Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-04-01 / 4. szám
4 2012. április <Q> mym paksi atomerőmű Az üzemidő-hosszabbításról 3.rész Előző számainkban leközöltük az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatban készült írás első két részét, most a 3., befejező résznek adunk helyet. AZ ÉLETTARTAMOT KORLÁTOZÓ ÖREGEDÉSI FOLYAMATOK ELEMZÉSE Egyes öregedési folyamatok elemzését ab ovo a tervező elvégzi, és igazolja, hogy a tervezett üzemidő alatt a rendszerelem integritása, funkciója megmarad. Ilyenek az eróziós-korrózió, a fáradás vagy a neutron-besugárzás által kiváltott ridegedés elemzések. Ezeket az elemzéseket a tervező a körülményekre, a terhekre és hatásokra tett feltételezések alapján végzi el az adott műszaki követelményeknek megfelelően, figyelembe véve a célként kitűzött üzemeltetési időszakot. Az elemzésekből megállapított élettartam-korlátok, illetve az elemzések maguk is érvényüket veszítik, illetve veszíthetik, ha az üzemidőt a tervezetten túl meghosszabbítják és/vagy a körülmények jellemzői és a terhelési ciklusok gyakorisága megváltozik. Ezért az üzemidő-hosszabbítás megalapozása keretében el kellett végezni ezen elemzések felülvizsgálatát, ha lehet, érvényességük kiterjesztését, azaz igazolni kellet, hogy azok megállapításai, következtetései érvényesek maradnak a meghoszszabbított üzemidőre is. Az elemzések körét a tervező által elvégzett elemzések, a mai elvárásokat is tükröző Végleges biztonsági jelentés, valamint a nemzetközi gyakorlat alapján, több mint harminc USA, orosz, spanyol atomerőmű hasonló elemzéseinek áttekintése után határoztuk meg, különös tekintettel a paksi sajátosságokra és egyedi problémákra. Összesen 27 féle elemzést végeztünk el, mint például a reaktortartály nyomás alatti hősokk elemzését, a gépészeti, tartó és daru szerkezetek kifáradás elemzését, a korlátozott időre érvényes környezetállósági vizsgálatokat, továbbá az anyagtulajdonság időbeli változásának értékelésére irányuló célvizsgálatokat. Az elemzések kimenetelére két lehetőség adódott: A legtöbb esetben a kiterjesztett vagy ismételten elvégzett elemzések eredményei igazolták, hogy a megadott korlátokat (például terhelési ciklus-számot) a vizsgált szerkezet nem éri el, így az üzemeltethetőségre vonatkozó megállapítás érvényes a meghosszabbított üzemidőre is; Egyes esetekben a kiterjesztett vagy az ismételten elvégzett elemzések/vizsgálatok eredményei a meghosszabbított üzemidőnél rövidebb idejű üzemeltethetőséget igazoltak, ezért célzott öregedéskezelési programot vagy más intézkedést (például a berendezés cseréjét, felújítást, későbbi megismételt vizsgálatot) kellett alkalmazni, illetve tervbe venni az adott probléma kezelésére. AZ 1 -ES BLOKK ÜZEMIDŐHOSSZABBÍTÁSÁNAK ENGEDÉLYKÉRELME A Paksi Atomerőmű Zrt. az 1. blokk vonatkozásában elvégezte az e követelményekből származó, valamint az üzemidő-hosszabbítás programjában időarányosan előirányzott feladatokat, azaz: A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség környezetvédelmi engedélyében meghatározott, az 1. blokkra előírt és időarányosan esedékes feladatokat. Ilyen volt például a telephely szeizmicitásának felülvizsgálata, amely megtörtént a 2007. évi időszakos biztonsági felülvizsgálat során; A WER 440/213 típusú blokkok tervezési alapjának felülvizsgálata és rekonstrukciója; A paksi atomerőmű átfogó öregedéskezelési rendszerének kialakítása, a konkrét rendszerelemek/ csoportok öregedéskezelési programjainak kidolgozása, biztosítva ezzel azt, hogy az öregedéskezelés terjedelmébe tartozó rendszerelemek állapota, biztonsági funkciója folyamatosan monitorozva legyen a kiterjesztett üzemidő során; Az atomerőmű műszaki állapotának felmérése és a rendszerelemek