Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-06-01 / 6. szám
2013. június 5 mym paksi atomerőmű Booster gyakorlat Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) ún. booster gyakorlatot szervezett május 16-án. A feltételezett robbantásos, sugárszennyezéses merénylet kezeléséhez kapcsolódó demonstrációs gyakorlat az Európai Unió 7. kutatási keretprogramjában, a fejlesztett legújabb technológiák bemutatásával történt. A hivatal minden nukleáris anyagot nyilvántart, ellenőriz, követ tevékenysége során. Felmerült, hogy ezek szállítása során baleset fordulhat elő, és a terrorista fenyegetés felerősödésével megnőtt annak lehetősége, hogy a nukleáris és más radioaktív anyagokat és kapcsolódó technológiákat szándékos károkozásra is használják (szabotázs vagy jogtalan eltulajdonítást követően). Ennek megelőzésére, detektálására és elhárítására, a következmények és károk enyhítésére a hatóságoknak és az atomenergia alkalmazóinak a nukleáris védettség növelésével kell felkészülniük. Ezekre az esetekre nem volt sem eszközrendszere, sem forgatókönyve az Európai Uniónak. Spanyolország, Németország, Franciaország, Írország és Magyarország hat tudományos intézete összefogva pályázott kutatási keretre, majd konzorciumot alkottak Booster néven. Néha egy mozaikszónak önmagában is van értelme: Booster - reklámozó, hírverő. A BiO-dOSimetric Tools for triagE to Responders (Booster) projekt a terepen gyorsan bevethető, többféle érzékelőt és elemzési technikát, kommunikációs technológiát integráló eszközrendszer kifejlesztését tartalmazza. Egyedülálló a maga nemében, mert az egyedi és összegzett adatok alapján támogatja a megalapozott döntéshozást. A kifejlesztett eszközök a maguk helyén, a katasztrófa környezetének mindhárom zónájára kiterjedően alkalmazhatók. > Vörös - a robbanás helyszíne (radioaktív anyagokkal szennyezett) sérültekkel. Elsősorban a dozimetriai felderítést támogatja, mert mindenféle radioaktív anyag kimutatására alkalmas. Az eszközök szélsőséges időjárási körülmények között, ködben, párában, füstben is működőképesek. Bemutattak egy videokamerát, amely a valós képére felrakja a gammadózis mért adatait, így könnyebben azonosíthatók a „forró pontok”, kijelölhető az evakuálási útvonal, árnyékolható a forrás, mentesíthető a terület. > A sárga zónába a sérültek már vonalkódos azonosító csuklópánttal ellátva kerülnek. Öntapadó jelzőponttal kijelölik rajtuk a mintavételi pontokat, ahonnan a felületi szennyezettséget megállapíthatják, hogy indokolt-e különleges kezelés. Ezt szolgálják a leadott vér-, nyál, és vizeletminták gyors kiértékelését végző eszközök is. A gyorsaságra azért is szükség van, mert míg a korai mintában kimutatható a DNS-lánc sérülése, a szervezet védekező mechanizmusa igyekszik ezt kijavítani. > A kék zónából irányítják a mentést. Itt az adatközpont, ide futnak be a műszerekről az adatok. Bár az eszközöket fejlesztőik már egyedileg tesztelték, az együttműködő képességükre csak most, a gyakorlat közben derült fény. A gyakorlatot mintegy 100 külföldi és hazai szakértő figyelte és értékelte (a kommunikáció hivatalos nyelve az angol volt, de sok francia és magyar szót is lehetett hallani). A fejlesztések oroszlánrészét a franciák végezték. Érdekes felvetés volt a magyarok részéről, hogy az emberek személyes tárgyai, pl. a mobil telefonok, azok alkatrészei is alkalmasak lehetnek az elszenvedett dózis meghatározására. Ha elkészül a jelentés, és az EU elfogadja, gyártani kezdik a berendezéseket, és 3-5 éven belül használatba is kerülhetnek - remélhetőleg sohasem lesz rájuk szükség. gyulai A Mérnöki Kamara híreiből A Magyar