Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-03-01 / 3. szám
2012. március 17 mym paksi atomerőmű ■■■■■■ A Karácsonyi Kafetériától a SZÉP Kártyáig A kafetéria szó eredeti jelentése szerint kávézót, kávéházat jelent, ahol kedvünk szerint fogyaszthatunk. Mára egyértelműen egy költséghatékony juttatási módszer elfogadott neve, amely a munkáltatók és munkavállalók számára egyaránt előnyös. 2006-ot írtunk, amikor társaságunknál megjelent a Választható Béren Kívüli Juttatások (VBKJ) rendszerének „előfutára”, a Karácsonyi Kafetéria. 2012-ben már hetedik alkalommal nyilatkozhattunk arról, hogy a biztosított keretet milyen célokra szeretnénk felhasználni. Társaságunknál a jóléti osztály végzi a VBKJ-val kapcsolatos teendőket. Múlt év decemberében sorra kérdezték munkavállalóink: Mikor lehet már nyilatkozni? De eljött ez a nap is! Január 22-én küldte csoportvezetőnk az sms-t: „Elindult a VBKJ”. A választható juttatási elemek száma, formája és mértéke a törvényi feltételektől, az adó vonzatától függően változott az évek során. A PA Zrt. 2012. évi VBKJ rendszeréről szólva megállapítható, hogy a benne foglalt elemek nagymértékben szolgálják a munkavállalók rekreációját, a szabadidő hasznos eltöltését a családdal. „Kérje a SZÉP kártyát munkáltatójától!” - hangzik fel nap mint nap a reklámban. Mi kérhettük, hisz az üdülési csekket felváltó juttatási forma VBKJ elem lett. Kiemelendő, hogy saját üdülőink igénybevételét társaságunk továbbra is kedvezményesen biztosítja a munkavállalók és közvetlen hozzátartozóik részére. Mindezt a SZÉP kártyán igényelt „szálláshely” szolgáltatástól függetlenül, ugyanis az üdülési csekkel ellentétben e két juttatás nem zárja ki egymást. A korábban nagy népszerűségnek örvendő étkezési utalványok helyére belépő Erzsébet utalványt is sokan igényelték. Az új juttatási formák előállítása, rendelése miatti kezdeti nehézségeket, reméljük, feledtetni tudjuk majd a juttatások zökkenőmentes átadásával. Népszerű elemei még a rendszernek a következők: az önkéntes egészségpénztári és önsegélyező pénztári többlet-hozzájárulás, az internet szolgáltató csomagok igénybevétele, számítástechnikai eszközök használatba adása és a jogosultság vizsgálata után igényelhető lakáscélú támogatás. Ezen kívül sporteseményre szóló belépő, kockázati életbiztosítás szerepelt a Palettéria elemek között. Az internethasználat, valamint az ajándék utalvány is 1,5117-es szorzóval kerülhetett be a választható elemek közé, míg kikerült azok közül a nyugdíjpénztár, amelyhez a hozzájárulást a munkáltató a továbbiakban a bruttó kereset 5,4%-ában biztosítja. A tárgyévi VBKJ nyilatkozattal egyidejűleg kellett igényelni a VBKJ keretet nem csökkentő iskolakezdési támogatást, amely a családi pótlékra jogosult gyermekek beiskolázásához nyújt utalvány formájában segítséget. A program olyan „okos”, hogy csak a hiánytalanul kitöltött nyilatkozatot lehetett elmenteni. A tapasztaltabbak saját maguknak, gyakran a kollégáknak is elkészítették a nyilatkozatot. Többen biztonságból kerestek fel bennünket, és segítséget, megerősítést kértek tőlünk. Sokan táblázatba foglalva hozták a szükséges adatokat, jó páran „fejből” mondták az azonosítókat. Persze azért néha elkelt a telefonos segítség is, egy-egy hiányzó adat pótlására, vagy éppen a végső döntést megalapozó házastársi igen begyűjtésére. Örömmel tapasztaltuk munkatársaink pozitív hozzáállását a nyilatkoztatáshoz. Ez is kellett ahhoz, hogy sikerült határidőre végeznünk. Ma már a nyilatkozatok feldolgozása, az utalványok, a SZÉP Kártya rendelése, az igényelt számítástechnikai eszközökkel kapcsolatos