Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-04-01 / 4. szám
2012. április <jQ> ■ mym paksi A tervek adottak, a fejlődés garantált Legutóbbi számunkban Oldal Ottó csapatvezetővel közöltünk interjút, illetve segítségével bemutattuk a paksi kézilabda csapatot. Ezúttal az egyesület két - az atomerőműben dolgozó - játékosának, Pécsi Zsoltnak és Kiss Tamásnak tettünk föl néhány kérdést:- Mikor ismerkedtél meg a kézilabdával, és hol játszottál eddig?- Pécsi Zsolt: A kézilabdával való kapcsolatom még szülővárosomban, Komlón kezdődött. Akkoriban a városban szinte csak a sport, ezen belül is főleg a kézilabda volt az egyetlen szórakozási lehetőség az emberek számára. A helyi KBSK (Komlói Bányász Sport Klub) akkor az első osztályban szerepelt, nem is rosszul. Volt olyan év, hogy több játékosunk is a válogatott keret tagja lehetett, sőt az NB-I. gólkirálya is a csapatból került ki. Amikor Paksra kerültem középiskolába, akkor ESZI DSE néven indított az iskola minket a megyebajnokságban, a felnőtt és az ifjúsági korcsoportban egyaránt. Diákolimpián is szerepelhettünk az országos döntőben. Az iskola elvégzése után vissza-visszajártam Komlóra edzeni, de mivel nem juthattam állandó szerephez az akkori csapatban, először a Tolnatej egyesületéhez szerződtem, majd következett Simontornya. Ezt követően sajnos egy komolyabb sérülés után fel kellett hagynom az igazolt játékkal. Pár évig még a magam kedvére mozogtam Pakson, majd jött nyáron a komolyabb terv, indítsunk újra csapatot a megyebajnokságban.- Kiss Tamás: Az ismeretségem a kézilabdával viszonylag későn, az egri főiskolás éveim alatt kezdődött, nagyjából 15 éve. Ott lettem a főiskolai csapat tagja. Bő tíz éve aztán, amikor befejeztem a tanulmányaimat és visszatértem Paksra, megkeresett az egyik barátom, és az ő hívására csatlakoztam a paksi csapathoz. Akkoriban a megyei bajnokságban szerepelt a gárda, majd később ez megszűnt, így sajnos csak alkalomszerűen tudtunk elindulni különböző kupákon.- Mi a véleményed a paksi csapat jelenéről, és milyen jövő állhat az egyesület előtt?- Pécsi Zsolt: Az induláskor volt bennem annyi félelem, hogy meg tudják-e oldani az illetékesek, hogy itt újra csapat legyen. Pár hónap elteltével már látszott az eredmény: igenis van jövője az egyesületnek. Egyre többen jöttek vissza a „régiek” közül, a környékbeli településekről kezdtek szállingózni a kézilabdázni akarók. Jelenleg ott tart a társaság, hogy a lelkesedés, a létszám megvan, ami szép lassan hozni fogja az elvárt eredményeket is. Mindenképp látok jövőt a csapat előtt. A tervek adottak, a fokozatos fejlődés garantált. Meg fogjuk mutatni, hogy lehet kicsiből elindulva, komolyan gondolva eredményt elérni.- Kiss Tamás: Amikor a Paksi Kézilabda Sportegyesületről beszélünk, akkor nem szabad elfelejteni, hogy ez egy alakulóban lévő és formálódó csapat. Hivatalosan ez az egyesület első éve, így természetesen az ezzel járó gyermekbetegségekkel is gyakran szembesülünk. A legfontosabb feladatunk jelenleg a szponzorok megtalálása, hogy a klub biztos lábakon állhasson, és ne kelljen a működéshez szükségeses anyagiak miatt aggódnunk. Ami a jövőt illeti, személy szerint én optimistán tekintek a csapat előtt álló évekre. A fiatalok egyre nagyobb számban jelennek meg a csapat körül, ami az utánpótlás szempontjából nagyon fontos. A célunk természetesen az, hogy, minél többen válasszák ezt a sportágat, és Paks a környék meghatározó kézilabdás bázisává nője ki magát.- Mióta és milyen területen dolgozol itt az erőműben?