Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2013-10-01 / 10. szám

futó: ßodaiki Ákos 2013. október a mym paksi atomerőmű 9 Erőműves híradások Munkavállalói fórum Gyakorlatorientált teljesítményértékelés Az atomerőmű teljes munkatársi gár­dája számára szervezett munkavál­lalói fórumot a társaság vezetősége, szeptember 30-án. A fórum apropóját az MVM Csoport keretében 2013-ban elvégzett munkavállalói elkötelezett­ség mérés jelentette. A menedzsment részéről jelen volt Hamvas István ve­zérigazgató, dr. Kovács Antal kom­munikációs igazgató, Zsoldos Ferenc karbantartási igazgató, Volent Gábor biztonsági igazgató, Szinger Csaba gazdasági igazgató, Bognár Péter hu­mán igazgató és Czimmer Roland jogi igazgató. A fórum első részében Hamvas István ismertette a felmérés eredményeit. Ezt követően a kapcsolódó munkavállalói kérdések megválaszolására került sor. A vezérigazgató egyebek mellett el­mondta: Az idei felmérés már a negye­dik a társaság történetében. A jelenlegi­nek az a sajátossága, hogy a teljes MVM Csoportra kiterjedt. Fontos a felmérés a Paksi Atomerő­mű vezetése számára azért is, mert ez­zel általános és széleskörű információt kaphat a munkavállalók véleményéről, kiegészítve a szakszervezetek által köz­vetítetteket. A felmérésben a sok jó vé­lemény mellett kiolvasható problémák jelzést adnak a vezetésnek a fejlesztendő területekről. A felmérésben résztvevők aránya a korábbi évek adatainál jobb, azonban az MVM csoporton belül alacsony volt. A felmérés három kategóriát - elége­detlen, elégedett és elkötelezett - alakí­tott ki a válaszok feldolgozása kapcsán. Az elégedetlenség azt takarja, amikor valaki alapvetően nem szeret a mun­kahelyén dolgozni, ennek megfelelően nem is tesz különösebb erőfeszítéseket a munkája során. Elégedett az a munka­­vállaló, aki szeret a munkahelyén dol­gozni, akár nagy erőfeszítésekre is haj­landó, és csak egy jobb állásért hagyná el a céget. Elkötelezettségről beszélünk, ha valaki proaktív módon végzi el fel­adatait, és egyáltalán nem váltana szíve­sen munkahelyet. A felmérés kimutatta többek között ennek a három kategóriának a külön­böző szempontok szerinti eloszlását, így életkor szerint, a társaságnál eltöltött idő szerint és igazgatóságok szerint. Hamvas István rámutatott, hogy az elégedettek és elkötelezettek aránya minden esetben imponálóan magas, drámai adatok, ten­denciák sehol nem mutatkoznak. A felmérés másik része azzal foglal­kozott, hogy adott területekre vonatkozó konkrét kérdések kapcsán mi a dolgozói elvárás és mi a valóság. Az eredmény szerint elégedettség övezi például a munkakörülményeket, a munkavégzés biztonságosságát vagy a társadalmi sze­repvállalást, ugyanakkor az elvárások alulmúlása tapasztalható például a ki­váltó teljesítmények elismerése terén. Ezek az adatok azért különösen hasz­nosak a vezetőség számára, mert köz­vetlenül mutatják, milyen területeken kell intézkedni. Ugyanez mondható el a „mi tetszik legjobban és legkevésbé?” kérdésekre adott válaszok kapcsán. Az előbbire például a munkahely stratégiai fontossága, stabilitása, kiszámíthatósá­ga hangzott el, míg az utóbbi kapcsán például a belső kommunikációt és a ki­­választási eljárásokat említették a vá­laszadók. Végül a dolgozói kérdések megvá­laszolása következett. Ezek a 20 perces munkaközi szünetek, a nem sugárveszé­lyes munkakörök 40 órás munkahetének visszaállítása, a nők ünnepnapok előtti rendkívüli munkaidő kedvezménye és a vállalati gépjárművek használata körül összpontosultak. A vezérigazgató, akár­csak a fentebb említett kritikus területek kapcsán, úgy e kérdések megválaszolása során is törekedett a menedzsment lehe­tőségeinek és korlátainak (például törvé­nyi korlátok) bemutatására. Zárszavában arra kérte a jelenlévő­ket, hogy az általa elmondott szempon­tokat is vegyék figyelembe a különböző jelenségek megítélésekor. Valamint em­lékeztetett arra, hogy a tervezett új blok­kok megépülése szempontjából fontos a közvélemény alakulása, nem mindegy tehát, milyen hangulatot keltünk ma­gunk körül az atomerőmű kapcsán. Prancz Zoltán Minden ember természetes igénye, hogy megismerje, hogyan vélekednek róla. Kü­lönösen így van ez a munkahelyen, ahol a munkatársak alapvető elvárása, hogy visz­­szajelzést kapjanak teljesítményük, maga­tartásuk megítéléséről. Ezt az elvárást szol­gálja a részvénytársaságnál működtetett teljesítmény- és kompetenciaértékelési rendszer (tkr). A négy évvel ezelőtt bevezetett rendszer ke­retében minden munkavállalót a közvetlen felettes vezetője évente egy alkalommal, formalizált keretek között értékel és minősít, amely során a munkavállaló világos képet kap munkájának erősségeiről, fejlesztendő területeiről és kompetenciáiról. így van ez az idei évben is, amikor az értékelési időszak október 1-jétől