Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2012-04-01 / 4. szám

2012. április 16 mym paksi atomerőmű Nagy energiájú csőtörések hatását csökkentő beruházás a paksi atomerőműben „A veszélyeztetett biztonsági funk­cióval rendelkező berendezésekre, rendszerelemekre, csővezetékekre nagyenergiájú csőtörések hatásának csökkentése” címmel az OAH NBI által az RE-3746. számú határozatban elfo­gadott intézkedési terv készült. A beru­házás megvalósításával elérhető, hogy az esetlegesen bekövetkező nagyener­giájú csőtörések által kiváltott káros hatás mértéke minimálisra csökkenjen. A végrehajtott át­alakítás menetéről és annak műszaki - tartalmáról Hingl | János Zsolt projekt­­f vezetőtől kértem tá­­-s jékoztatást. Melyek vol­tak az átalakítás főbb területei?- Az intézkedési terv a megvalósítás­hoz szükséges átalakításokat a műszaki megoldások alapján három csoportba osztotta. Az első két csoportba tartozott a gépészeti átalakítás, a harmadikba a reaktorvédelmi rendszereket (RVR) érin­tő módosítások kerültek. Az RVR-t érintő átalakításokra a HA-5242 sz. határozattal kaptunk átalakítási engedélyt.- Milyen részekre tagolódott az át­alakítás?- Az átalakítás két fő részből állt. Egyik fő része a 10-40KN71 és 10-40KN72 RVR távadó szekrények áthelyezése volt a +15,15 m csőfolyosóról a gépház B sori, +9,60 m szinti pódiumra. Emellett végre­hajtásra került a mérések impulzuscsöves részének átalakítása is, melynek kereté­ben a távadó szekrények tetején lévő kon­­denzedények átkerültek az elvételi hely csőcsonkjához. Az átalakítás érintette a 10-40KN11, 10-40KN41, 10-40KN12, 10- 40KN42 szekrényeket is. A 10-40KN71 és 10-40KN72 szekré­nyek nagynyomású lefúvató vezetékeit az új telepítési helyen csatlakoztattuk a táv­adó szekrényekhez. Az áttelepítés miatt a 10NU61 lefúvató vezeték nyomvonala mó­dosult és új kézi elzáró szerelvény került beépítésre a távadó szekrényekbe történő becsatlakoztatás előtt. A 10-40KN71 és 10-40KN72 szekré­nyek új telepítési helyének kiválasztásakor, a tervezés fázisában vizsgáltuk az új telepí­tési hely földrengésállósági megfelelőségét is. Az áthelyezésre kerülő szekrényekben lévő dp és p nyomásmérések jeleinek fel­dolgozása változatlanul az RVR rendszer­ben történik. Az átalakítás másik fő része a 10- 40KN41 és 10-40KN42 távadó szekrények rendszertechnikai cseréjét foglalta magá­ban, ami a szekrényekhez menő impulzus­csövezés és az irányítástechnikai kábelezés cseréjével történt meg.- Hogyan került végrehajtásra a 10KN71 és a 10KN72 szekrények áthe­lyezése és impulzuscsövezése?- A 10KN71 és a 10KN72 szekrények a +15,15 m-es szinten a E412/I-1 csőfo­lyosóról az MlOl/1-1 gépház B sor, „FI” jelű pódiumnak a táptartály alatti, +9,60 m szintjére, a feljáró lépcső melletti sza­bad helyre kerültek át. A pódiumnak ezen a szintjén a szintek között rendelkezésre álló magasság 2,24 m, ezért a 2000 mm magasságú és felső impulzuscső csatlako­zású távadó szekrények alsó, 200 mm-es lábazatát 100 mm-esre cserélték. Az impulzuscsövezést a impulzuscsö­vek cseréjével és nyomvonalának meg­hosszabbításával hajtották végre. A 14x2 mm-es impulzuscsöveket a meghosszab­bított nyomvonalon a B sori pillérek árnyé­kában, védett módon vezették el a távadó szekrényekhez.- Mekkora munkával járt az 1-es blokki kondenz edények áthelyezése?- A 2-es, 3-as, 4-es blokkon ezek az edények az elvételi hely közelében, az alapszelep után vannak felszerelve. Jelen átalakítás során ilyen megoldást kellett alkalmazni az 1-es blokkon is. Ezért a 10KN71 és 10KN72 szekrények esetében az áthelyezések miatti bontások egyúttal az itt lévő kondenz edényekre is kiterjed­tek. Az edények közvetlenül az alapszele­pek utáni szakaszra lettek beépítve. A 10KN11, 10KN12 szekrények kon­denz edényeit az egységes elhelyezés miatt kellett az alapszelepek utáni szakaszra be­építeni. E szekrényeket, a jelen átalakítás más vonatkozásban nem érintette, impul­zuscsövezésük, kábelezésük változatlan maradt. A 10KN41, 10KN42 szekrényekhez je­lenleg tartozó impulzuscsövezést a két szekrény között meg kellett cserélni. Mindez egy új impulzuscső nyomvonal kiépítésével járt együtt. Ugyancsak új im­pulzuscső nyomvonalat kellett kiépíteni az E412/1-1 csőfolyosó B sori pillérek mentén is.- Kik vettek részt a beruházás terve­zésében és kivitelezésében?