Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2013-01-01 / 1. szám

2 2013. január Az 1. blokkot ünnepeltük folytatás az előző oldalról A rendezvénynek részét képezte az el­múlt 30 évet, és azt megelőző időszakot bemutató helyszíni fotókiállítás is. A „Délutáni Fórum" elnevezésű szak­mai programon - amelynek előadásait könyvbe foglalták - Cserháti András, a Paksi Atomerőmű műszaki főszakér­tője koordinálásával 15 perces szakmai előadások hangzottak el. Dr. Gerse Károly elnöki kabinetveze­tő (MVM Zrt.) a villamosenergia-iparról és az atomenergetika három évtizedé­ről adott tájékoztatást. Dr. Gadó János főigazgató (MTA Energiatudományi Kutatóközpont). A kutatás és oktatás szerepe az atomenergetika biztonságos alkalmazásában címmel tartotta elő­adását. Dr. EIter József főosztályvezető (Paksi Atomerőmű, nukleáris főosztály) a műszaki fejlődés és biztonság témá­ját, dr. Nemes Imre osztályvezető (Pak­si Atomerőmű, reaktorfizikai osztály) a műszaki fejlődés és gazdaságosság témakörét fogta át. Kiss István főosz­tályvezető (Paksi Atomerőmű, oktatási főosztály) az emberi tényezőkről, Bajsz József főosztályvezető (Paksi Atom­erőmű, minőségfelügyeleti főosztály) a következő 30 év kihívásairól beszélt. A Paksi Digitális Archívumot Csapó Sán­dor projektvezető mutatta be. Az ünnepség Hamvas István vezér­­igazgató záróbeszédével fejeződött be. Lovásziné Anna paksi atomerőmű • • folytatás az előző oldalról Az Atomerőműben 12 éve kezdték el a blokkok üzemidő-hosszabbításának előkészítését, felhasz­nálva a műszaki-tudományos ismereteket, az üze­meltetés tapasztalatait, a mértékadó külföldi ipari gyakorlatot és a nemzetközi szervezetek ajánlásait. Az Atomerőmű szakemberei a másik három blokk esetében is készülnek már a további mű­ködtetéshez szükséges engedélyek megszerzésé­re. Legközelebb a 2. blokk esetében lesz aktuális a hosszabbítás, 2014-ben. Lezárult a stresszteszt A Fukushima Daiichi Atomerőműben bekövet­kezett baleset után 2011. március 25-én az Európai Unió Tanácsa arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Unióban található atomerőműveket átfo­gó biztonsági felülvizsgálatnak kell alávetni, érté­kelve az üzemeltetés kockázatát és nyilvánossá téve a teljes folyamatot, a felülvizsgálat magyarországi elnevezése a Célzott biztonsági felülvizsgálat (cbf), köznyelven a stresszteszt. A célzott biztonsági felülvizsgálat értékelése alapján az engedélyes Paksi Atomerőmű számos javító intézkedést javasolt a biztonsági tartalékok növelése érdekében, amelyek további előkészítést igényeltek. Az OAH részletes akcióterv elkészítését rendelte el, mely tervet az Atomerőmű 2012. jú­nius 27-én nyújtotta be hatósági felülvizsgálatra, a hatóság pedig 2012. december 18-án határozat­ban rendelte el a hatósági értékelés eredményeként előálló intézkedések végrehajtását. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) HK 5589 számú határozatával lezárta a célzott bizton­sági felülvizsgálat során az MVM Paksi Atomerő­mű Zrt. által készített jelentés felülvizsgálatára és értékelésére vonatkozó eljárását. A hivatal hatá­rozata a hatóság weboldalán mindenki számára megismerhető (http://www.oah.hu). LAnna A Paksi Atomerő­mű a 2001-ben alapított Héliosz Díjjal értékeli, is­meri el az erőmű biztonságos üze­meltethetősége, a jövőbeni célok elérése és a tár­sadalmi kapcso­latok fejlesztése érdekében kifej­tett tevékenysé­get. Az elmúlt év decemberében, a szokásos Cég­karácsony ün­nepség keretében három személynek nyújtotta át Hamvas István, a Paksi Atomerő­mű vezérigazgatója a kitüntetést:- Nagyné Lakos Mária matematika-fizika szakos tanárnak, aki a férjét követve érkezett Paksra 1981-ben. Először a Vak Bottyán Gimnáziumban tanított, majd 2001- től az ESZI fizikatanára. Tanítványai számára rendszeresen szervez az Atomerőműbe üzemlátogatásokat, diákjai sikerrel szerepelnek a Magyar Nukleáris Társaság által hir­detett pályázatokon, országos és megyei versenyeken. Elismerésre méltó tevékeny­séget végzett a fiatalok oktatásában, a nukleáris ismeretek megismertetésében, az Atomerőmű elfogadtatásában.- FerencziZoltán villamosmérnöknek, atomenergetikai független műszaki szak­értőnek, aki 1966-óta dolgozik a Villamosenergia-ipari Kutató intézet (VEIKI) Nagyfe­szültségű Laboratóriumában, illetve jogutódjánál, a VEIKI-VNL Kft.-nél. Szakmai mű­ködésének fő tevékenységi területe az Atomerőművi villamos és irányítástechnikai berendezések környezetállósági minősítő vizsgálata, kábel-lángállósági vizsgálatok. Részt vett a Paksi Atomerőmű tűzoltósága feszültség alatti oltási engedélykérelmé­nek előkészítésében.