október 30-ig tart. A teljesítményértékelés nem könnyű fel­adat, mert folytonos és állandó konfliktus­­forrás. Az értékelést nagyon nehéz olyanná formálni, hogy az tényleg igazságos és ob­jektív legyen. Gyakran előfordul, hogy egy szervezeten belül különböző vezetők kü­lönbözőképpen értékelnek. Ezért nagyon fontos, hogy a teljesítményértékelő beszél­getésre mind a vezető, mind az értékelő felkészüljön, végiggondolja az értékelési időszakban elért eredményeket, esetleges fejlesztendő területeket. Ehhez nyújt segítséget az a képzési prog­ram, amit a humánszervezet szakemberei ál­lítottak össze és bonyolítanak le munkavál­lalók és értékelő vezetők számára egyaránt. A szeptember elejétől október közepéig tartó képzési program résztvevői a felkészí­tés első felében tájékoztatást kapnak a tkr eddigi eredményeiről, a minősítések éven­kénti alakulásáról, valamint megismerhetik, hogy milyen működési tapasztalatok vannak a rendszer gyakorlati működéséről. E tapasz­talatok, a munkavállalói és vezetői visszajel­zések alapján a teljesítmény- és kompeten­ciaértékelési rendszer gyakorlati igényekhez történő igazítása érdekében a rendszerben folyamatosan finomítások, módosítások tör­ténnek. így van ez az idei évben is, amikor az értékelési szempontok minden munkaválla­ló esetében kiegészülnek a „Biztonságtuda­tosság'' kompetencia értékelésével, aminek az ad aktualitást, hogy biztonsági kultúra fej­lesztése zajlik a társaságnál, amely kiemelt jelentőséggel bír az atomerőmű biztonságos üzemeltetésében. A képzési program második részében gyakorlatorientált felkészítő programot kapnak a résztvevők. Ennek keretében megtekinthetik azt a három módszertani oktatófilmet, amelynek „főszereplői" a rész­vénytársaság két vezető beosztású munka­társa, akik kiváló szerepjátékukkal hitelesen alakították az általuk megformált értékelő vezetőt és értékelt munkavállalót. A helyzet­­gyakorlatokra épülő módszertani bemutató célja egyrészt az értékelő vezetők felkészíté­se a gyakorlatorientált teljesítményértékelő megbeszélések lefolytatására, a bizalmi lég­kör, az emberközpontú teljesítményértékelő beszélgetés kialakításának elősegítése, se­gítség nyújtása az esetleges konfliktusok fel­vállalására és kezelésére. Másrészt támoga­tást nyújtani az értékelt munkavállalóknak a teljesítményértékelő megbeszélésre történő felkészüléshez, elősegíteni a reális önismeret kialakítását. Ehhez nyújt segítséget a társa­sági portálon elérhető kompetenciatérké­pek tartalmának megismerése, alkalmazása az értékelés során. A részvénytársaságnál 2009 óta alkalma­zott teljesítmény- és kompetenciaértékelési rendszer bevezetésekor elvárásként fogal­mazódott meg, hogy biztosítsa a rendszeres visszajelzést a munkavállalói teljesítmények­ről, bővítse a vezetői motivációs eszközök körét, támogassa az egyéni teljesítmények differenciált ösztönzését és járuljon hozzá a teljesítménytudatos szemlélet kialakulásá­hoz, fejlesztéséhez. A felkészítő program és az elmúlt négyéves működés tapasztalatai, a vezetői és munkavállalói visszajelzések azt mutatják, hogy a rendszer jó alapot te­remt a felsorolt elvárások megvalósításához, ugyanakkor többéves, a felmerült igények­hez igazodó működtetés szükséges ahhoz, hogy a teljesítmény- és kompetenciaértéke­lési rendszer alkalmazása teljes mértékben a szervezeti kultúra részévé váljon. Lászlóné Németh Ilona Műszaki Alkotói Pályázat - 2013 Az idén ismét alkotói pályázatra hívja a Paksi Atomerőmű Zrt. vezetése a műszaki dolgozókat. A pályázatra jó színvonalú és értékes szellemi alkotásokat várnak a szer­vezők. A Műszaki Alkotói Pályázatra maximá­lisan 15-20 oldalnyi - szükség esetén mel­lékletekkel kiegészített - munkákkal lehet pályázni. A pályázatok elbírálásánál előnyt élveznek azok az alkotások, amelyek az erőmű előtt álló problémák, valamint a társaság stratégiai feladatainak megoldá­sát, a hatékonyság növelését szolgálják. A pályázatra október 15-ig lehet nevezni a fejlesztési és elemzési osztályra leadott írásos nevezéssel. A nevezési listát október 18-ig közzéteszik. A pályázati munkákat november 15-ig kell két példányban a fejlesztési és elem­zési osztályra benyújtani. A dokumentum­nak tartalmaznia kell a szerző(k) nevét, aláírását, törzsszámát, szervezetét, több szerző esetén pedig az alkotás százalékos szerzőségi arányát. Az értékelést segíti, ha az alkotók elektronikus adathordozón is rendelkezésre bocsátják a dolgozatukat. Az értékelés folyamán nyilvános meghall­gatás keretében a bíráló bizottság tagjain kívül az érdeklődők számára is bemutatják az alkotásokat. A pályázat értékelése 2013. december 31-ig lezárul, a díjak átadása 2014. január 10-ig történik meg. További információt a 60-37-es telefo­non a Műszaki Könyvtár munkatársa ad.

Next

/
Thumbnails
Contents