- Pécsi Zsolt: Dolgoztam már külsős cégnél az erőműben, de csak 2008 februárjában kerültem a Külső Technológiai Osztály F műszakjába, gépészként. Azóta is itt vagyok, nagyon jó helyre kerültem, szeretem ezt a társaságot.- Kiss Tamás: 2002-ben kerültem az erőműbe, és az informatikai főosztályon, azon belül pedig a unix szerver üzemeltetési csoportban kezdtem el dolgozni. Később, az MVMI Informatika Zrt. megalakulásakor én is átkerültem az újonnan létrejött cégbe, ahol ugyanabban a munkakörben dolgozom, mint korábban. Winter Gábor 29. Iparági Sítalálkozó Már hagyományosan a Mátrai Erőmű Zrt. rendezi Táléban az iparági sítalálkozókat. Az időpontválasztás - február 16-19. - kiválónak bizonyult, mert rég volt ilyen nagy hó ezen a vidéken. A hó szinte folyamatosan esett, a pályán lánctalpas gépekkel tömörítették. A rendezők egy napot hagytak arra, hogy mindenki formába lendülhessen, kiismerje a hóviszonyokat. A rendezvény egyre népszerűbb. A sportértekezleten véglegesített nevezések alapján számítógéppel sorsolták ki a rajtszámokat, nemenként és korcsoportonként. A legeredményesebb csapat Mátrai Erőmű Zrt. Paks pontjait a Skach házaspár szerezte: Skach Lóránt 29:76-tal 3., felesége 40:86-tal 6. lett korosztályában, a senior Ill-ban. A legjobb időket az ifjúságiak futották: Szabó Laura (22:71) és Asztalos Bence (21:86), mindketten a mátrai erőmű színeiben. Jellemző az erős mezőnyre, hogy 30 másodpercen belül 120-an teljesítették a távot. Nagyvállalati kategóriában a Mátrai Erőmű Zrt. lett az első. Jövőre a 30. iparági sítalálkozó következik - talán ugyanitt, talán otthon. Addig is mindenkinek jó felkészülést, jó egészséget! gyulai Őrzi 8. helyét az MVM Paks atomerőmű 23 “a Egysíkúan szerepel az MVM Paks labdarúgó csapata az OTP Bank Ligában. Márciusban ugyanis az összes idegenbeli összecsapását elbukta Kis Károly gárdája, sorrendben Pápán, Siófokon és Győrben is vereséget szenvedett a zöld-fehér klub, míg az egyetlen hazai meccsét az Újpest ellen megnyerte. „Tudtuk, hogy nehéz mérkőzés lesz, melyen nem szabad hibát elkövetnünk. Helyzeteink nekünk is voltak, ezekkel élnünk kellett volna, de nem tettük. Hátul többször is nagyokat hibáztunk, ezért törvényszerű a vereségünk."- nyilatkozta a győri 4:1-gyel záruló mérkőzést követően a vezetőedző. A Ligakupától is búcsúzott az egylet, a nyolcaddöntőben a DVSC- Teva ütötte el a címvédéstől Égeréket. Az igazsághoz tartozik, hogy szinte példátlan sérülés- és betegséghullám hátráltatja a Fehérvári útiakat. Vayer, Sifter, Böde, Csernyánszki, Éger és még sorolhatnánk a maródiakat, akik közül ugyan páran már játszottak tavasszal, de ugyanazt a komplett kezdő tizenegyet még egyszer sem tudta pályára küldeni a paksi tréner. A negatív tendencia ellenére az MVM Paks továbbra is 8. a tabellán. Március utolsó napján a Kaposvár már lapzártánk után érkezett, áprilisban a Diósgyőr és a Pécs idegenben, míg a Debrecen és a Budapest Honvéd látogatóként vár az atomváros egyletére. Az előző hónapban az Újpest elleni 2:0-ra megnyert mérkőzésen közel 200 diák szurkolt a Fehérvári úti stadionban az MVM Paks csapatának. A tanulók szervezetten érkeztek a komplexumba, a zöld fehér klub invitálására. A Szurkoljunk együtt felhívást a futball csapat vezetése 26 helyi és környékbeli általános iskolába küldte el.