Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-03-01 / 3. szám
2012. március ■ rnym paksi atomerőmű Erőműves híradások „Megfelelni a változó jogi és gazdasági környezet kihívásainak” Vezetői fórumot tartott Hamvas István vezérigazgató 2012. február 14-én, ahol a társaság 2011-es eredményeiről, valamint a 2012-es feladatokról adott tájékoztatást. A Paksi Atomerőmű Zrt. fennállása második legeredményesebb termelési eredményét érte el tavaly mind az előállított villamos energia mennyiségét, mind a rendelkezésre állást illetően. 2011-ben 15 685 GWh villamos energiát termelt az atomerőmű. Teljesült cégünk üzleti terve is, sőt az adózás előtti eredmény több mint 25%-kal haladta meg a várakozást. Mindezt úgy értük el, hogy a feszített főjavítások mellett nagy volumenű átalakítások folytak az üzemidő-hosszabbítás (üh) érdekében, és munkánkat nehezítette a Célzott biztonsági felülvizsgálat (Cbf) kötelezettsége is. A 2012-es célkitűzések között a prioritás továbbra is a nukleáris biztonságé. Folytatjuk az üh-hoz is szükséges biztonságnövelő átalakításokat, valamint megkezdjük a Cbf során megfogalmazott javító intézkedések megvalósítását. A termelési, gazdálkodási és üzemidő-hoszszabbítási törekvések mellett a vezérigazgató szólt a tavaly elindított stratégiai akciókról is. Ehhez a tulajdonos a múlt év decemberében számszerűleg is megfogalmazta elvárásait, önköltségcsökkentést írt elő társaságunk számára. A költségcsökkentési programon már dolgoznak a szakmai szervezetek, ismertek azok a területek, melyek vizsgálata után biztosíthatók az elvárások. A költségcsökkentési koncepcióról a május 4-i igazgatósági ülésen várható döntés. A vezérigazgató a külső feltételek, a jogi környezet változása kapcsán ismertette a Munka Törvénykönyve (Mt.) módosítását és annak hatásait. Az új Mt. 2012. július 1-jei hatályba lépésével szükségessé válik a Kollektív Szerződés módosítása, mivel többek között változnak a munkarendre, a készenlétre, a pótszabadságokra és a pótlékokra vonatkozó szabályok is. Hamvas István végezetül beszélt a február 20. és március 2. közötti WANO-vizsgálatról. Hangsúlyozta a nemzetközi megmérettetés fontosságát, és az elvárt, fegyelmezett munkavégzés mellett mindenkitől őszinte, nyílt együttműködést kért az esetleges hiányosságok és azok okainak feltárásában. Reményét fejezte ki, hogy a WANO-misszió a korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a működésünket javító intézkedéseket eredményez. K. Időszakos tűzvédelmi, munkavédelmi és balesetelhárítási oktatás 2012-ben is lezajlott az évenként szokásos tűzvédelmi, munkavédelmi és balesetelhárítási oktatás az atomerőműben. Az oktatás célja a munkavégzés során alkalmazandó alapismeretek felfrissítése, illetve szinten tartása, az új információk (például belső szabályozási vagy jogszabályi változások) ismertetése, valamint az elmúlt év tapasztalatainak, tanulságainak közzététele. A munkavállalók beosztásuknak megfelelően (azaz attól függően, hogy vezető vagy műszaki beosztású, illetve adminisztratív állományú munkavállalók-e) eltérő tartalmú és mélységű képzésben részesültek. Az előadásokra március hónap folyamán került, illetve kerül sor, különböző időpontokban, így segítve elő, hogy mindenki össze tudja egyeztetni a napi feladataival a kötelező képzésen való részvételt. Az egyes szakterületekhez tartozó előadásokat Herczig Gábor munkavédelmi mérnök (munka- és tűzvédelmi osztály), Majkut Milán tűzvédelmi mérnök (mtvo) és Herman Attila szervező-tervező mérnök (baleset-elhárítás) tartották. A munkavédelmi előadás fő témakörei az alábbiak voltak:- A munkavédelemre vonatkozó szabályok rendszerének áttekintése;- A Paksi Atomerőmű Zrt. (PA Zrt.) 2011. évi munkavédelmi helyzete;- A 2011. évi munkabalesetek;- A 2011. évi munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatai. A munkavédelmet érintő szabályozás rendszerének emlékeztető jellegű áttekintéseként szó esett a külső (törvényi) és a belső (cégszintű) szabályozási struktúráról, valamint a kapcsolódó szabványokról. A törvényi változások kérdéskörének különleges aktualitást adott az új Alaptörvény tavalyi elfogadása és 2012. január 1-jén történt hatályba lépése. A belső szabályozást az Irányítási Kézikönyv mellékletében található a Paksi Atomerőmű Zrt. Munkavédelmi Szabályzata és a folyamatstruktúrában elhelyezkedő FIB401 jelű, Munkavédelmi feltételek biztosítása című eljárásrend alkotja. A hallgatók az elmúlt év tapasztalatait tematikusán, az egyes balesettípusokra bontva tekintették át az előadó segítségével. 