Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2013-07-01 / 7. szám

2013. július 20 mym paksi atomerőmű Az ördög nem alszik! és ezt a hazautazást követően 7 napig szükséges folytatni. Ezen kívül zárt ruházattal, szúnyogriasztó szerek alkalmazásával, az al­konyat és a hajnal közötti szúnyoginvázió alatt zárt és légkondici­onált helyiségben tartózkodással csökkenteni lehet az expozíciót. A másik fenyegető betegség a hosszabb utazások során az alsó végtagi mélyvénás trombózis és a szövődményeként kialakuló, életet veszélyeztető tüdőembólia. A közhiedelemmel ellentétben nemcsak a repülés, hanem szárazföldi utazás során is fenyeget. Bekövetkeztének valószínűségét növeli a 60 év feletti életkor, trombofília (a vér alvadékonyságra való hajlama genetikai hiba miatt) vagy trombózis előfordulása a családban, vagy a saját kor­történetben, fogamzásgátló tabletta szedése, túlsúly, visszeresség, daganatos betegségek, az alsó végtag ízületek fixációs műtétéi és a nemrégiben végzett nagy trombózis kockázatú műtétek. Meg­előzhetjük a kialakulását az utazás során a láb rendszeres tornáz­­tatásával, gépkocsival történő utazás során megállások közbeikta­tásával. Lényeges a megfelelő mennyiségű folyadék bevitel (250 ml/2 óra) és az alkohol fogyasztás kerülése. Nagyobb rizikójú uta­zóknál szükséges kompressziós harisnya viselése, speciális esetek­ben pedig alvadás gátló injekció beadása is indokolt lehet. A krónikus betegségben szenvedőknek az utazás előkészítésé­re nagyobb gondot szükséges fordítani. Tanácsos taralék gyógy­szert vinni. Cukorbetegeknek repülő út során az inzulint a kézi­­poggyászban kell szállítani, mert a csomagtérben megfagy és nem használható fel. Bizonyos szív- és tüdőbetegségekben oxigén terá­piára lehet szükség, amelyre lehetőség van a repülőút során, de jelezni kell a légitársaságnak. Az Európai Unió országaiban érvényes Európai Egészségbizto­sítási Kártya minden biztosított számára ingyenesen hozzáférhe­tő, amelynek beszerzéséről és az igénybe vehető szolgáltatásokról információk a www.oep.hu oldalon olvashatók. Dr. Sztrida Emese Hurrá utazunk! A munkás hétköznapok után, a vár­va várt szabadság idején sokan ke­rekednek fel közelebbi-távolabbi tájakat, országokat megismerni. Az utazás felszabadító élmény, feledteti az itt­honi problémákat, oldja a stresszt, rengeteg élménnyel gazdagít. A felhőtlen kikapcsolódás érdekében fontos néhány óvintézkedést megtenni az előkészítés során. Külföldi utazás tervezése előtt lényeges tájékozódni az adott or­szág járványügyi helyzetéről. Ebben nyújt segítséget a háziorvoso­kon és tanácsadó-oltóközpontokon kívül a www.oek.hu weboldal. Az indulási időpont előtt 4-8 héttel ajánlott az információk begyűj­tése, mivel bizonyos típusú védőoltásból több beadása is szükséges lehet és az immunitás kialakulásához is időre van szükség. Az egyik leggyakoribb betegség az ún. utazók hasmenése, amely a fejlődő országokba utazók akár 40-60%-át is megbete­­gítheti. Leggyakrabban baktériumok okozzák, és a prevenciós in­tézkedések betartásával általában megelőzhető. Lényeges szabály, hogy csapvíz helyett hűtött palackozott vizet fogyasszunk, vagy minimum 3 perces forralást követően lehűtött vizet igyunk. Csak jól átsütött vagy főzött húsokat tanácsos megenni. Nem szabad a nyerst tojást és a nem eléggé megfőzött tojást elfogyasztani. A saláták és a jégkocka lehetőleg kerülendők. Gyümölcsök közül előnyben kell részesíteni a meghámozhatóakat. A malária megelőzésére gyógyszer szedése javasolt, amelyet a fertőzött területre érkezés előtt 1-2 nappal kell elkezdeni szedni, Az Ultrabalaton egy, korábban Balaton kör néven ismert, majd 2007-től már e névvel jelzett 212 km-es ultramaratoni futóverseny a Balaton körül. Az ultra­maratoni verseny társrendezvénye egy kétnapos váltóverseny is. A nemzetközi ultrafutó szövetség, az IAU, ezüst fokozatú minősítést ado­mányozott a versenynek, és ezzel az Ultrabalaton lett az első magyar