Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-03-01 / 3. szám
2012. március ríiym paksi atomerőmű ■■■ Három évtizednyi büszkeség A "MELEGJÁRATÁS" A feladat az, hogy a primerköri berendezéseket 125 bár nyomáson, 305 Celsius fokos hőmérsékleten kipróbálják. Bárkai Ferenc üzembe helyező mérnök magyaráz az újságíróknak a hét méter hosszú ütemterven. Az utolsó nap a tervben május 24-e, ekkorra kell befejezni a melegjáratást, amely már egy hete tart - mondja Bárkai Ferenc. Közben Gál Rezső üzembe helyező főmérnök a pótvízrendszer üzembe helyezését irányítja, azon belül a termikus gáztalanítók próbájáról ad tájékoztatást Hazafi József újságírónak. (TN. 1982.99. sz. 3. p.) Barátságos futballmérkőzés Barátságos futballmérkőzésre került sor az MVM Zrt., a Mavir Zrt. és a PA Zrt. cégvezetésének tagjai között február 24-én, az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium sportcsarnokában. Az első alkalommal megrendezett tornát az MVM Zrt. menedzsmentjének csapata nyerte. A sportesemény gólkirálya és egyben az MVM Zrt. legjobb játékosa dr. Bánfi László lett. A Mavir Zrt. legjobb játékosa címet Kassanin Dusán, a PA Zrt. legjobb játékosa címet dr. Czintmer Roland nyerte el. A játék legjobb kapusa címet a paksi Boa András érdemelte ki. BÁ Tanulmányút a paksi atomerőműbe A Katasztrófavédelem Központi Múzeumának munkatársai meghívást kaptak a paksi atomerőmű tűzoltóságától egy tanulmányútra, melynek február 15-én tettek eleget. A látogatók széleskörű tájékoztatást kaptak a helyi katasztrófavédelmi tevékenységről, az atomerőmű működéséről, valamint megtekintették az erőmű létesítményeit. A látogatók a Tájékoztató és Látogatóközpontban kezdték útjukat, majd a 4-es blokki irányító központban és a turbinacsarnokban folytatták. Egy rövid betérővel megtekintették az új Atomenergetikai Múzeumot, amely az elmúlt 40 év tárgyi emlékeit őrzi. Végül az atomerőmű tűzoltóságán fejezték be tanulmányújukat, ahol Schreiner István, tűzoltási és műszaki mentési vezető szemléletes bemutatót tartott a tűzoltóság működéséről, munkájáról és lehetőségeiről. A vendégeket lenyűgözték az előadás során hallott adatok, amelyek a tűzoltók magas színvonalú munkájáról tanúskodtak, és mindezekről maguk is meggyőződhettek miután megtekintették a létesítményt és a felszereléseket. Búcsúzóul meghívást adtak át Böhm Péter tűzoltóparancsnoknak, hogy tartson részletes előadást a paksi atomerőmű tűzoltóságának működéséről márciusban, a Katasztrófavédelem Múzeumában havonta megrendezendő filmklubban. Laszlóczki Ivetta A blokkveiénylőben Az atomerőmű 1. blokkjának párhuzamos kapcsolására 1982. december 28-án nulla óra 13 perckor került sor. Az ehhez a nagy eseményhez vezető út néhány pillanatát idézzük meg visszaemlékezésünkben és egyben tisztelgünk elődeink munkája előtt, amely biztosította a három évtizednyi eredményes üzemvitelt. Béri Magyar tudósok az atomkutatás történetében Mi lesz a jövő reaktorának üzemanyaga? „A tórium minden szempontból jobb választás, ha atomfegyver gyártása helyett kizárólag áramot akarsz termelni” - vélekedik Kirk Sorensen, az atomreaktorok új generációjának kifejlesztésén dolgozó Fiibe Energy alapitója. A korábban a NASA alkalmazásában is álló Sorensen 12 éve tanulmányozza a tóriumon alapuló nukleáris technológiákat. Cége annak az Alvin Weinbergnek az elképzeléseit követi, aki munkatársai segítségével az 1960-as években megépítette a világ első kísérleti tóriumos atomreaktorát. Weinberg ekkoriban az Egyesült Államok egyik legfontosabb nukleáris kutatóintézetének, az Oak Ridge National Laboratory-nak volt az igazgatója. Köztudott, hogy az atomfizika történetében elévülhetetlen szerepet játszottak a