2011-ben összesen 51 munkabaleset történt. Ebből 7 munkabeleset járt 1 napnál hosszabb idejű, s ugyancsak 7 járt 3 napot meghaladó munkaképtelenséggel. Az 51 eset jelleg szerinti megoszlása a következő: 24 munka közbeni, 18 közlekedési és 9 egyéb jellegű munkabaleset történt. Az mtvo továbbra is kéri, hogy ha valaki szabálytalanságot, hiányosságot lát, azonnal jelentse (ne a hosszabb átfutású bejelentő rendszeren keresztül), mert ezáltal mások testi épségének sérülését előzheti meg. A tűzvédelmi előadás a következő fő területeket fogta át:- Jogszabályváltozások, a PA Zrt. tűzvédelmi szabályzatának változásai, aktualitások;- Tűzvédelmi berendezések változásai;- A PA Zrt. 2011. évi tűzvédelmi helyzete;- Tűz jellegű események rövid bemutatása;- Ellenőrzések tapasztalatai. 2011-ben nem történt tűzeset a PA Zrt. területén. A tűzriasztások okai 2011 -ben meghatározóan az elektromosság és a dízelgépek olajszennyeződései voltak. A tűzveszélyes tevékenységek csak ezek után következtek az okok sorában. Az előadás központi részét képezte a tűzesetek illetve a feltárt tűzvédelmi hiányosságok gyakorlatias, képek vetítésével kísért kiértékelése és a tanulságok megfogalmazása. Az elmúlt évben ismétlődő problémát jelentett a menekülési útvonalak leszűkítése. A balesetelhárítási előadás - az előző szakterületek tematikájához hasonlóan - a veszélyhelyzet-kezeléssel kapcsolatos alapismeretek elevenítette fel, és az elmúlt év tapasztalatait tekintette át. Az Átfogó Veszélyhelyzet-kezelési és Intézkedési Terv (ÁVIT) az Irányítási Rendszer Kézikönyv függelékében található. Az ÁVIT feladata mindazon ismeretek és teendők összefoglalása, amelyek a paksi atomerőmű területét érintő (illetve potenciálisan érintő) rendkívüli eseményeknél és veszélyhelyzetekben (nukleáris létesítményi veszélyhelyzetek, radiológiai veszélyhelyzetek, természeti és ipari katasztrófák, tűzesetek, valamint a Magyarország Alaptörvényében meghatározott rendkívüli állapot) az elhárítás során fontossággal bírnak. A cél, hogy ezeknek a helyzeteknek a kezelése céljából az elhárítást végző személyzet részére egy komplex terv álljon rendelkezésre, amelynek adott modulját alkalmazva a személyzet a megfelelő intézkedéseket végre tudja hajtani. Az ÁVIT-ban rögzített, minden erőműves dolgozót érintő információk közül többek között a következőkről esett szó:- A PA Zrt. baleset-elhárítási rendszere;- A tájékoztatás, a riasztás, az értesítés és a kommunikáció eszközei (telefontechnikai eszközök, URH rendszerek, akusztikus riasztó és tájékoztató rendszerek, hiba bejelentő telefonszám, a blokkolóóra speciális funkciója, technológiai információs rendszerek);- A védekezésben, elhárításban nem érintett személyzet feladatai (gyülekeztetés, elzárkózás, menekülési útvonalak, gyülekezési helyek kijelölése, a létszámellenőrzés végrehajtása, a kimenekítés levezénylése);- A védekezésben rendelkezésre álló eszközök és létesítmények. Az előadó külön is felhívta a figyelmet: mindenkinek át kell gondolnia, hogy normál helyzetben milyen óvintézkedéseket kell tennie, veszélyhelyzetben pedig milyen óvintézkedéseket kell betartania (például gyógyszert és szemüveget magához venni kimenekítésnél stb.). Az előadás másik részében az előző évi gyakorlatok és az egyéb események tapasztalatai kerültek sorra, (gy a májusban rendezett, veszélyes anyagokkal kapcsolatos felső küszöbértékű ipari üzemre vonatkozó éves gyakorlás, majd az évente szokásos BESZ törzsvezetés tapasztalatai, amely tavaly esetileg csatlakozott a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által szervezett IRIS katasztrófavédelmi gyakorlathoz. Augusztusban a súlyosbaleset-kezeléssel (sbk) kapcsolatban tartott tűzoltó módszertani próba volt újabb mérföldkő, amelyet szeptemberben az sbk vezetési feladatainak biztosítására kialakított Műszaki Támogató Központ (MTK) működésének ellenőrzése követett. Egy héttel később az EU ExTraH elnevezésű projekt keretében tartott komplex válságkezelési konferencia és gyakorlat hozott új tapasztalatokat, illetve a novemberben szervezett polgári védelmi riasztási és a BESZ teljes körű gyakorlatok szolgáltattak visszaigazolást. A fukushimai baleset-elhárítás külön témaként jelent meg. A szervezők felhívják mindazoknak a munkavállalóknak a figyelmét, akik még nem vettek részt az ez évi időszakos tűzvédelmi, munkavédelmi és balesetelhárítási oktatáson, hogy a még hátralevő alkalmakon ezt feltétlenül tegyék meg. Prancz Zoltán fotók: Bodajki Ákos
