Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-01-01 / 1. szám
sojy pppöflToioj 2013. január 12 mym paksi atomerőmű ■ Értékelemzés - 2012 A Paksi Atomerőmű értékelemzési csoportjának 2012. évi tevékenységéről Héjjá László, a csoport vezetője adott tájékoztatást.- A radioaktív hulladékkezeléshez lehet kötni az egyik elemzést az év elejéről. Egy előző munkánk eredményeként Bátaapátiban 17 kamráról 4-re csökkenhet a szükséges vágatok száma, melyeket a módosított tervek alapján már készítenek ezekben a napokban - mondta Héjjá László múlt év végi beszélgetésünk alkalmával. Ehhez a munkához kapcsolódik a folyékony radioaktív hulladékok szilárdítási technológiájának létesítése. Ezzel kapcsolatban kereste meg az RHKO a műszaki igazgatóságot. Szeretnék ezt a beruházást elindítani, kiírni a tendert, és ehhez kérték az értékelemzést, a műszaki specifikáció összeállításához. Műszaki, fejlesztési, kiviteli terv még nem állt rendelkezésre.- Értékelemzési szempontból a lehető legjobbkor kapcsolódtunk be a munkába. A munkát sikeresen befejeztük. Összeállítottuk a funkció családfáját a technológiának, ami alapján 2013-ban meg fog jelenni a hivatalos tenderkiírás, mint követelményjegyzék a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok cementezési technológia műszaki specifikációjára. 2012-ben az összes többi tevékenységünk az Atomerőmű stratégiai céljai között megfogalmazott eredménynövelő hatású tevékenységekhez köthető. Ezeknek a feladatoknak a keretében a szekunder köri és a külső technológiához tartozó nagyobb berendezéseket és rendszereket vizsgáltuk felül. Ilyenek a szekunder köri cseppleválasztó túlhevítők, könyökszeparátorok, a kondenzátorok, a kondenzátor hűtővíz rendszer. Azt lehet mondani, Dunától-Dunáig vizsgáltuk végig a hideg vizes csatornát, a főbb műtárgyakat, a vízkiemelő szivattyúkat, azt követően a nyers- és szűrtvíz medencét, a főbb csővezeték rendszereket. Ezeket a munkákat még most is végezzük. A villamos önfogyasztás jelentősen csökkenhet és a vízkészlet használati díjat is tudjuk csökkenteni a jövőben. Annyit már látunk, hogy a beavatkozásoknak a hatása milliárdos nagyságrendű lesz az életciklus végéig. Az év jelentős eseményei az értékelemzési módszertan alkalmazásával kapcsolatban a következők:- 2012. április 23-24-én kétnapos nemzetközi értékelemzési konferencia zajlott le Budapesten, melynek helyszínét a Budapesti Iparkamara adta. Nagyon sok neves amerikai és európai szakember volt jelen. Ennek az eseménynek is köszönhető, hogy meghívást kapott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Egyesült Államokba, Orlandoba, ahol a SAVE tartotta az éves konferenciáját júniusban.- Augusztus utolsó napjaiban tíz napon keresztül rendezvénysorozatok zajlottak hazánkban, amerikai kollégák részvételével, akik Paksra is ellátogattak.- Döntés született, hogy 2013-ban Magyarországon a közszférában több helyen megteszik az első lépéseket az értékelemzés alkalmazása felé.- A Dunaújvárosi Főiskola felkérésére novemberben a tudományok hete elnevezésű programsorozat részeként előadásokat tartottak az értékelemző csoport munkatársai. A főiskolán megszületett az a megállapodás, hogy a 2013 februárjával kezdődő tanévtől óraadóként számitanak a csoportra.- Az MVM-ben is ismerkednek az értékelemzés alkalmazásával. 2012-ben már öt főt be is iskoláztak alapképzésre. Ez a létszám Pakson már 80 fő.