Mérnöki Kamara május 16- án, Budapesten tartotta tisztújító küldöttgyűlését. Sipos László minőségbiztosítási vezetőmérnök kollégánk - aki egyben a Tolna Megyei Mérnöki Kamara alelnöke - három megye (Baranya, Somogy és Tolna) és két szakmai tagozat (Energetikai, Elektrotechnikai) jelölése, valamint a küldöttek által leadott harmadik legtöbb szavazat alapján az ötödik ciklusát kezdheti az MMK12 fős elnökségben. A küldöttgyűlés további „atomos" vonatkozása, hogy az MMK Kitüntetési Szabályzata, valamint a megyéktől és a szakmai tagozatoktól beérkezett javaslatok alapján a küldöttek új tiszteletbeli tagokat is köszöntöttek, és a kitüntetettek között dr. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója is átvehette az e címmel járó díszes oklevelet. Prancz Zoltán Egy felmérés szerint nőtt a bizalom a nukleáris ipar iránt Radioaktív hulladékhelyzet Püspökszilágy térségében Kimagasló általános ismeretekkel rendelkezik a radioaktív hulladékokról a környékbeli lakosság, és tovább nőtt a püspökszilágyi nem atomerőművi eredetű radioaktív hulladékok tárolására 35 éve létező tároló elfogadottsága is - ezt állapította meg az a nemrég lezárult felmérés, amelyet az ITT-hez (Izotóp Tájékoztató Társulás) tartozó települések lakosainak körében, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. megbízásából végeztek. A tanulmány összevetette az idei eredményeket a két évvel ezelőtti közvélemény-kutatás adataival is. A 2013-as értékek azt is megmutatták, hogy ismét nőtt a bizalom a nukleáris ipar és az RHK Kft. és tevékenysége iránt, ami azért fontos, mert a jó lakossági kapcsolatok jelentik a térségekben zajló nyugodt szakmai munka előfeltételét. A Kisnémedi, Őrbottyán, Püspökszilágy, Váchartyán és Váskisújfalu lakosainak véleményét feldolgozó, 800 fő megkérdezésén alapuló felmérés többek között a hulladékkezelést, a radioaktív hulladékot termelő iparágat, a tároló működését, annak hatásait, az információáramlás mikéntjét és hatékonyságát vizsgálta. Magas ismertség, pozitív megítélés A Püspökszilágy környékén működő hulladéktároló létezéséről csaknem minden térségben élő lakos tud, a kérdésre 94,6%-a válaszolt igennel. Az ismertségi aránya mindenhol 90% felett van - Őrbottyánban a legalacsonyabb (90,6%), míg Püspökszilágyban a legmagasabb (100%). A jól tájékozottság kiterjedt a radioaktív hulladékkezelés részleteire is, hiszen megkérdezettek közül majdnem mindenki (94%)a tisztában van azzal, hogy földalatti tárolókban helyezik el a radioaktív hulladékok egy részét. Oda kell figyelni azonban arra is, hogy még mindig többen vélik úgy, hogy a hulladékot külföldre szállítják, vagy a tengerbe süllyesztik, holott régóta köztudott, hogy mind az ELI, mind a nemzetközi előírások betiltották a nukleáris hulladékok ilyen módon való kezelését. Örvendetesen magas azoknak az aránya is, akik tudják, hogy a püspökszilágyi tárolóba nem atomerőműből származó hulladék kerül. Csaknem megduplázódott azoknak a száma (40%), akik tudják, hogy milyen beruházás folyik jelenleg a tárolónál. Püspökszilágyon, a tároló helyszínén ez a szám a 2011-es adat hétszerese, Váchartyánban az ötszöröse. Az atomerőművekben történő energiatermelést a válaszadók több mint kétharmada támogatja, a legnagyobb elfogadottságot Váckisújfalu lakosai között mérték. A biztonságos energiatermelés és hulladéktárolás nagy fontossággal bír a lakosság körében, amikor az atomenergia megítéléséről van szó. A biztonságosság feltételével a támogatottság minden esetben nőtt. A felmérés kiterjedt az EU szerepvállalására is a radioaktív hulladékkezelés kérdésében. A lakosság háromnegyede egyetértett a tagállamok közös