Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2013-08-01 / 8-9. szám

fotók: Bodaiki Ákos 2013. augusztus-szeptember 7 <imy „ . mym paksi atomerőmű 1 férségi kitekintő NYÍLT NAP-2013 Szakmár és Dunaszentgyörgy lakói vendégeskedtek a Paksi Atomerőmű idei Nyílt Napján. Dunaszentgyörgy Szakmar község Bács-Kiskun megyében, Kalo­csától 11,5 km, a Szelidi-tótól 9 km-re helyez­kedik el. A fennmaradt dokumentumok szerint a település neve először 1299-ben szerepelt a szekszárdi apátság részeként. Neve Szatmár személynévből keletkezett, melynek valószínű­leg alapja lehet, az elad, kereskedik jelentésű török sat ige. Területe: 8419 ha, ebből belterület 272 ha, kül­terület 8147 ha. Lakosságszám: 1227 fő. Lakások száma: belterületen 466, a közigazgatásilag közsé­günkhöz tartozó (Alsóerek, Felsőerek, Gombolyag, Öregtény, Kistény) külterületi lakott helyeken pe­dig 164. Turisztikai szempontból említésre méltó a mesterséges tórendszer és horgásztó, továbbá a községünktől 9 km-re fekvő Szelidi-tó. A közösségi rendezvények sorából kiemelke­dik a falunap, mely iránt évről évre nagy az érdek­lődés. A sportprogramok, ügyességi versenyek, kiállítások, irodalmi, zenei műsorok, gyermekfog­lalkozások és játékok közepette e rendezvényünk nagyon jó alkalom arra, hogy a településünkről elköltözött, azonban szívesen visszajáró emberek, akiket erős érzelmek kötnek szülőfalujukhoz, ápol­hassák baráti kapcsolataikat. A Szakmár és Környé­ke Gyermekeiért Alapítvány szervezésében szüreti felvonulás várja az érdeklődőket, amikor is hintók, lovas fogatok szállítják a népviseletbe öltözött tán­cosokat, illetve a zenészeket, majd őket követik a Az atomerőmű-építkezés elindulásá­val ez a helyzet megváltozott, legtöbben az építkezésen, illetve az erőműben dol­goztak, dolgoznak. Jelenleg a településen 2600 fő kör­nyékén élnek, sajnos a tendencia nem kedvező. A városok közelsége és meg­élhetés biztosítása, a munkalehetőségek változása a létszám csökkenéséhez ve­zet. A faluban kiépült a mai kornak meg­felelő teljes infrastruktúra és intézmény­­hálózat. A Paksi Atomerőmű közelsége meglátszik a településen, rendezett kö­rülmények között, szép portákon élnek az itt lakók. A jövőben is szoros együttműködés­ben képzeljük el a munkát és az életünket az erőművel. Különösen fontos a jövőbe­ni bővítés, amelyre tudatosan készülünk. Kialakításra került 50 db építési telek, minden évben szisztematikusan fejlesz­tettük az infrastruktúrát (utak, járdák, csapadékvíz-elvezetések, közművek), és a kiszolgáló intézmények felújítása és modernizálása is napirenden van. Több civilszervezet működik, amely az élet­kori sajátosságoknak megfelelően biz­tosítja az itt élők számára a szabadidő hasznos eltöltését. A településnek három partner-(testvér)települése van. Kettő ha­tárainkon túli magyar falu. Az egyik az Erdélyben található Gelence, a másik a Vajdaságban lévő Tornyos, és 2006 óta a Németországban, Hessen tartományban lévő Nieste kisváros. Mindegyik település­re már több alkalommal látogattak a falu lakói, és barátságok szövődtek, amelyek lehetőséget teremtenek más kapcsolatok kialakítására. Önkormányzat, Dunaszentgyörgy csikósok lóháton. Tóth Kálmán, a kalocsai Farmer Vadásztársaság tagjának szervezésében szintén szeptemberi programként kerül megrendezésre a ludas-szállási kápolnánál a Szent Hubertusz-mise, mely egyben a vadászat évadnyitó ünnepsége, és mára országos hírű rendezvénnyé nőtte ki magát. Az elmúlt években egyre többen látogatnak ki, nemcsak környékbeliek, elszármazottak, de za­rándokok is. Karácsony előtt néhány nappal kerül megrendezésre a néptáncosok karácsonyi műsora. A település agrárjellegénél fogva jellemzően szántóföldi növény-, főként gabonatermesztéssel foglalkozik a lakosság jelentősebb hányada, azon­ban több kft. is - pl. galvanizáló üzem, varroda, valamint mezőgazdasági szolgáltató jellegű kft. - biztosít némi munkalehetőséget. Szakmár Község Önkormányzata 2008-2009- 2010. években több sikeres pályázatot nyújtott be, melynek köszönhetően összességében közel 200 millió forintos beruházást tudott megvaló­sítani. A község középületei közül a művelődési házban infrastrukturális felújítás és eszközbe­szerzés történt, könyvtár kapott helyet a létesít­ményben, valamint a külső környezet is megújult, díszburkolat és játszótér került kialakításra. Meg­valósult az önkormányzat épületének külső hom­lokzati felújítása, tetőszerkezetének, valamint nyílászáróinak cseréje, és az óvoda épületének akadálymentesítése. Nyertünk támogatást to­vábbá az óvoda a nyílászárócseréihez és a fűtés­korszerűsítéshez, valamint belterületi közutak fejlesztéséhez, a háziorvosi rendelő és védőnői szolgálat épületének felújításához is. A Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítványhoz 2012- ben benyújtott „Napközi otthonos konyha külső felújítása” című projektünket az alapítvány tá­mogatásra érdemesnek ítélte, majd 2013. évben ugyanezen létesítmény belső rekonstrukcióját is támogatta. A felújítás keretében sor került az épület tetőszerkezetének, valamint nyílászárói­nak cseréjére, illetve a homlokzat külső felújításá­ra. A jelenleg folyamatban lévő projekt keretében a vizesblokk felújítása, a hidegburkolatok cseréje, illetve festés-mázolás valósul meg. Önkormányzat, Szakmár A település a Tolnai-Sárköz és a Dél-Me­­zőföld találkozásánál fekszik, ősidők óta lakott hely. Ezt kőkori, bronzkori, kelta kori, avar kori, római és népvándorlás kori, valamint Árpád-kori leletek bizo­nyítják. Első írott forrása egy 1384-ben kelt oklevél, amely Feledi Gáspár Gö­­mör vármegyei birtokában tünteti fel a település nevét. 1526-ban a Mohács felé vonuló seregek Brodarics István szerémi püspök vezetésével érték el a falut. A ki­rály kancellárja innen írt levelet Mária királynénak a leendő végveszélyről. Az 1718-1740 között Nyitra, Bars és Gömör vármegyékből érkező nemes te­lepesek létrehozzák Tolna megye egyet­len nemesi községét. Az 1848-as szabadságharcban szá­mos helyi születésű ember vesz részt. Bizonyíték erre Csapó Vilmos nemzetőr tábornok személye is. A II. világháború átvonult a tele­pülésen, viszonylag kevés kárt okozva, viszont a fronton harcolók közül közel százan odavesztek. A háború után továbbra is jellemző módon a mezőgazdaságból éltek az em­berek, a legnagyobb munkaadó a mező­­gazdasági termelőszövetkezet volt. Szakmár

Next

/
Thumbnails
Contents