ver­seny, amely ezt az elismerést elérte. A Scheffer István, Nagy László, Beke Zsolt, Kákái Mónika, Till Bar­bara, Csillag Sándor, Füredi Ferenc, Bartos Csaba, Bartos Zoltán és Teli Attila által képzett tízfős csapat június elején vett részt ezen a hatalmas meg­mérettetésen. Többségük erőműves kollégánk, akik szabadidejükben futni járnak, nemcsak edzés szintjén, hanem különböző versenyeken is részt vesznek évek óta, egyéniben és csapatban is. Az Ultrabalatonon való részvétel először tavaly fogalmazó­dott meg Mónikában, akkor el is határozta, hogy ez idén nem maradhat ötlet szinten. A kezdetektől fogva tudták, hogy óriási dolog lesz, amit véghezvinni terveznek, de hogy pontosan mek­kora, az utólag derült ki. Azt mondják, ez a hétvége az életük egyik legmeghatározóbb élményét adta. Itt mindenki, minden várakozást felülmúlva, az addigi saját legjobbjánál is jobbat nyújtott, szótlanul tette a dolgát, tudta, mi a feladata és segítette a többieket. Szinte hihetetlen, ahogy versenyeztek: először csak a táblá­zatba beírt várható, vagy maguk számára elvárt idővel, utána pedig egymással is a „csak azért is megmutatom” szellemében. Aztán persze, amit a csapattagok az e cél érdekében életre hi­vott kis közösségükért tettek, illetve magukért, az mind az össz­­eredményt javította. Példaértékű volt a részvétel, a küzdelem, a kitartás, a versenyszellem, a töretlen lelkesedés, a sok segítség, és nem utolsó sorban az alázat, s még sorolhatnánk. Minden eseményt képtelenség felsorolni, így arra teszünk kísérletet, hogy a legérdekesebb pillanatokat kiemelve bemu­tassuk, hogyan is zajlott az ultrafutás. Június 1-jén, hajnali fél ötkor útnak indultak, hogy a magyar tenger kerületének minden centiméterét „ellenőrizzék” - ahogy mesélik. Balatonvilágoson volt a kezdőpont, ahol Scheffer István reg­gel 6-kor elrajtolt. Ő a váltó első embere volt, majd egyéniben folytatta útját tovább. Döbbenet lett úrrá azokon, akik ott álltak és nézték a rajtvonalnál gyülekező töme­get, és talán azon is elgondolkodtak, vajon mi visz rá egy embert arra, hogy 212 km teljesítsen egymaga. Mi ez, ha nem őrü­let? Miután eldördült a rajtpisztoly, egy­­re-másra jöttek a kijelölt szakaszok, az előre megtervezett beosztás szerint ha­ladtak. A futót mindig kísérte kerékpáros, illetve a csapat többi tagja egy mikrobusz­­ban haladt utánuk. Mindig a soron követ­kező váltóállomásig ment az autó, ott vár­ta a személyzet a futót és a biciklist, aki a soron következő futó volt. Minden váltópontnál próbálták a lel­kűket is kikiabálni, ezzel is bíztatva az utolsó métereken a futót. Többször előfor­dult, hogy nem sok idő volt gondolkodni, mert a rövid futószakaszok miatt gyors cselekedetekre volt szük­ség, frappáns megoldásokra a kellemetlen vagy megpróbáltatá­sokkal teli helyzetekben: amikor váratlan elterelés volt, aztán a kerékpár ledobta a láncot, később az eső szakadt és helyenként bokáig érő vízen gázoltak, a felüljáró lépcsőjén kerékpárt cipel­tek, néhol hiányzott az útvonal kijelölés vagy éppen az időmérő ponton tapasztaltak szervezési hiányosságokat. Szerencsére minden a terv szerint alakult. Sőt, jobban teljesí­tettek, mint, ahogy azt előzetesen gondolták. Ügy tervezték, hogy éjfél előtt célba érnek. A váltókat nem egy időben indították. Az Atomfutás paksi csapatának váltója az egyéni indulókkal a legkorábbi váltók között rajtolt. Szárnyaltak, hatalmas tempóval gyűrték a kilométereket, elképesztő verseny­­szellem uralkodott mindenkin. A cél messzinek tűnt, ahogy Mónika meséli, de ő csak futott az utolsó szakaszon, tudta, hogy a többiek már lassan feltűnnek, várják a befutót. Az utolsó métereken mindenki magára húzta az egyenpólót. Mindenki sárgában volt. Éjfél előtt, ahogy akarták! Volt, akinek az utolsó méterek már láthatóan fájdalmasak vol­tak, de erőt véve magukon mosolyogva haladtak együtt, egymás kezét fogva a cél felé, mert MEGCSINÁLTÁK! Az összesített eredmény szerint 17 óra 40 perc alatt