- Annak ellenére, hogy ez a beruházás műszaki és pénzügyi szempontok szerint is közepes nagyságú átalakításnak számí­tott, az illetékes hatóság mellett számos külső szerződéses és erőművön belüli szervezet illetve cég szakembereivel kel­lett egyeztetni, valamint a kapcsolatot tartani. A beruházás menetét - az átala­kítás volumenétől függetlenül - a vonat­kozó eljárásrendek határozták meg, mely­nek betartása illetve betartatása komoly erőfeszítést és összehangolt munkát igé­nyelt a mintegy 20 érintett szervezettől. BR Február 13-án, ma­gyar idő szerint 11 órakor indult útjára az első magyar mű­hold - röviden Ma- Sat-ötévnyi munka eredményeként. A CubeSat prog­ramot az észak-ame­rikai egyetemek (California, San Luis, Stanford) laboratóriumai dolgozták ki annak érdekében, hogy az űrkutatási mérnökutánpótlás keretében, valós feladaton keresztül, egy 10 cm élhosszúságú kocka, legfeljebb 1 kg súlyú műholdakat tervezzenek, építsenek meg és próbáljanak ki. Már több mint 60 egyetem kapcsolódott be a programba. Az Európai Űrügynökség (ESA) az új Vega hordozórakétájának utolsó próbáinál tart. A kockázatos startot ajánlották fel, hogy pá­lyára állítsa a magyar műholdat. A Vega hordozórakéta fejlesztése 1998-ban indult, az 3 szilárd és 1 folyékony hajtóanyagú fokozatból áll, magassága 30 m, átmérője 3 m, súlya 1371, hasznos terhe 1500 kg. Kisméretű műholdak gazdaságos pályára állítására tervezték. A kilövés az egyenlítő környékén fekvő Francia Guyanából, Kourouból történt. A műhold ellipszis pályán 350-1450 km magasságban kering a Föld körül. Pályafutását úgy kezdte, hogy 102 perces pályájából kö­rülbelül 20 percet tölt árnyékban, de a következő két-három hétben a helyzet rosszabbodik: március közepére a műhold pályájának a fe­lén sötétben halad, és csupán a fele lesz napfényben. Nagyon nehéz eredeti kísérletet kitalálni, hiszen már rengeteg diákműhold létezik. A MaSat-1 2 fedélzeti számítógépből, valamint 2 kommunikációs, 1 energiaellátó és 1 stabilizáló rendszerből áll, de van rajta giroszkóp, hőmérő, mágneses térerősségmérő is. Már min­den elemét kipróbálták, és működnek. A kísérlet elsősorban a nagy megbízhatóságú energiaellátást vizsgálja: a napelemek, a lítiumion polimer akkumulátorok és a fo­gyasztók szabályozott együttműködése az űrbéli szélsőséges viszo­nyok között. Az akkumulátor kapacitása hőmérsékletfüggő, ezért lényeges, hogy szükség esetén melegítsék azokat. MaSat-1 Magyar műhold a világűrben A kommunikációs egység kis fogyasztású, ESA ajánlású adatfor­mátumokat próbálnak ki általa. Kis (100 mW) és nagyteljesítményű (400 mW) üzemmódban ad. Minden negyedik adás nagyteljesítmé­nyű. Adatátviteli sebessége állítható 625/1250 bps. A műhold meg­kapta a rádióamatőr besorolását (MO-72). Kezdettől kapcsolatban volt a rádióamatőrökkel az egész világon. Az adatok értelmezéséhez dekódoló programot kell futtatni. A közölt adatok a működési kö­rülményeire vonatkoznak, elsősorban saját jellemzőit méri, például a sebességet, a gyorsulást, a hőmérsékletet, a napelemek és a giro­szkóp állapotát. Nem minden rádióamatőr képes fogni a 20 cm hosz­­szú mérőszalag-antenna 437,345 MFIz-en sugárzott jeleit. A műhold forog, pörög pályáján, de ez a mozgás nem befolyá­solja az adatforgalmát. A pörgés következtében egyenletesebb a hő­fokeloszlása. A fedélzetén lévő fél-aktív elektromágneses stabilizá­­tort még nem aktiválták. Megvárják, míg kedvezőbb pályán jár majd, mikor több napsütés éri. A stabilizálás energiaigényes művelet. Fia ezek a kísérletek sikerrel járnak, akkor bizonyossá válik, hogy föld­közelben a mágne­ses erővonalakat érzékelve akár haj­tóművek nélkül is kiküszöbölhetők a műholdak bukdá­csolásai - lehetővé válik a fényképezés, ami a következő műhold feladata lesz majd. A tervek szerint a műhold 3 hónapig működik, de a pá­lyáján marad még 3-4 évig, és csak azután fékeződik le a Föld légterében, ahol elég majd. Fiat ország hét műholdja (e-st@r és UniCubeSat-GG olasz, XaT- cobeo spanyol, Robusta francia, PW-Sat lengyel, Góliát román és a MaSat-1) együtt indult el felfedező útjára. Mivel a műhold minden helyzetében fontos tudni, hogy milyen viszonyok között működik, viszont csak viszonylag rövid ideig ve­hetők adásai a föld egy-egy pontjáról, ezért előre felkérték a világ rádióamatőreit (már több mint 120) a megfigyelésre. Kezdetben ez olyan jól sikerült, hogy az adatokat gyűjtő szerver túlterhelődött a számtalan adatfeltöltéstől. Mivel az együtt felbocsátott műholdak­nak csak kb. a fele működik, jeleik gyengék, az amatőrök mind a MaSat-on „lógtak". Bár a magyar űrtevékenység több évtizedre nyúlik vissza, számos konstrukció, részegység épült már be sikeresen, mégsem vagyunk űrkutató nemzet, mert pénzügyi okokból nem csatlakoztunk még az ESA-hoz. Minden űrkutatási befektetés ötszörösen térül meg a high-technology ismeretén keresztül. A Vega sikerén felbuzdulva a NASA 33 pikoműholdat lő fel. A Magyar Posta emlékbélyeg kibocsátásával, a Magyar Nemzeti Bank pedig ezüst emlékérem kiadásával tette emlékezetessé a fel­bocsátást. gyulai

Next

/
Thumbnails
Contents