- Az értékelemző csoport tagjai, Égner Ibolya és Müller József 2012-ben is tovább képezték magukat különböző szakmai tanfolyamokon. Héjjá Lászlóval együtt mind a hármuknak ma már megvan a nemzetközi minősítő vizsgájuk. A 2013. évi terveik: Oktatás a Dunaújvárosi Főiskolán; mentori tevékenység az alapképzésen résztvevőknél; pilot program végzése az MVM számára; az eddig megszerzett tudásuk birtokában akkreditáció megszerzése, mely feljogosítja az értékelemző csoportot arra, hogy teljes körű oktatásokat tudjanak lebonyolítani. Wollner Pál Müller József, Égner Ibolya és Héjjá László Turbógenerátorok gerjesztő rendszeri rekonstrukciója ■ Az Atomerőműben zajló, a kiöregedett ■ berendezések cseréjét, illetve a modern | szakmai megoldásokat célzó műszaki I átalakítások a villamos szakterületre Q is kiterjednek. Egy jellegzetes villamos téma a turbógenerátorok gerjesztő rendszeri rekonstrukciója. Az ezzel kapcsolatos kérdésekről, ütemezésről az illetékes szakember, Kiss Gábor, a villamos műszaki osztály (vimo) automatika-főberendezés csoportjának vezető berendezés mérnöke adott tájékoztatást az Atomerőmű újság olvasói számára.- Hogyan foglalnád össze röviden a rekonstrukció előzményeit?- Az Atomerőmű üzemidő hosszabbításának műszaki megalapozó tevékenységeként 2007-ben kezdtük meg - az akkori vkto-n - a nyolc turbógenerátor gerjesztő rendszeri rekonstrukciójának előkészítését. A koncepció kialakítása során a társszervezetekkel közösen amellett döntöttünk, hogy műszaki-gazdasági szempontok figyelembe vételével a legmegfelelőbb, ha az akkori hat forgógépes és kettő statikus üzemi gerjesztő rendszert négy forgógépesre és négy statikusra cseréljük. A nyolc üzemi gerjesztő mellett a kettő szükséggerjesztő cseréje is szükségessé vált. Az előkészítés szerződéskötéssel, majd projektalapítással zárult, és 2010-ben az I. kiépítés szükséggerjesztőjével megkezdtük az átalakításokat.- Meddig jutott az átalakítás az elmúlt két és fél évben?- Az elmúlt években lecseréltük mindkét szükséggerjesztő gép szabályozóját, a 22SP és 31SP gépeknél új statikus gerjesztőt, gerjesztő transzformátort és klímagépet helyeztünk üzembe, s idén kiváltottuk a 12SP forgógépes gerjesztés-szabályozóját. Tehát ha a számokat nézzük, akkor a tíz átalakítandó rendszerből öt elkészült. A régi szabályozók és szellőző gépek cseréjén túl egyéb rendszereket is érintett az átalakítás: a 12-22-31 BT háziüzemi transzformátorok automatikus fokozatléptetését már új automatikák végzik, és az erőművi feszültség/meddőteljesítmény (U/Q) szabályozó rendszert is folyamatosan igazítani kellett az új berendezésekhez.- Milyen előnyöket eredményeztek az átalakítások a napi üzemvitel, illetve a karbantartás terén?- A gerjesztő berendezéseknél a legfontosabb szempont az üzembiztonság, hiszen kiesésük egyben a generátor termelésből való kiesésével jár. Az új berendezések a korábbiaktól eltérően teljesen redundánsak, így termelésbiztonsági szempontból előrelépést jelentenek. Emellett a maximális mértékben digitálisak: az eseményekről információkkal szolgálnak, ami nagy segítség egy hibafeltárás során a karbantartóknak. Üzemeltetési szempontból újdonság, hogy az új szükséggerjesztő-szabályozók automatikus kapocsfeszültség szabályozási üzemre is képesek, ami könnyebb kezelhetőséget és nagyobb üzembiztonságot jelent az eddigi csak kézi üzemmódhoz képest. Lényeges változás még, hogy a statikus gerjesztők helyiségét korábban egy egyszerű szellőző géppel és nyári időszakban 2-3 kiegészítő mobil klímával hűtötték, ami nem mindig bizonyult elegendőnek (2005-ben a 22SP statikus gerjesztője a magas helyiség hőmérséklet miatt meghibásodott, a generátor kiesett a termelésből, a berendezés áramköri paneljei túlmelegedtek, és az ezt követő években sorozatos meghibásodások jelentkeztek a 22JD05-ön). Az új kialakításban a helyiségek hűtését hűtött víz betáplálással és kültéri frisslevegő beszívási lehetőséggel rendelkező korszerű, teljesen redundáns, a felügyeleti rendszerbe is bevont klímagépek látják el.