felelősségvállalásával, valamint azzal, hogy az EU-n belül összehangolt radioaktív hulladékkezelésre van szükség. Az is fontos kérdésköre volt a kutatásnak, hogy az emberek mennyire tájékozottak az atomenergiával kapcsolatban. Az általános tudásuk jó, ám a radioaktív hulladékokról alkotott néhány tipikus tévhit is jelen van a köztudatban. Az egyik ilyen hiedelem, hogy minden radioaktív hulladék „nagyon veszélyes". A megkérdezettek 85,1 %-a tudott róla, hogy a radioaktív hulladékoknak több fajtája van, azonban a legnagyobb arányban az 50-59 évesek voltak tisztában azzal, hogy a nagy aktivitású hulladékok csak nukleáris erőművekben keletkeznek. A radioaktív hulladék keletkezéséről a megkérdezettek kétharmada tudott olyan iparágat említeni, ahol keletkezik ilyen hulladék. Ez az arány a püspökszilágyi lakosok körében a legmagasabb. Hasonlóan nagy arányban adtak helyes választ akkor is, amikor konkrét intézményeket kellet megnevezni, amelyek beszállítói a hulladéklerakónak. Legtöbb hulladékbeszállító céget szintén a püspökszilágyi lakosok tudtak megnevezni. Előnyök és biztonság Közösségi szinten a válaszadók több mint kétharmada (65%) látja úgy, hogy települése előnyöket élvez a radioaktív hulladéktároló működése következtében. Püspökszilágy térségében, csaknem háromszor annyian (66,7%) soroltakfel előnyöket, mint a 2011 -es kutatásban. Ugyanakkor érdekes, hogy egyéni és családi szinten nem ilyen magas azoknak a száma, akik megfogalmazták a nukleáris hulladéktárolóból fakadó előnyöket. Vagyis sokan település-szinten elismerik a minőségi változást, de a saját életükre ezt nem vonatkoztatják. Pedig a járdaépítés, falu- és közműfejlesztés, a művelődési ház, óvoda-felújítás, ingyenes szemétszállítás nemcsak a közösség, de az egyének életére is jótékony hatással van. A 800 válaszadó közül kevesebb, mint 60fő (7%) gondolja úgy, hogy környezeti károkkal kell számolni a tároló működése miatt, a jelentős a többség tisztában van azzal, hogy a tároló működése nem veszélyes az egészségre és a környezetre. A tároló biztonságossága jó iskolai osztályzatot ért el. A válaszadók közel kétharmada adott négyes vagy ötös osztályzatot a működésre, ami sokkal jobb eredmény, mint a 2011-es volt. Ez az osztályzat bizonyítja, hogy az emberek stabilan jónak tartják a tároló működését. Információigény és -átadás Örvendetesen magas a helyi médiumok elfogadottsága, hiszen a válaszadók csaknem a fele gondolja úgy, hogy hiteles és fontos forrás a helyi sajtó (48,4 %). A tárolót üzemeltető szakemberek 45,4%-ot, az önkormányzatok 41,7%-ot értek el. Ezekből az arányokból kiolvasható, hogy sokan nem látják át: a helyi médiumokat az önkormányzatok működtetik, az azokban megjelenő szakmai információk a szakemberektől származnak, tehát nem lehet elválasztani a helyi médiumokat az önkormányzat, illetve a szakemberek kommunikációjától. Információigényt a lakosok elsősorban a biztonsággal, a vélelmezett egészségkárosító hatásokkal és a jövőbeli tervekkel kapcsolatban fogalmaztak meg. Mivel a helyi sajtó szerepe igencsak elvárt és releváns az információ átadásban, a fontos közlendőket még közérthetőbb és emészthetőbb formában igénylik az emberek. ITT - cselekszik és hallat magáról A kutatás kitért az Izotóp Tájékoztató Társaságról (ITT) megítélésére is. Az ITT ismertsége a 2011-es felmérés óta nőtt. A lakosok több mint a fele hallott már a társaságról, a legtöbben a 40-49 évesek között ismerik. Fontos tanulság, hogy az emberek elsősorban a kommunikációt tartják a társulás feladatának, és elsősorban tájékoztatást, információt várnak el tőle (50,8%). Gráf Szilvia, Noguchi Porter Novelli
