Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-04-01 / 4. szám
19 2012. április j£r <W> * mym paksi atomerőmű ■ NEI SmartBrief-Korai még a gyászszertartás! Alig vagyunk túl a fukushimai események első évfordulóján. Néhány amerikai „szakértő” - megjósolhatóan - megragadta a lehetőséget, hogy megírja az atomenergia nekrológját. De már látható volt ez a mozi korábban is. A hetvenes évek Amerikájában a nukleáris energia úgy azonosította magát, mint legfőbb energiaforrást. Aztán jött egy energiaválság, emelkedtek a költségek, csökkent a fogyasztás és jött egy baleset a TMI erőmű 2. blokkján. Amerika atomiparát halottnak nyilvánították. De most, három évtizeddel később - él. Néhányan azt mondják, jól elboldogul. Igaz, hogy 1979 óta egyetlen új blokkot sem engedélyeztek - egészen 2012-ig. Az atomenergia azonban soha nem távozott. A TMI-baleset idején 72 blokk üzemelt az Államokban, most 104 működik. Nemcsak a darabszám nőtt, hanem a hatékonyság is. Harminc évvel ezelőtt a teljesítmény-kihasználási tényező átlaga 60% alatt volt, azóta az ipar megmutatta, hogy lehet hatékonyabban üzemeltetni az egységeket- most 90 % felett járunk. TMI után az energiatermelés nagyrészt átváltott a földgázra, mivel az ilyen erőművek kevesebbe kerültek és nem hordoztak politikai kockázatot. Aztán szépen megnőtt a földgáz iránti kereslet, amit követett annak ára is. Ä harmadik évezred kezdetén a termelők elkezdték keresni az olcsóbb lehetőségeket. És a nukleáris ipar - amely az elmúlt 30 évet a termék csinosításával töltötte - képes lett alternatívát nyújtani. A megújult érdeklődés gyújtó módon hatott az iparba történő befektetésekre. 2007 óta tizennyolc engedélyezési kérelmet nyújtottak be az amerikai hatósághoz, közel 30 reaktorra vonatkozóan. Ezen tevékenységen túl a hatóság új típusú reaktorok alkalmazhatóságát is vizsgálja, továbbá cégek sokasága dolgozik kisméretű, moduláris reaktorok tervezésén is. Ha a nukleáris költségek nőni fognak, jelentősen leesik a földgáz ára és a lakossági aggodalom is jól fel lesz szítva egy jelentős baleset miatt- csak akkor lesz kérdés az atomenergia jövője. Ha levonjuk a fukushimai baleset tanulságait és végrehajtjuk a kellő reformokat, akkor „igen” lesz a felhangzó válasz az atomiparra. Nem engedhető meg, hogy a Japánban elkövetett hibák megismétlődjenek Amerikában. Felesleges emlékeztetni arra, hogy harminc éve nem volt nukleáris baleset az országban, és senki nem halt vagy betegedett meg az atomipar miatt. TMI után az Államok nukleáris közössége jelentős reformokba kezdett, a kormány szerteágazó szabályozást léptetett életbe, maguk az erőművek új biztonsági kultúrát alkottak. Ezek a reformszerű erőfeszítések két területre kell, hogy koncentrálA nemzetközi atomenergetikáról janak: ki kell terjeszteni a hatóság szakértelmét az új technológiák szabályozására, továbbá be kell vonni a piaci erőforrásokat a radioaktív hulladék kezelésének területére. Habár erre nincs garancia, az atomenergia - a számos csapás ellenére - bebizonyította, hogy sokkal több egyszerű túlélőnél. A jó reformok meg fogják nyitni a piacokat a bőséges, anyagilag jobban megengedhető és biztonságosabb atomenergia számára. (Az egész cikken végigvonul ez az emelkedett stílus - a fordító megjegyzése.) Palo Verde - első a nukleáris és a fizikai biztonság Az Arizona államban található erőműben is sok kérdést indukáltak a Japánban történt események. Ha áttekintjük a tényeket, számos különbséget fedezünk fel a tervezés és a megvalósítás terén. Az erőművet szándékosan kis szeizmicitású területen építették fel, sivatagban való elhelyezkedése pedig kizárja a szökőár bekövetkeztét, a konténmentek is nagyobbak és erősebbek. Többszintű biztonsági rendszer van telepítve (benne redundáns villamosenergia-betáplálással), amelyek fizikailag szét vannak választva annak érdekében, hogy a létfontosságú berendezések folytatni tudják működésüket egy természeti katasztrófa után is. Végül, ha úgy szükséges, a telephelyen elegendő vizet tárolnak akár egy éven át tartó hűtési folyamat fenntartásához is. A Fukushimát sújtó események után néhány órán belül létrehoztak egy erőműves csapatot a legtapasztaltabb szakemberekből, és