- Szabó Zsoltnak, Ordas község - pozícióját 1990-tól megszakítás nélkül betöl­tő - polgármesterének, aki húsz évig tanított a Géderlaki Általános Iskolában, és je­lenleg családi gazdálkodó. A TEIT tagjaként folyamatosan törekszik a lakosság és az Atomerőmű közötti őszinte párbeszéd és együttműködés megteremtésére és fenn­tartására. Jelentős tevékenységet végez az Atomerőmű és a társadalmi szervezetek együttműködése terén, valamint a lakossági támogatás erősítésében. B Héliosz Díj-2012 Ferenczi Zoltán, Nagyné Lakos Mária, Szabó Zsolt <Q> mym Biztató jövő. Átadták a felszín alatti tárolót Bátaapátiban 2012. december 5-én ünnepélyes keretek között megnyílt a Nemzeti Radioaktívhulladék-táro­­ló (NRHT) felszín alatti létesítménye, melyet dr. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója és dr. Kereki Ferenc, a Radioaktív Hulladé­kokat Kezelő Kft. ügyvezető igazgatója adtak át. Dr. Rónaky József elismerően nyilatko­zott a tároló technikai megvalósításáról, majd hangsúlyozta, hogy Magyaror­szágnak és a világnak hosszú távon kell számolnia az atomenergiával, ami szükség­szerűen indokolja egy korszerű és biztonsá­gos tároló létrehozását. Ebben nagy lépés a tároló átadása, hiszen alkalmas a Paksi Atomerőmű üzemelése és leszerelése során keletkező mintegy 40 ezer köbméter kis és közepes aktivitású hulladék befogadására. Dr. Kereki Ferenc hangsúlyozta, hogy nagy mennyiségű hulladékot lehet majd véglegesen elhelyezni Bátaapátiban. A Paksi Atomerőmű normál működése és leszerelése során keletkező kis és közepes aktivitású hul­ladékot, illetve az új blokkok belépése miatt keletkező mennyiséget is tudja majd fogadni a tároló. Az Európai Bizottság képviselője, Ute Blohm Hieber elmondta, hogy egy ilyen program sikerét három tényező garantálja: a megfelelő politikai akarat, a felelősségek megfelelő meghatározása és a kommuniká­ció a nyilvánossággal. A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló föld alatti tárolóterének avató ünnepségén Dara­bos Józsefné, Bátaapáti polgármestere hang­súlyozta, hogy a község és a környék lakossá­ga elfogadja a tárolót, biztonságosnak tartja, és profitál a meglétéből. A szalagátvágás a nyugati lejtős akna, majd a tároló-kamra felavatásával folyta­tódott, ezt követően pedig az ünnepségen résztvevők óriási kivetítőn követhették, amint a targonca elindul a felszíni tárolóból, és végső helyére kerül az első vasbeton kon­téner. Az acélhordókat betonkonténerekben he­lyezik a tároló kamrákba, amelyeket ezután betonnal töltenek ki és hozzáadott gránit­törmelékkel. A tároló befogadó képessége 40 ezer köbméter, a Paksi Atomerőműből ideho­zott kis és közepes radioaktivitású hulladék 600 évig marad itt. Orbán Ottilia Gábor Dénes-díjak 24. alkalommal adták át december vé­gén a Parlamentben a Gábor Dénes nevével fémjelzett díjakat. A Gábor Dénes-díj bő negyedszázados törté­nete során a mintegy kétszáz díjazott közül két tucatnál is több villamos­­mérnök vehette át az elismerést. Idén ketten kaptak MVM Gábor Dénes Energetikai Nemzeti Díjat, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tá­mogatásával Gábor Dénes-díjban ré­szesült dr. Katona Tamás János mér­­nök-hőfizikus, az MTA doktora, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tudo­mányos tanácsadója. A Novofer Alapítvány a műszaki-szellemi alkotások, a mérnöki munka, a technikai fejlesztések terén kiemelkedő teljesítmé­nyek elismerését célozta meg az 1989-ben alapított díjjal. A Gábor Dénes-díj megala­pítóinak szándéka egyben a tudományos és szellemi teljesítményekre épülő munka rangos elismerése is. Idén az elismerések sorába bekapcsolódott az MVM Gábor Dé­nes Energetikai Nemzeti Díj is, amely az alapítók szándéka szerint a villamosener­­gia-ipar és a kapcsolódó szakterületeken kiemelkedő teljesítményt nyújtók munkáját ismeri el. A Novofer Alapítvány kuratóriumának döntése alapján MVM Gábor Dénes Ener­getikai Nemzeti Díjban részesült dr. Dán András villamosmérnök, az MTA doktora, a BME Villamos Energetika Tanszékének egyetemi tanára és dr. Imecs Mária villa­mosmérnök, egyetemi tanár, a Kolozsvá­ri Műszaki Egyetem mérnök-professzora. A két díjazott villamosmérnök nem csupán kiváló szakember, hanem kiemelkedő ké­pességű tanár is, a jövő generációjának el­hivatott nevelői az országhatárokon innen és túl. A díjakat Kövér László, az Országgyű­lés elnöke, prof. Gyulai József, a Novofer Alapítvány kuratóriumi elnöke és Baji Csa­ba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója adta át. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támo­gatásával Gábor Dénes-díjban részesült dr. Katona Tamás János mérnök-hőfizikus, az MTA doktora, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tudományos tanácsadója. Dr. Katona Tamás János az Atomerőmű földrengés-biz­tonsága felülvizsgálatának és megvalósítási koncepciójának, valamint módszertanának kidolgozása és gyakorlati alkalmazása terén nyújtott alkotó közreműködéséért, a nem­zetközi gyakorlatban egyedülálló módon megvalósult kivitelezés felügyeletéért, az erőmű üzemidő-hosszabbításával kapcso­latos tevékenységéért kapta az elismerést, melyet Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fej­lesztési Minisztérium helyettes államtitkára adott át. Mayer György

Next

/
Thumbnails
Contents