teendőink, a munkavállalói észrevételek kezelése tölti ki mindennapjainkat. Ezzel párhuzamosan végezzük egyéb munkaköri feladatainkat. A pénztári számlákkal, a saját üdülők igénylésével kapcsolatban a jóléti mindig útba esik. Az SAP rendszer új VBKJ moduljának megismerése, alkalmazása szintén naprakészséget követel tőlünk. Jelentős ügyfélforgalom, folyamatosan csörgő telefonok - ez mind jellemző ránk, a jóléti osztályra. Az egész osztály összehangolt munkája elengedhetetlen feltétele eredményességünknek. Végezetül köszönjük valamennyi munkatársunk együttműködését a 2012. évi VBKJ nyilatkozatok határidőre történő megtételében. Bíróné Nyers Tünde Az új katasztrófavédelmi törvényről Országos helyzetkép a béren kívüli juttatásokról Egy humántevékenységek elemzésével foglalkozó cég kutatói összehasonlították az utóbbi fél év béren kívüli juttatásait a korábbi adatokkal. A kutatási eredményekből látható, hogy az előző év második félévében 13%-kal nőtt azon munkavállalók száma, akik a fizetésükön kívül semmilyen juttatásban sem részesültek munkaadójuktól. A felmérés szerint egyre több olyan munkáltató van Magyarországon, aki semmilyen béren kívüli juttatást sem ad az alkalmazottainak. A hétszáz hazai munkáltató vezetőjének megkérdezésével végzett kutatás azt mutatja, hogy az idén életbe lépő kafetéria szabályozások érzékenyen érintik a béren kívüli juttatásokat. 10%-kal csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek a jelenleg alkalmazható béren kívüli juttatások valamennyi formáját nyújtani kívánják dolgozóiknak. Ez az elmúlt évek gyakorlata szempontjából az eddigi legalacsonyabb érték. Míg tavaly az év első felében a dolgozók 26%-a nem kapott béren kívüli juttatást, addig a második félévben már a 30%-uk számíthatott kizárólag a bérére. A juttatások elemeit tekintve jelentős csökkenés tapasztalható a mobiltelefon magáncélokra történő használatával kapcsolatban, és kiugróan visszaszoruló juttatási forma a szolgálati személygépkocsi magán célra történő használatának engedélyezése. Azok a munkáltatók, akik már döntöttek az idei béren kívüli juttatásokról, leginkább az újonnan bevezetett Erzsébet-utalványt, a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP Kártya) vendéglátás alszámlájára nyújtott támogatást, valamint az egészség- vagy az önsegélyező pénztárba utalt juttatást adják munkavállalóiknak. V__________________ A béren kívüli juttatás keretösszegét vizsgálva látható, hogy a felmérésben részt vevő munkáltatók közel egyharmada csökkenti a személyenkénti keretet az előző évihez képest. A megkérdezettek 22%-ánál nem változik a 2011-es keret, 14%-uknál pedig nem volt és nem is lesz kafetéria. Akik a béren kívüli juttatás mellett döntöttek, több szempontot is mérlegeltek, és vettek figyelembe akár egyidejűleg is. Ennek megfelelően a munkáltatók 54,6%-a azért ad béren kívüli juttatást, mert a munkavállalóik elvárják, közel ugyanennyien (54,3%), azért döntöttek a kafetéria mellett, mert kevesebbe kerül, mint ugyanakkora összeg bérként történő kifizetése. Ez a két megfontolás vezeti a toplistát, amelyben még a motivációs szempont (33,7%), illetve a társadalmi felelősségvállalás (17%) szerepel. A juttatások közül az Erzsébet-utalvány a legnépszerűbb. Majdnem egyharmaddal többen adják ezt a dolgozóknak, mint a második helyen szereplő, a SZÉP Kártya vendéglátás alszámlájára nyújtott hozzájárulást. Harmadik a sorban az egészség- vagy az önsegélyező pénztárba utalt hozzájárulás, negyedik az iskolakezdési támogatás, ötödik a SZÉP Kártya szálláshely alszámlájára nyújtott támogatás. Ezeket a helyi bérlet, az