magyar kutatók, ezért nem érdemes meglepődni azon sem, hogy az említett reaktor koncepcióját a Nobel-díjas Wigner Jenő dolgozta ki. A fűtőanyagként és hűtőközegként is speciális sóolvadékot használó berendezés (Molten Salt Reactor - MSR) négy évig működött, és bár a kísérlet számos pontján igazolta az elképzelés helyességét, a program nem kapott elég pénzügyi és kormányzati támogatást, így pár évvel később befejeződött. A Fiibe Energy a Weinberg-féle sóolvadékos reaktor modern változatán, az úgynevezett LFTR (Liquide Fluoride Thorium Reactor) koncepció megvalósításán dolgozik. „E technológiának számos előnye van. Segítségével nagyságrendekkel növelhető az energiatermelés hatékonysága, hiszen ezen a módon egy tonna tóriumból nagyjából anynyi energia nyerhető, mint 200 tonna uránból a jelenleg használt eljárásokkal. (...) A tórium ráadásul sokkal gyakoribb, mint az urán: nagyjából négyszer annyi található belőle a Földön, így akár több tízezer évig biztosíthatjuk vele az energiaellátásunkat” - nyilatkozta Sorensen, aki szerint további előny, hogy a megsemmisült nukleáris üzemanyag után maradó hasadási termékek kezelése a jóval kisebb felezési idő miatt csak rövid távon terheli a környezetet. (...) Dr. Sükösd Csaba, a BME Nukleáris Technika Tanszékének docense úgy véli, hogy a tórium nukleáris fűtőelemként való alkalmazása, különös tekintettel a sóolvadékos (MSR, illetve LFTR) technológiára, valóban ígéretesnek tűnik, de sok még a megválaszolandó kérdés vele kapcsolatban. „Alvin Weinberg és Wigner Jenő csapatán kívül több tudományos kísérlet is foglalkozott az elképzelések megvalósításával, ezek során azonban csak a tórium alapú reaktorok működésének bizonyos részleteit tesztelték. Hiba volna tehát azt állítani, hogy ez a technológia már teljesen kipróbált, és bevetésre kész” - állítja Sükösd, aki egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy maga az urán is jóval több energiát rejt, mint amennyit a mai módszereinkkel hasznosítunk belőle. Sükösd szerint nem szabad elfelejteni, hogy a jelenlegi urán alapú reaktorok közvetlenül állítják elő az energiát a maghasadással, míg a tórium alapúak csak egy úgynevezett tenyésztési (szaporítási) fázis után képesek erre. A tórium ugyanis önmagában nem hajlamos a hasadásra, ehhez először urán 233-as izotóppá kell alakítani. Ennek érdekében neutronokkal kell bombázni, amelynek forrása kezdetben az urán 235-ös izotópjára épülő láncreakció lehet. A tóriumból keletkező urán 233-as izotópokkal egy idő után már fenntartható a láncreakció, ezáltal a folyamat önfenntartóvá válik, és saját maga számára termeli meg az üzemanyagot. „Ha az urán alapú reaktorok is ezen az elven, vagyis tenyésztési ciklus közbeiktatásával működnének, akkor az energiatermelési hatékonyságuk a tóriuméval vetekedne” - fogalmazott a docens. Sükösd annak a széleskörű nemzetközi kutatómunkának a jelentőségére is rámutatott, amely a IV. generációs reaktorok kifejlesztésével kapcsolatban már hosszú évek óta zajlik. „Magyarország is részt vesz ebben a munkában, amelynek fő célkitűzései közé az üzembiztonság növelése, az atomfegyverekhez szükséges anyagok elterjedésének megakadályozása, a radioaktív hulladékok mennyiségének minimalizálása és a nukleáris üzemanyagokban rejlő energia minél jobb kihasználása tartozik” - magyarázta. „Hat különböző reaktortípust emeltek a vizsgálatok fókuszába, köztük a sóolvadékot használó tórium alapú koncepció is megtalálható, amellyel egy hazai kutatói csoport is foglalkozik. Általánosságban elmondható, hogy a IV. generációs atomerőművek üzembe helyezésére leghamarabb 2030-tól számíthatunk.” Forrás: az Index.hu „Teller Ede is a tórium mellett volt” c. cikke