teljesítet­ték a 212 km-es távot. Borzasztó fáradtan, de örömmámorban úszva a célfotók elkészültek, átvették az érmeket, majd haza­tértek. A verseny talán legmeghatóbb pülanatai másnap reggel érkeztek el, mivel az első csapattag egyéni versenye még zajlott. Visszamentek a helyszínre és futva kísérték be a célba őt is a töb­biek. Gyöngyösiné Nyúl Petra A 212 km-es verseny élménybeszámolója A befutónál jelen lévő csapattagok Érdemes ellátogatni a Zirci Arborétumba A Zirci Arborétum méreteit tekintve nem a leg­nagyobbak közé tartozik - mondhatni ember­­léptékű, néhány óra alatt kényelmesen bejárha­tó -, mindazonáltal több rekorddal, különleges sajátossággal is büszkélkedhet: Egyebek mellett hazánk legmagasabban (400 méterrel a tenger­szint felett) fekvő élőfa-gyűjteménye, amelynek alapítása 1182-ig nyúlik vissza - ekkor hozta létre a Zircen letelepedett ciszterci rend. Az arborétum történetének közelebbi szaka­szát tekintve nevezetes az 1951-es és a 2009-es esztendő: az előbbi arról, hogy ekkor helyezték a parkot országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alá, az utóbbi pedig az arborétum felújí­tásának részletes tervei elkészültét jelöli, ame­lyek megvalósítására - sikeres pályázás ered­ményeként - a rá következő években került sor. A látogatói bejáraton belépve azonnal egy festői szépségű tó tárul a szemünk elé, amelyet az arborétumot átszelő Cuha-patak táplál. A tiszta vizben jól láthatók a színes halak. Az itt úszkáló vadkacsákon kívül még sokféle madár röptét és hangját figyelhetjük meg az erdei ösvé­nyeket járva. A növénykert kétéltű- és denevér­faunája védelem alatt áll. Az itteni állatvilágot mókusok is gazdagítják, s időnként őzek is meg­jelennek. A főszerep természetesen a növényeké. Közel hatszáz fa- és cserjefaj szín- és formagazdagsá­gában gyönyörködhetnek az idelátogatók, meg­csodálhatják többek között az 1780-as telepités idős faegyedeit. A tengerszint feletti magasság­ból fakadó sajátos klíma számos egyedi, külön­leges növényfaj megtelepedését illetve bemuta­tását teszi lehetővé. Az itt látható növényfajok fele a Bakonyban általánosan elterjedt, további 40 százaléka a Cuha-völgyéből ismert. A be­telepített hetven tűlevelű faj között találhatók Magyarország legidősebb simafenyő példányai. A parkban az ajánlott útvonalat követve meg­ismerhető mintegy száz különleges faegyed is, köztük a 170 éves jurányi hárs és a gumiszerű kéreggel rendelkező amúrmenti parásfa. A laikus vendégek eligazodását segítendő, a növé­nyek neveit kis táblák tüntetik fel, de látogató­csoportok szakvezetést is igényelhetnek. A Cuha-patak kő- és fahídjaival, a lépcsős vízeséssel, másutt természetes mederszakaszai­val elragadó látványt nyújt. Az arborétumban keleti oldalán műemléki védettségű filagória, kerti pavilon áll, párját ritkító jelenség az északi bejárattól induló kétszáz éves kislevelű hársfa­sor. A tavaszi időszak egyik szemgyönyörködte­tő kuriózuma a patak két oldalán látható, ex-situ védett lágyszárú fajokból álló virágszőnyeg. A kert a gyűjteményes növényanyag meg­ismertetése mellett az oktatást és a kutatást is szolgálja - egyetemi hallgatók szakdolgoza­tainak, a Bakonyi Múzeum és más intézmé­nyek kutatói munkáinak színhelye, botanikai és zoológiái téren egyaránt. Az arborétum kezelé­sét végző Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igaz­gatóság a gyűjtemény folyamatos bővítésére, a kert élővilágának minél teljesebb bemutatására törekszik. Az itt élő növényfajok egy részének cserepes példányai megvásárlására is lehetősé­get biztosítanak. Aki ezen a vidéken jár, ne mulassza el, hogy végigsétáljon a Zirci Arborétum ösvényein. A közelben levő egyéb látnivalók - például a Zirc­­től mindössze húsz kilométerre levő Veszprémi Állatkert - megtekintésével kombinálva mindez kiváló, egész napos programot kínál. (Forrás és további információk: www.zirciarbo­­retum.hu) Prancz Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents