Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-01-01 / 1. szám
2013. január mym paksi atomerőmű 19 v TAII- ... HÍREK A NEMZETKÖZI ATOMENERGIA VILÁGÁBÓL JA/F Hírek Japánból Négylábú robot dolgozhat Fukushimában A Toshiba Co. közleményben számolt be az új berendezés kifejlesztéséről A közlemény szerint a robot a humán munkaerő által elérhetetlen területeken végez majd felderítési és helyreállítási tevékenységet. A robotot kamerával és doziméterrel is felszerelték, távirányítással vezényelhető a reaktorépületben a körülmények tisztázására. A sok csuklót tartalmazó, tagolt szerkezete segítségével ki tudja kerülni az akadályokat, átmászhat a törmelékeken, lépcsőkön közlekedhet. Olyan helyeken is dolgozhat, ahová a kerekekkel vagy hernyótalppal rendelkező eszközök nem juthatnak el. Egy segédberendezést is alkotott a Toshiba, amivel megnövelhető a robot működési területe. Ez a jármű kábellel kapcsolódik a robothoz, és képes szűk nyílásokon is átjutni, így akár falak mögötti csövekről és berendezésekről is képes fotót készíteni. A Toshiba tervezi a robot felhasználhatóságának fejlesztését. Szó van arról, hogy burkolatokat szállíthat és helyezhet el a kívánt helyeken, ledugózhat lyukakat vagy eltávolítja az akadályokat. Forrás: Japan Atomic Industrial Forum, 2012. december Varga József NEI SmartBrief Elhalaszthatják a parthoz közeli teszteket Kalifornia állam partvédelmi bizottsága nem támogatja a vizsgálatok végrehajtását a Diablo Canyon atomerőmű közelében Az illetékes szervezet azt javasolta az állami hivatalnokoknak, hogy utasítsák viszsza az üzemeltető azon kérelmét, miszerint nagyenergiájú, szeizmikus kutatási célú teszteket kíván végrehajtani novemberben és decemberben a környéken. A vizsgálat célja az lenne, hogy jobban megértsék az esetleges földrengések okozta elváltozásokat a telephely környékén. Ezek az adatok a fukushimai baleset miatt váltak egyre kritikusabbá az üzemeltető és a hatóság számára. A bizottság úgy véli, hogy a projekt jelentős zavarokat és sérüléseket eredményezne, és a tenger biológiai erőforrásainak elvesztését okozná. Arról is szóltak, hogy szerintük nincs elegendő információ arról sem, hogy vajon ez-e a legkevésbé romboló hatású eljárás a kérdés tisztázására. Azt is jelezték, hogy elegendő lenne a korábban begyűjtött adatok újraértékelése a legmodernebb elemzési módszerek felhasználásával. Blair Jones, az üzemeltető szóvivője azt hangsúlyozta, hogy a cég elkötelezett a program végrehajtása iránt, amit biztonságosan és a környezetet nem terhelő módon tud elvégezni. A világon több ilyen projekt lefutott már, egyik sem veszélyeztette a tengeri élővilágot. Rendelkeznek hatékony tudományos tervvel, megfelelő kutatóhajóval és átfogó programmal az élővilág megóvására - tette hozzá a szóvivő. A cégnek 10 hatósági engedélyt kell beszereznie a kutatáshoz, de néhány hatóság a partvédelmi bizottság döntéséhez köti annak kiadását. A tevékenység során kimagaslóan nagy energiájú hanghullámokat bocsátanának a tengerbe hangágyúk segítségével. A besugárzások ideje 11 és 20 másodperc között változna, a munka három különböző helyszínen történne. A teljes program 33 napot igényelne. Az üzemeltető intenzív monitoring programot kíván folytatni a hatások csökkentésére. Ebben szerepel a hangágyúk leállítása abban az esetben, ha a közelben tengeri emlősök bukkannak fel, és így elkerülendő azok viselkedési szokásainak megzavarása. Forrás: NEI SmartBrief, 2012. november Varga József Oroszország is fejleszti gyorsneutronos reaktorait BN-600 Reactor Design szabályozó rudak vezetékek a transzformátorhoz i gőzfejlesztő | turbina ♦ generátor^ HgpmgjRjEä keringtető hűtővíz-medence szivattyú a szekunderkor főkeringtető szivattyúja tápszivattyú Egy korábbi cikkünkben idéztünk egy amerikai kutatót (Atomerőmű, 2012. 07.), aki szerint a jövő a gyorsneutronos reaktoroké. Tudniillik az eddig világszerte alkalmazott nyitott atomenergia-ciklus mindössze 1'teát használja ki az uránban rejlő energetikai lehetőségeknek, a gyorsneutronos reaktorok viszont képesek kinyerni a rendszerben rejlő összes energiát. A reaktortípus egyik érdekessége, hogy bármilyen hihetetlenül is hangzik, működése során elvileg több hasadó anyagot termelhet, mint amennyit felhasznál. Globális kezdeményezés is született a zárt energiaciklusban alkalmazandó IV. generációs reaktorok kifejlesztésére: a Generation IV International Forum, melynek hazánk is tagja EU-tagsága révén. A IV. generációs gyorsneutronos reaktorok kifejlesztése és üzembe állítása megteremthetné a fenntartható nukleáris energiatermelés alapjait, mert a jelenleg ismert források felhasználásával is több ezer évre képes lenne fedezni az emberiség áramszükségletét. Miközben világszerte többnyire kutatási fázisban van a gyorsneutronos reaktorok fejlesztése, Oroszországban már érett ipari technológiaként tekintenek erre a reaktortípusra. 1981-ben helyezték üzembe az első, a típus képességeit demonstrálni szánt BN600 reaktort Belojarszkban, és nem sokkal később kezdték el építeni ugyanott a már kereskedelmi áramtermelésre tervezett BN800-as reaktorblokkot. Azonban a csernobili baleset után az építkezést felfüggesztették, a Szovjetunió széthullását követően pedig a gazdasági nehézségek nem tették lehetővé a beruházás folytatását. Közben az új nukleáris biztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően javítottak a konstrukción. 2006-ban döntés született a projekt folytatásáról, jelenleg jó ütemben halad az építkezés, a tervek szerint 2015-ben lép üzembe az új blokk. Idén nyáron újabb fejezetéhez érkezett az orosz gyorsneutronos reaktorok története: döntés született a BN1200 reaktor megépítéséről. A terveket 2013- ra készítik el, 2014-ben megkezdik a berendezések gyártását, és 2015-ben megindulhat az építkezés. Az új blokk váltja fel a régi BN-600-ast, melynek leállítását 2020-ra tervezik. A BN 1200-as paramétereit tekintve már nagy lépést jelent a IV. generációs reaktor megvalósításának irányába, MOX üzemanyaggal működik majd és alkalmas lesz a katonai célokra felhalmozott plutónium-készletek feldolgozására is. Üzembe állításával megvalósul a zárt nukleáris energiaciklus, az uránban rejlő energetikai tartalékok sokkal nagyobb hatékonyságú kihasználása és lehetővé válik a reaktorokban működés közben keletkező hosszú felezési idejű aktinidák elégetése. Utóbbi óriási előrelépés lesz a nagyaktivitású kiégett fűtőelemek problémájának kezelése terén. A gyorsneutronos reaktorok megvalósítása jelentős mérnöki kihívás, gondoljunk csak arra, hogy mindhárom fent említett típus esetében a primerkörben folyékony nátrium adja át a hőt a víznek a gőzfejlesztőben. Azonban más fejlesztések is zajlanak Oroszországban. A BREST-dizájn (Bystry Reaktor so Svintsovym Teplonositelem) már részben azzal a céllal született, hogy csökkentsék az említett plutónium-proliferáció kockázatát. A BREST hűtését ólommal oldják meg, és meghaladja majd a BN-600/800-as sorozatot mind technikailag, mind anti-proliferiációs szempontból. Némileg ellentmondásosak ugyan a hírek, mert a Belojarszk-5 lehet, hogy BREST, de az is lehet, hogy BN-1200-es reaktorra épül majd. Ha a BREST-re esik a választás, 2020 előtt akkor sem várható működőképes erőmű. Az SVBR-100 egy moduláris, ólom-bizmut hűtéssel üzemelő gyorsneutronos reaktor, mely haditengerészeti technológiákra épít, és regionális szükségletek kielégítésére tervezik üzembe helyezni mind Oroszországban, mind külföldön. A prototípus 2017-re várható. És zárszóként még egy multi-funkciós reaktor: az MBIR-t a Research Institute of Atomic Reactors (RIAR vagy NIIAR) építené Dimitrovgradban, várhatóan 2019-es átadási dátummal. A nátrium-hűtésű reaktor ugyancsak alkalmas lenne arra, hogy ólom, ólom-bizmut, és gázhűtéses üzemmódot teszteljen, illetve hogy MOX üzemanyaggal üzemeljen. Simon Zoltán, Szerbin Pável