önkéntes nyugdíjpénztárba utalt hozzájárulás, illetve a SZÉP Kártya szabadidő alszámlájára utalt - a rekreációt, egészségmegőrzést szolgáló - hozzájárulás, valamint a kockázati élet-, baleset- és egészségbiztosítás követi. A többi juttatás az előzőekhez képest jelentősen kisebb mértékben kerül országos szinten 2012- ben a kafetéria-elemek közé. László A. Zoltánná Az Országgyűlés szeptember 20-án szavazta meg az új katasztrófavédelmi törvényt, mely január 1-jén lépett hatályba. Ennek értelmében megalakult az új egységes állami katasztrófavédelmi szervezet. Az új szervezet rendeltetéséről Mácsai Antal mk. pv. ezredessel, megyei katasztrófavédelmi igazgatóval beszélgettem. Az igazgató elmondta, hogy az új szervezet rendeltetése az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának, a gazdaság biztonságos működésének, valamint a kritikus infrastruktúrák védelme. Az egységes katasztrófavédelmi rendszertől hatékonyabb megelőzést, valamint a tűzoltóságoktól, polgári védelemtől és szakhatóságoktól jobb együttműködést vár az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.- Mi tette szükségessé egy új katasztrófavédelmi törvény megalkotását?- 1999-ben fogadta el az országgyűlés az akkor igen korszerűnek bizonyuló katasztrófavédelmi törvényt, azóta azonban több mint 10 év eltelt. A világon és hazánkban számtalan olyan katasztrófa következett be (a világkereskedelmi központ elleni terrortámadás, hurrikánok, cunamik, vulkánkitörések, a vörösiszap-katasztrófa, hazai árvizek, a West-Balkán szórakozóhelyen történtek és még sok más esemény), amelyek tapasztalatai azt mutatták, hogy komolyabb változtatásokra van szükség. A nemzetközi egyezmények, ajánlások és a hazai tapasztalatok feldolgozásával fogalmazódott meg az új törvény, amely január 1-jén lépett hatályba.- Mi a célja a változtatásoknak? Nagyon fontos megjegyezni, hogy a katasztrófavédelemmel kapcsolatos új törvények nem öncélú jogszabályok, hanem azt az állampolgárok akaratának megfelelően, mindannyiunk magasabb szintű biztonsága érdekében fogadta el az Országgyűlés. Magáért beszél a katasztrófavédelem jelmondata: „Magyarország szolgálatában a biztonságért." A katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat. Minden állampolgárnak illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben. Mindenki tudhatja majd, milyen veszélyforrások vannak a környezetében, milyen hatások ellen hogyan lehet védekezni, hogyan lehet a katasztrófát felismerni, és miként lehet és kell a kollektív védekezésben részt venni. A törvényben megfogalmazott állampolgári közreműködés akkor a leghatékonyabb, ha az önkéntes. Erre számos példát tapasztaltunk az utóbbi időben. Ezt a lehetőséget az új törvény is előtérbe helyezi. Azonban arra az esetre is fel kell készülni, amikor az önkéntes segítség nem elegendő. Ekkor a köteles polgári védelmi szervezetek és a jogszabályban foglalt „szigorúbb" megoldások következhetnek. A jövőben egyértelmű lesz az állam felelőssége és irányító szerepe a közbiztonság, azon belül katasztrófák elleni védekezés, az arra történő felkészülés és megelőzés területén. Sokkal szorosabb együttműködés várható az állami, társadalmi és gazdálkodó szervek és a lakosságból megalakuló önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek, valamint a lakosság között. Egységes rendvédelmi szervként működik a hivatásos tűzoltóságokat is magába foglaló katasztrófavédelem, amely szolgál, ment és beavatkozik, tanít és felkészít, gyakorol és gyakoroltat, tervez és irányít, ellenőriz és bírságol a biztonság érdekében. (a következő számban folytatjuk) Laszlóczki Ivetta J