alkalmasságának igazolása a meghosszabbított üzemidőre; A karbantartás hatékonyságának monitorozására szolgáló rendszer kialakítása, bevezetése, s a tapasztalatok negyedéves rendszerességgel történő jelentése a hatóság számára; A villamos és irányítástechnikai rendszerelemek környezetállósági minősítése; Az élettartamot korlátozó, s korlátozott időtartamra érvényes öregedéselemzések felülvizsgálata, elvégzése, s az elemzések eredményei alapján szükséges intézkedések megtétele. A munka legfontosabb elemeit a fentiekben ismertetettük. A teljes tevékenységet és annak eredményeit az 1. blokki Üzemidő-hosszabbítási Engedélykérelmet Megalapozó Dokumentáció tartalmazza, amely terjedelmében meghaladja a másfél ezer oldalt. A teljes háttér dokumentáció mintegy hetvenezer oldal terjedelmet képvisel. Ez képezi az engedélykérelem megalapozását, s igazolja az 1. blokk további húsz évvel történő biztonságos üzemeltethetőségét. SZINERGIÁK A paksi blokkok üzemidő-hosszabbítási programjában meghatározott intézkedések kapcsolatban vannak az üzemeltető szinte minden más tevékenységével. A társaság különféle tevékenységei közötti szinergiákat ki lehet, és ki kell használni. Nyilvánvaló, hogy a teljesítménynövelés többszörösen összefügg az üzemidő-hosszabbítással: egyfelől javította a versenyképességet, másfelől pedig ellenőrizni kellett, nem hat-e a teljesítménynövelés az élettartamot korlátozó folyamatokra. A turbina kondenzátorok cseréjével, ami egy megbízhatóságot, termelési érdeket szolgáló átalakítás volt, meg lehetett valósítania a magas pH értékű szekunder köri vízüzemet, így meg lehet védeni a gőzfejlesztőket a korábban jellemző hőcserélő cső feszültségkorróziójától. A fukushimai tragédia tanulságaira tekintettel a biztonság, a biztonságnövelés és az üzemidő-hosszabbítás összefüggése kiemelt figyelmet kapott. Az elmúlt években a paksi atomerőműben átfogó biztonságnövelő programot hajtottak végre, s ennek keretében jelentős átalakítások történtek. Ennek köszönhetően a zónasérülés gyakorisága a ~10-5/év szintre csökkent. Itt nyilvánvaló pozitív kapcsolat létezik, hiszen a biztonságnövelés nélkülözhetetlen előfeltétele volt az üzemidő-hosszabbításnak, továbbá a biztonság és az üzemeltető biztonság iránti elkötelezettsége a lakossági elfogadottság legfontosabb feltétele. A biztonságnövelés azonban közvetlen vagy implicit műszaki előnnyel is jár. A biztonságnövelő átalakítások miatt egyes rendszereket vagy azok létfontosságú részeit felújították, azok újszerű állapotba kerültek. Néhány esetben a biztonságnövelő intézkedések követlen hatással vannak az élettartamot korlátozó folyamatokra, fgy például a térfogat-kiegyenlítőn telepített új nyomásszabályozó szelepek biztosítják a reaktor túlnyomás elleni védelmének lehetőségét hideg állapotban, azaz megszüntetik a reaktortartály ridegtörésének veszélyét. Egyes biztonságnövelő intézkedések, amelyeknek komoly szerepük van a tervezési alapon túli helyzetek kezelésében, mint például a primer körből a szekunder körbe való átfolyás esetének kezelése, feltétele volt az üzemidő-hosszabbítás engedélyezhetőségének. A PA Zrt. kiemelten kezeli a Célzott biztonsági felülvizsgálat alapján azonosított javító intézkedéseket, s úgy tekinti, hogy azok az üzemidő-hosszabbítás biztonságát is szolgálják, jóllehet nincsenek összefüggésben az üzemidővel, illetve az üzemidővel arányos romlási folyamatokkal. KÖVETKEZTETÉSEK Az elmúlt évtizedben az átfogó szabályozási rendszer és az atomerőmű megkövetelt műszaki állapota fenntartására egy teljes körű erőművi műszaki-adminisztratív rendszer alakult ki, amely lehetővé teszi a paksi atomerőmű hosszú távú, biztonságos üzemeltetésének megvalósítását. Mind a szabályozási rendszer, mind pedig az