Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2013-06-01 / 6. szám

fotó: Wollner Pál 2013. június j&r rnym paksi atomerőmű 3 A Paksi Atomerőmű társadalmi szerepvállalása i. rész Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap az, hogy az adott régióban meghatározó szerepet játszó válla­lat a biztonságos, környezetbarát és költséghatékony működésének fenntartása mellett, milyen önkénte­sen vállalt programokban vesz részt. Ezáltal a sző­kébb régióban élők komfort fokozatát hogyan növe­li, valamint az élő és épített környezet harmonikus egyensúlyának fenntartását hogyan segíti elő. A Pak­si Atomerőmű ez irányú elkötelezettségéről, társa­dalmi szerepvállalásáról beszélgettünk dr. Kovács Antal kommunikációs igazgatóval. A beszélgetés megkezdése előtt fontos meghatározni, hogy mit is ért jelen korunk a társadalmi szerepvállalás, felelősség alatt. A vállalatok társadalmi felelőssége (an­gol kifejezéssel: CSR - Corporate Social Responsibility) leginkább, a fenntartható gazdasági fejlődéshez való hozzájárulás iránti elkötelezettséget jelenti. Azaz, hogy a vállalatok a munkavállalókkal, családtagjaikkal, a helyi közösségekkel és a tágabb értelemben vett társadalom­mal együttműködve milyen programokat hajtanak végre, azzal a céllal, hogy az ott élők életminőségét emeljék, a térség fejlődését elősegítsék.- Hogyan kezdtek el beépülni a vállalatok fő tevé­kenységei mellé a társadalom iránt felvállalt önkéntes programok?- Ez az Amerikai Egyesült Államokból indult és im­már komoly múlttal rendelkezik. Esetükben ma már nem képzelhető el olyan nagyvállalat, amely lehetősé­geit figyelembe véve ne vállalna szerepet a szűkebb tár­sadalmi régió által elhatározott célok megvalósításában.- Mit jelent mindez a Paksi Atomerőmű esetében?- Több mint húsz évvel ezelőtt, amikor az atomerő­mű mellé állt a civil kezdeményezéseknek, még nem az amerikai modellt követte. Ugyanakkor a vállalatvezetés mindig is érezte annak a súlyát, hogy nem csupán biz­tonságosan, környezetbarát módon, költséghatékonyan kell üzemeltetni a blokkokat, hanem fontos megfelelni annak a társadalmi elvárásnak is, amit a vonzáskörzet­ben élők megfogalmaznak az erőművel szemben. Tolna megyében az ipari termelés több mint 50%-át az erőmű adja. Egyáltalán nem elhanyagolható, hogy az atomerő­mű térségében milyen infrastrukturális, környezeti és a társadalmi viszonyok uralkodnak. Azok az emberek, akik nem érzik magukat jól, sorozatosan problémákba ütköznek, jóval hamarabb fordulnak valamivel szem­be, vagy ellen. A társadalmi felelősségvállalás eszközén keresztül fenntartható és erősíthető az a bizalom, ami a civil szervezetek, társadalom és az atomerőmű között közel harminc éve fennáll.- Milyen programok mentén valósul meg az atom­erőmű társadalmi szerepvállalása?- Évente mintegy 10 komolyabb és közel száz kisebb volumenű projekt támogatásán keresztül vesszük figye­lembe a közösség igényeit. Ilyen például a sportegyesü­letekkel való együttműködés, a fogyatékkal élők sporto­lását, gyógyulását segítő programok. De említhetném a régió hátrányos helyzetű családjaiban nevelkedő diákok iskolai kirándulását segítő kezdeményezések felkarolá­sát is. Mivel a lehetőségeinket jóval meghaladó mértékű megkeresést, kérést kapunk, így a programok kiválasz­tásánál fő szempont, hogy a társadalmi igény minél szé­lesebb körben támogatást élvezzen, és a közvetlen régi­óból érkezzen. Bármennyire is méltányolható, az ország távoli pontjáról érkező kérést, egyéni megkeresést, saj­nálattal el kell utasítanunk. Kapacitásunk jelentős részét leköti a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítványon keresztül végzett munka, amelyet a paksi és kalocsai kistérség, valamint a szekszárdi kistérség északi részét magába foglaló összesen 41 település környezetének megszépítéséért, az ott élők életminőségéért, a térség fejlődéséért, jövőjéért végzünk. A beszélgetés további része az Atomerőmű újság követ­kező számában olvasható. BR Új szerződés régi tartalommal Megújították a Társadalmi Ellenőr­ző, Információs és Területfejleszté­si Társulás (TEIT) és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. között meglévő Együttműködési Megállapodást, pontosabban május 7-én két új szerződést írtak alá Pakson, az Er­zsébet Nagy Szállodában. Az újonnan kötött szerződések létrejöttének okairól Kováts Balázs szakértő ad tájékoztatást, aki jelentős építő szerepet vállalt a két fél több mint 20 éves együttműködése során. A hosszú évek tapasztalatai és a két fél között kialakult bizalom alapján 2008-ban tíz évre szóló megállapodást írtak alá, mert mindkét fél hisz a jövőben és az együttműködés si­kerében. Ám a megállapodásban megfogalmazódott, hogy öt év múlva felülvizsgálják és módosítják, ha arra szükség lesz. Eltelt az öt év, és valóban szükség volt a módosításra, mert változtak, szigorodtak a jogszabályok. Az elmúlt évek­ben többször volt az atomerőműnél adóügyi ellenőrzés, és ennek kapcsán a Nemzeti Adó- és Vámhatóság (NAV) kifogá­solta, hogy egy megállapodáson belül konkrét szerződéses munkák, reklámtevékenységek, különböző beruházási és működési költségek együtt szerepelnek. Az atomerőmű gazdasági vezetése - egyeztetve a szer­ződő féllel - ezeket a tevékenységeket formailag szétvá­lasztotta, tartalmilag viszont változatlanul hagyta. Az új szerződéscsomag két részből áll. Továbbra is működik az Együttműködési Megállapodás, amely a TEIT által elvégzen­dő kommunikációs tevékenységekre vonatkozik. Új meg­oldást jelent a Támogatási Szerződés, amely lehetőséget nyújt a települések számára a nagyközösségi érdekeket szolgáló, az életminőség nö­velését elősegítő beruházá­sok végrehajtására. A szerző­déscsomag létrejötte azért is szerencsés, mert a 2008-ban aláíró személyek mindkét fél részéről megváltoztak. Az új megállapodás elfogadásával az aláírók azonosulnak elődeik időtálló elképzeléseivel. Az új együttműködési rendszer 2018-ig lesz érvényben. A szerző­déscsomagban rögzített együttműködés a jelenleg műkö­dő blokkokra és azok üzemidő-hosszabbításaira vonatkozik. Nem terjed ki viszont az erőmű esetleges bővítésére. Érdemes a szerződésből egy olyan lényeges mondatot idézni, amely változatlan maradt: „A megállapodást kötő felek egyetértenek abban, hogy a Paksi Atomerőmű és a közvetlen környezete között létrejött korrekt, őszinte pár­beszéd és együttműködés folyamatossága, a kölcsönös bizalom továbbépítése, az esetleges félreértések, feszült­ségek gyors tisztázása, a megnyíló lehetőségek kiaknázása közös, térségi érdek." Az új szerződéscsomag keretében ebben az évben közel 190 millió forinthoz juthat a TEIT 12 települése, amely ösz­­szeg a kommunikációs munka fedezetéül szolgál, továbbá településfejlesztési feladatok is finanszírozhatók belőle. Paks a 13. TEIT-es település, ám a város kiemelt előnyöket élvez az atomerőmű ittléte miatt, ezért nem tart igényt azokra az összegekre, amelyek esetleg járnának a szerződésekből, arról már korábban lemondott a többi település javára. béri Vendégeink voltak Az angol nagykövetség munkatársai május 11-én érkeztek Paksra, atomerőmű-látogatásra. A vendégek előadáson, majd üzemi bejárá­son vettek részt. A kínai nagykövet és munkatársai május 10-én tettek látogatást a Paksi Atomerőműben. A vendégeket Kovács Pál államtitkár is kísérte. Lengyel delegációt fogadtak az erőműben május 17-én. A delegáció tagjai előadáson, majd üzemlátogatáson vettek részt. Május 17-én a KDNP Energetikai Szakbizottságának tagjai a Paksi Atomerőműben több előadást hallgattak meg, majd üzemláto­gatásra indultak. Kilenc nemzet Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez delegált képviselői, NAÜ nagykövetei tettek látogatást május 18-án az erőműben, ahol Kovács Pál kíséretében üzemi bejáráson vettek részt. Kínai atomerőműves delegáció, a CGNPC vezető munkatársaiból álló csoport járt május 28-án az atomerőműben. A Tolna Megyei Kormányhivatal képviselői és a járási hivatalok vezetői tettek május 30-án látogatást az atomerőműben. Május 30-án az európai nukleáris létesítmények kapcsán EUR delegá­ció érkezett Paksra. A vendégek előadást hallgattak meg, majd üzemi bejáráson vettek részt.

Next

/
Thumbnails
Contents