űrt kutató programoknál jelenleg a plutónium alapú RTG, amelyet korábban is használtak már több NASA-küldetésnél, de a plutóniumtermelés korlátozottsága miatt egy egyszerű RTG működtetéséhez elegendő mennyiséghez évekbe telik hozzájutni. A fejlesztők szerint a DUFF típusú rend­szer bőséges energiát szolgáltathat, és a jövő­ben felválthatja az RTG-t, a NASA szerint pe­dig ez a „kishasadásos” technológia jelentős szerepet játszik majd portfoliója bővítésében. AZ AMMÓNIA LESZ AZ ENERGIARAKTÁROZÁS KULCSA? Adott egy probléma: a jelenlegi energiarak­tározó technológiák (gondoljunk az akku­mulátorokra) által tárolható energiamennyi­ség túl kicsi ahhoz, hogy fedezni tudják egy egész hálózat energiaszükségletét. Egy Los Alamos-ban dolgozó vegyianyag-szakértő, Fernando Garzon szerint orvosolható a prob­léma, a kulcs pedig az ammónia lehet: alkotó­elemei a vízből könnyen kiválasztható hidro­gén és a nitrogén, ami az általunk belélegzett levegő közel 80%-át alkotja. Elméletben: a megújulok (szél, nap) általi villamosenergia-termeléskor jelentkező feles­leget visszairányítják egy ún. elektrokémiai átalakítóba, ahol az áram segítségével a víz­molekulák kötéseit felbontva hidrogénatomo­kat, a levegőből pedig nitrogént nyernének ki, ezzel előállítva az ún. szintézisgázt. Eb­ből eltávolítják a szén-dioxid, szén-monoxid, kén-dioxid-gázokat, majd jön a szintézis, vagyis az ammónia előállítása. Az ammónia egy hatalmas tartályba kerül, így egy nagy akkumulátort képezve, hogy amikor energiá­ra van szükség, az ammóniamolekulát - köté­seinek felbontásával - újra vízzé, nitrogénné és elektromos árammá alakíthassák. Garzon szerint a technológia először az ammóniaiparra lesz hatással, aztán regionális szinten tesztelnék az energiaraktározásban, végül pedig országos szinten támogatná a nap- és szélerőműveket. (Forrás: Mindkettőnél 1663) Simon Zoltán - Kalocsai Veszta

Next

/
Thumbnails
Contents