elkezdték a lehetséges tanulságok azonosítását. Az összes szempont átfogó elemzése után meghatározták a telephely még biztonságosabbá tételéhez szükséges intézkedéseket és gyors lépéseket tettek azok bevezetésére. A legjelentősebb fejlesztések az alábbiak voltak: beszereztek öt új tűzoltókocsit, amelyek képesek hűtővíz szállítására veszélyhelyzeti körülmények esetén; elvégezték a telephelyi vízforrások átfogó elemzését; hordozható generátorokat és szivattyúkat vásároltak; közös munkába kezdtek más erőművekkel a balesetkezelési technikák és irányelvek tisztává tétele és egységesítése érdekében. Ez év áprilisában a hatóság azzal is igazolta az erőmű mindhárom blokkjának biztonsági színvonalát, hogy 20 évvel meghoszszabbította azok üzemidejét. Forrás: NEI SmartBrief, 2012. március Varga József 1NP Német szolgáltatói veszteségek A német E.On cég kemény csapásként élte meg a tavalyi évet amiatt, hogy a kormány intézkedése nyomán atomerőműveket kellett leállítani. A társaság bejelentése szerint a veszteség nettó értéke 1,9 milliárd euró volt. Ha figyelembe vesszük a nukleáris üzemanyagra kivetett új adót is, akkor a veszteség eléri a 2,5 milliárd eurót - áll a legnagyobb szolgáltató közleményében. A villamosenergia-termelés visszaesése miatti bevételcsökkenésekhez hozzájárult a földgáz-üzletág hanyatlása is, és így a 2011-es év erős kontrasztot mutat a 2010. év 6,3 milliárdos profitjához viszonyítva. A veszteségek ellenére az értékesítés 22%-kal nőtt, és a cég szerint már túlvannak a legrosszabbon, sőt 1 eurónyi osztalékot fizetnek minden részvényesnek. A cég vezetője, Johannes Teyssen bizakodóan tekint a 2012-es évre: 2,7 milliárd eurós haszonra számítanak a társaságnál és 1,10 eurós osztalékot céloznak meg. Tervezik az üzemeltetési lehetőségek kiterjesztését Európán kívülre is: új erőműveket építenek Brazíliában és Oroszországban, és fel kívánják lendíteni a szárazföldi telepítésű szélerőművek építését az Egyesült Államokban. Az öreg kontinensen sem tétlenkedne az óriáscég. Növelni kívánja befektetéseit - mintegy 1,6 milliárdos tételben - a megújuló energiaforrásokba, leginkább az offshore telepítésű szélfarmokba. Az E.On legfőbb riválisa, az RWE AG szintén nyereségcsökkenésre volt kárhoztatva az atomenergiából való gyorsított kivonulás miatt. Varga József Forrás: INuclearPlace, 2012. március r ...................................„ : s\ world nuclear news Küszöbön áll a Balti atomerőmű építésének megkezdése Gőzerővel dolgoznak a szakemberek az első beton kiöntéséhez szükséges feltételek megteremtésén Oroszország különleges státuszú területén. Ha beindul a beruházás, akkor az itteni első egység lesz a kilencedik az Európában épülő blokkok sorában. A Kalinyingrádba tervezett ikerblokkos telephely két, egyénként 1200 MW-os egységet működtet majd. A Lengyelország és Litvánia közötti speciális elhelyezkedésen túl más érdekes dolgok is újdonságnak számítanak a beruházásban. Első lesz abban, hogy nyitott az európai cégek befektetési szándéka előtt; elsőként számolnak a megtermelt villamos energia jelentős részének exportjával, és elsőként építenek majd be nyugati komponenseket, mint például Alstom-Atomenergomas gyártású turbinákat. Az erőmű nagyrészt a RoszEnergoAtom tulajdonában lesz, de 49%-ban privát befektetők kezébe kerülhet. Tárgyalásokra került sor eddig a CEZ, az EDF, az Énei és az Iberdrola társaságokkal. A tavalyi év végén szintén tárgyalások kezdődtek a svájci bázisú, hálózatokban érdekelt Alpiq és az orosz Inter RAO UES között az átviteli vonalak bővítésének lehetőségéről is (800 MW szállítása a telephelyről Németországba). A TitanSztrojMontazs cég közleménye szerint megkezdődtek az 1. blokk megerősített betonalapja elkészítéséhez szükséges munkálatok. Az alaphoz 1500 tonna teherviselő szerkezetet építenek be, ezt 4500 köbméter betonnal takarják be. Az építkezés hivatalosan akkor kezdődik meg, amikor ezzel a munkával - várhatóan néhány hét alatt - végeznek. Előrehaladott állapotban vannak az erőműépítések Csehországban, Bulgáriában, Litvániában és Finnországban. Földmunkák folynak a négy blokkot építeni szándékozó Egyesült Királyság első egységénél. A Balti atomerőmű első blokkja várhatóan 2017-ben indul, egy év múlva követi a második. A két blokk beruházási költségét 6,9 milliárd amerikai dollárban jelölték meg 2009-ben. AzAtmea-1 teljesítette a biztonsági előírásokat Egy tizennyolc hónapos vizsgálatot követően a francia nukleáris hatóság előzetesen jóváhagyta az Atmea típus biztonsági csomagját. A döntés jelentős lépés annak demonstrálására, hogy ez a közepes méretű, nyomottvizes rendszer engedélyezhető. Az Atmea cég 2007-ben jött létre az Areva és az MHI 50-50%-os részvételével. A francia hatóság (ASN) megjegyezte, hogy a vizsgálatot nem annak a folyamatnak a részeként folytatták le, amely arra irányult, hogy ezt a típust Franciaországban engedélyezzék, de„olyan követelményrendszer alapján zajlott, amely alkalmazható nukleáris létesítmények építése során Franciaországban". A hatóság ezt a megállapítást tette a cég által rendelkezésre bocsájtott dokumentumok alapján: úgy tekinti, hogy a biztonsági jellegzetességek és a választott főberendezések megválasztása „általánosságban kielégítőnek tekinthető" a jelenlegi francia elvárásokat illetően. Hozzátették: az adott szövegösszefüggésben ez csak előzetes lehetőség egy ilyen típusú reaktor engedélyezési eljárására. A hatóság arra is figyelmeztetett, hogy Franciaországban egy effajta eljárást csak engedélyes kezdeményezhet, nem pedig a reaktor tervezője. A részletes tervezési fázisban az Atmea cégnek„különösen ébernek" kell lennie abban, hogy a reaktor üzeme során minimalizálják a dolgozók sugárterhelését, és folyamatosan számításba kell venniük azokat a tanulságokat, amelyek a fukushimai balesetből levonhatók. A reaktor egyébként egy 1100 MW-os, nyomottvizes típus, amely ötvözi az Areva és a Mitsubishi technológiai előnyeit. Többek között hosszú kampányok, rövid átrakási idők és jó manőverező-képesség jellemzik (akár 5% / perc sebességgel is). Legfőbb piacnak a feltörekvő országokat tekintik, ahol most kezdik a nukleáris programot, de szerepet kaphatnak az Egyesült Államokban és Európa fejlett országaiban is. A biztonsági elemek között találunk passzív és aktív elemeket is, és van zónaolvadékot megfogó rendszere is. Forrás: World Nuclear News, 2012. február Spanyolország: a nyugdíjazás elhalasztva Tőkét kovácsolva az egyre pozitívabb politikai kilátásokból, a spanyol atomipari csoportosulás a meglévő atomerőművek további üzemeltetését tűzte ki célul - a biztonsági és az üzleti kötelezettségeket figyelembe véve. Az ország a hetvenes évek közepén hozta létre a nukleáris szektorát, hogy csökkentse az üzemanyagok importjából adódó kiszolgáltatottságát és a kevés nemzetközi távvezetéki összeköttetés okozta hátrányokat. A jelenlegi nyolcblokkos flotta jelentős szerepet játszik a C02-kibocsátás csökkentésében, és jelentősége egyre növekszik. Sajátos politikai diszharmónia sújtotta a Garona atomerőművet 2009-ben. A nukleáris hatóság jóváhagyta az üzemidő meghosszabbítását 2019-ig (egy darab 466 MW-os, forralóvizes blokk, 1971-ben indult) azt követően, hogy teljesítményt növeltek és számos szigorú vizsgálaton is átesett az erőmű. A kormány azonban úgy döntött, hogy nem üzemelhet túl sokáig a negyvenedik év után a blokk, és elrendelte 2013-as leállítását. Tavaly novemberben kormányváltás történt, az új miniszterek egyértelműen kinyilvánították szándékukat az atomenergia alkalmazása mellett - természetesen a szigorú biztonsági normák betartására alapozva. Jelenleg folyik az engedélyezés felülvizsgálata, egyértelműen a 2019-ben történő leállítást tekintve lehetségesnek. Ha a nyolc blokkot tervezett üzemidejük lejártakor bezárnák, azok termelésének pótlása fosszilis tüzelőanyagú erőművekkel 17-22 milliárd euróba kerülne - olvasható Alonso Santos professzor tanulmányában (Madridi Politechnikai Intézet). Ha megújulókkal termelnék meg a kiesést, akkor a költség a 20 milliárdtól egészen a horribilis 97 milliárd euróig terjedne. Az atomerőművi blokk kiterjesztett üzeme miatt el lehetne halasztani a kiváltó erőművek megépítését 2040-ig, a program elmaradása esetén azonban azokat 2020 körül üzembe kell állítani. Forrás: World Nuclear News, 2012. március Varga József V____________________________________J