„A tapasztalat az első alkalom után pozitív. Nagyon jó volt az idő, remek ellenfél látogatott Paksra, és a győzelem is hozzájárult ehhez. Öt iskola nevezett eddig, köztük vidéki intézmény is." - mondta el Balogh Judit, az MVM Paks ügyvezetője. A 2011-2012-es szezonból még öt bajnoki mérkőzés lesz a Fehérvári úton, melyeket a diákok és a kísérő pedagógusok ingyen tekinthetnek meg, a klub vezetése számukra külön szektort biztosít. A klubvezetés célja a labdarúgás megszerettetése a fiatalokkal. „A válogatott mérkőzéseken már van hasonló kezdeményezés, de ott az ifjú futballistákat lehet a nemzeti meccsekre vinni. Két klubról tudunk, amelyek hasonlóan hozzánk az iskolákon keresztül népszerűsítenék a focit." - tette hozzá a klubvezető. A további tervek között szerepel az is, hogy a zöld-fehér fanatikusok, vagyis az Atomic Strike szurkolói csoport egy-két buzdító rigmust is megtanít a tanulóknak, így közösen még hangosabban szurkolhatnak kedvenceiknek. A legtöbb diákot megmozgató intézmények jutalma sportszervásárlási utalvány. Nevezni a helyszínen lehet a mérkőzések napján, bővebb információért a paksifc.hu elérhetőséget keressék. Faller Gábor Iparági egykosaras A III. Villamoseneria-ipari Egykosaras Találkozót az EDF DÉMÁSZ rendezte február 25-én Baján, ahol a frissen kiírt vitsport kupákért folytak a küzdelmek. A szabályok szerint ötfős (3 férfi és 2 nő) vegyes összetételű csapatok küzdenek egymással egy kosárpalánk alatt. Korábban azzal magyarázták az alacsony részvételi arányt hogy egyes cégcsoportok tevékenységi körük miatt zömmel férfiakat foglalkoztatnak, és nem tudják kiállítani soraikból a vegyes csapatot. Most először volt rá lehetőség, hogy nevezhettek csak férfiakból álló csapatokat is. 6 társaságcsoport 7 vegyes és 4 férfi csapata 2 pályán körmérkőzésen döntötte el a helyezések és a kupák sorsát. A vegyes csapatok között az EDF DÉMÁSZ vívta ki az első helyet. Eredmények a férfi csapatoknál: 1. MVM Erbe, 2. PA Zrt. I., 3. EDF DÉMÁSZ, 4. PA Zrt. II. Az ebédszünetben csapatonként 1-1 résztvevővel 3 pontos dobóversenyt is rendeztek, melyet Vörös Ferenc, az MVM Erbe játékosa nyert meg. Az ünnepélyes, díszvacsorával egybekötött díjkiosztó után összeült a sportági értekezlet, hogy megalakulhasson a sportbizottság, amely végül az alábbiak szerint állt fel: Trestyánszki Andor, Mátrai Erőmű (elnök), Részeg Gusztáv, Budapesti Hőerőmű, Bállá Péter, EDF DÉMÁSZ, Krausz Attila, Paksi Atomerőmű. gyulai Gyászközlemények Kegyelettel őrizzük elhunyt munkatársaink emlékét. Czimer József (1949-2012) Életének 63. évében, 2012. február 27-én elhunyt Czimer József, az atomerőmű nyugdíjasa. 1949. június 3-án született, Kiskunmajsán. Az atomerőműbe 1985. november 1-jén vették fel. A karbantartási igazgatóság villamos karbantartó osztályán csoportvezetőként dolgozott. 2003. június 3-án vonult nyugállományba. Nyugdíjas kollégánkat 2012. március 2-án a dunaegyházai temetőben helyezték örök nyugalomra. Erdélyi Zoltán (1958-2012) Erdélyi Zoltán munkatársunk 2012. március 14-én tragikus hirtelenséggel elhunyt, 54 éves volt. Budapesten született 1958. február 25-én. 2004. március 8-ától a paksi atomerőmű vezérigazgató közvetlen szervezetében, biztonsági főszakértő munkakörben tevékenykedett. A gyászszertartáson megjelentek 2012. március 24-én, a dunapataji temetőben vettek végső búcsút m unkatárs unktól. Orbán János (1938-2012) Orbán Jánost, a paksi atomerőmű nyugdíjasát, életének 74. évében, 2012. március 16-án érte a halál. 1938. október 23- án, Kecskeméten született. 1983. április 25-én került az atomerőmű alkalmazásába, a villamos karbantartó osztályon villamos gépszerelőként dolgozott. 1993. november 30-a óta volt nyugdíjas. Munkatársunkat 2012. április 2-án a tolnai temetőben kísérték utolsó útjára.