üzemidő-hosszabbítását szolgáló erőművi program a jelen dolgozatban vázolt elveken alapul. Ezáltal - a biztonsági relevancia és a termelésre gyakorolt hatása szerint differenciáltan - minden rendszer és rendszerelem meghatározott módon felügyelt, és a megkövetelt műszaki állapotának fenntartása biztosított. Az üzemeltetési engedély megújításának előkészítése és megalapozása a nemzetközi gyakorlat és a kor színvonalának megfelelő módszerek kreatív alkalmazását követelték meg, figyelembe véve a tervezési jellemzőket, a nemzeti szabályozást és a paksi atomerőműben kialakult gyakorlatot. Az elvégzett munka példa nélküli, mert - bár formális üzemidő-hosszabbítás történt más WER-440/213 típusú blokkok esetében - a paksihoz hasonló komplexitású megalapozásra első ízben került sor. Az előzőekben bemutatott módszerek, programok, a hatósági jóváhagyás és ellenőrzés alkalmazása biztosítja a paksi atomerőmű lehető leghosszabb ideig tartó biztonságos és gazdaságilag ésszerű, magas teljesítményen történő üzemeltetését. Dr. Katona Tamás János, Kovács Ferenc, Rátkai Sándor A cikk megjelent az Elektrotechnika című lap 2012/01 számában. Villamosenergia-ipari vegyészeti továbbképzés Siófok, 2012. március 22-23. A Paksi Atomerőmű Zrt. vegyészeti főosztálya hatodik alkalommal szervezte meg a villamosenergia-ipari vegyészeti továbbképzést. A továbbképzés Siófokon, a Hotel Vértesben 2012. március 22-23-án került megrendezésre. A rendezvényt Cziczer János üzemviteli igazgató nyitotta meg. A továbbképzésen 62 fő vett részt a magyarországi erőművekből és a víz-gáztechnológiával foglalkozó hazai és külföldi beszállítók képviseletében, A rendezvény szervezője Rozmanitz Péter volt. Az előadásokat követően kerekasztal beszélgetés következett, ahol az erőművek beszámoltak az aktuális megoldott és megoldandó feladataikról, további témaindítóként pedig az új pótvíz előkészítő üzemeltetési tapasztalataival kapcsolatban az UV-fénnyel való mikrobiológiai szennyezés csökkentés, RO (reverse osmosis) membránok üzemeltetési tapasztalatai és a lamellás szűrők üzemeltetési tapasztalataival foglalkoztak a továbbképzés résztvevői. A jelenlévők nagyon hasznosnak tartották az elhangzott előadásokat és a további személyes információcsere ilyen, szervezett lehetőségét az iparági szakemberek között. Mindenképpen szükség van egy olyan fórumra, ahol a szakma vegyészei találkozhatnak, kicserélhetik tapasztalataikat, megoszthatják a problémáikat. Az évenkénti további szervezési munkát ezután is igényli a vegyészeti szakma a Paksi Atomerőmű Zrt.-től, az iparág meghatározó gazdasági egységétől. Orbán Ottilia Különös helyzet, különös felelősség Budapesten, a Katasztrófavédelem Központi Múzeum filmklubjának rendezvényén tartott előadást Schreiner István, az Atomerőmű Tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési vezetője március 27-én. Az Atomerőmű Tűzoltóság tevékenysége eltér a többi tűzoltóságétól, hisz szorosan kapcsolódik az atomerőmű biztonságához. Az atomerőmű védelme hatással van az egész ország és az ott élők biztonságára. A rendezvény résztvevői megtekintették az Atomerőmű Tűzoltóságról 2011-ben készített filmet, majd Különleges helyzet, különleges körülmények, különös felelősség címmel előadást hallhattak a tűzoltóságról. A előadás vázolta az erőműves tűzoltóság speciális helyzetét, adottságait, lehetőségeit és felkészültségét. Tájékoztatást adott a tűzoltóság felépítéséről, feladatáról, képzési rendszeréről, teljesítmény értékelési rendszeréről, bevetés irányító és döntéstámogató rendszeréről. A hallgatóság az előadást követően számos kérdést tett fel, ami azt mutatta, hogy a téma igen nagy érdeklődésre tartott számot. A másfél órára tervezett előadás két és fél órára bővült. BÁ