- Mik az eddigi konkrét tapasztalatok az új berendezésekkel? Beváltották-e teljes mértékben a hozzájuk kapcsolódó várakozásokat?- Az első statikus gerjesztő üzembe helyezését követő üzemeltetés során felszínre kerültek apróbb - az üzembiztonságot nem befolyásoló - beállítási hibák, amiket a következő berendezés üzembe helyezése során már javítottunk. Kisebb beállítási hibák előfordultak az első forgógépes szabályozóknál is, amiket az idei évi szoftver egységesítés keretében korrigáltunk. Jelenleg az öt új üzembe helyezett rendszerrel kapcsolatban nincs tudomásunk hibáról, hiányosságról. Hasonló a helyzet az új klímagépekkel is. Ezeken is történt egy-két kisebb korrekció az üzembe helyezéseket követően, de mára ezeken is elvégeztük minden egységesítési és egyéb feladatot. Az új gerjesztés-szabályozókkal kapcsolatosan a tapasztalatok nagyon pozitívak, a fentiektől eltekintve egyéb meghibásodásunk még nem volt. Reméljük, ez a jövőben sem fog változni, s akkor ezek a berendezések akár az erőmű jelenleg tervezett üzemidejének végéig is működhetnek.- Milyen külső cégekkel dolgoztatok együtt?- A feladat nagyon összetett, ezért a kiviteli tervezésben nyolc tervező cég is érintett: a Konkoly és Kis, ABB, Centromatic, ScadaNet, Pl-Hun és Piraton Kft-k, valamint Pöyry Erőterv és ERBE Zrt.-k. A kivitelezési munkák döntő részét az OVIT Zrt. mint fővállalkozó végzi, de alvállalkozóként bedolgoznak az ABB, a Csőszer, a Centromatic, a ScadaNet, a Pöyry Erőterv és a Vörös és Társa Kft-k, az állványozási munkákat pedig a BIS Hungary Kft. végzi.- Milyen segítséget kaptatok a belső társszervezetektől?- Nagy öröm számunkra, hogy a külső cégeken túl a belső szervezetek is rendkívül pozitívan állnak a munkához. Ezek a teljesség igénye nélkül: ao, vüo, vko, kio, gmo, kto, mtvo, hto, rto, épo, bszo és fko. Ezúton is köszönjük az eddigi munkájukat. Külön kiemelném az automatika osztályt, mivel tőlük kérjük és kapjuk a legtöbb segítséget.- Mi van hátra? Hogyan tovább?- Mostantól évente egy gerjesztőt cserélünk, a következő három, sorrendben a 11 SP, 42SP, 41 SP forgógépes szabályozója lesz. Ezeknél a terjedelem nagyjából megegyezik azzal, amit az idén a 12SP-nél kellett megvalósítani, ezért különösebb műszaki problémákkal már nem számolunk. Az igazi kihívás majd 2016-17-ben várható: A 21SP és 32SP esetében két olyan géphez kell statikus gerjesztőt beüzemelni, amelyeket jelenleg a 21-32SR forgógépek gerjesztenek. Itt a már két alkalommal végrehajtott statikus gerjesztés átalakításhoz képest sok pluszfeladat lesz, például meg kell erősíteni az érintett Ml 04-es helyiségek födémszerkezetét, le kell szerelni a turbina-generátor tengelyvégről az SR gerjesztő gépeket és az áttételeket, át kell alakítani a generátor segédüzemi olajrendszert és a DS elosztót, át kell helyezni a földszinti sínhíd szellőztető ventilátorokat stb. Ezeket az átalakításokat már teljes átrakásos főjavításokra terveztük, és bízunk benne, hogy hasonlóan az eddigiekhez, ezeknél is elegendő lesz a főjavítás hossza a munkákhoz. Pranez Zoltán
