Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-03-01 / 3. szám
Atomerőmű jk mym paksi atomerőmű XXXV. évfolyam, 3. szám 2012. március Múzeum az atomenergetikáért A 2012. március 7-i nap jelentős eseménnyel írta be magát úgy a paksi atomerőmű, mint a hazai atomenergia történetébe. Ekkor adták át a Paksi Atomerőmű Zrt. (PA Zrt.) által létrehozott Atomenergetikai Múzeumot. Három évtizede duruzsol az atomerőmű első blokkja, majd kisebb időeltolódásokkal belépett a villamosenergia-termelésbe a másik három is. Három évtized, közel egy emberöltőnyi idő, amely alatt hazánk villamosenergia-ellátása biztos alapokon nyugszik. Ez a technika - az atomtechnika - a XX. század vívmánya, amelyről a XXI. században sem mondhatunk le. Ám nem csak a villamos energiáról van itt szó, hiszen az atomerőmű építése szinte egy újabb ipari forradalommal ért fel hazánkban. Mára ez a technikai és technológiai fejlődési pálya megérett arra, hogy a múltjára vonatkozó emlékeket összegyűjtsük, az utókor számára megőrizzük. Ezt a feladatot vállalta fel a paksi atomerőmű azzal, hogy létrehozta az Atomenergetikai Múzeumot. A múzeum megnyitására 2012. március 7-én került sor, népes vendégsereg jelenlétében. Az ünnepség a paksi művészeti iskola növendékeinek zenei műsorával kezdődött, majd Hamvas István, a PA Zrt. vezérigazgatójának köszöntője után Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondott megnyitó beszédet. Ezt követően Pálinkás József és Hamvas István átvágták a nemzeti színű szalagot, majd Mittler István, a PA Zrt. kommunikációs igazgatója invitálta a vendégeket a közel 2000 mJ-es kiállítótér bejárására. A kiállítás megtekintését követően Tóth Ferenc kormánymegbízott, országgyűlési képviselő, a Tolna Megyei Kormányhivatal vezetője szólt a múzeum jelentőségéről. Hamvas István beszédében kiemelte annak fontosságát, hogy minél többen ismerkedjenek meg a nukleáris energetikával. Mint mondta, a felújított épületben berendezett kiállítás komplexitása „megfelelő módon reprezentálja az atomenergetika hazai alkalmazásának elterjedését, valamint segíti a hazai ismeretterjesztést". Pálinkás József méltatta az atomerőmű törekvéseit a nukleáris energetikát érintő ismeretterjesztés tekintetében, és bizakodását fejezte ki, hogy „az újonnan megnyitott Atomenergetikai Múzeum hozzájárul a széleskörű és tudományos alapokon nyugvó közérdekű tájékozta-Baji Csaba, a PA Zrt. Igazgatóságának elnöke, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója (az atomerőmű akkori vezérigazgatója) üzenetében megfogalmazta: „Számomra nagy öröm ez a nap, mert az ipartörténeti és egyben kultúrtörténeti jelentőségén túl egy tíz évvel ezelőtti emléket is előhív, ugyanis 2002-ben sikerült az akkori Üzemtörténeti Gyűjtemény részére egy megfelelő helyiséget biztosítani.” táshoz, az atomenergetika hasznosságának és fontosságának ismertté tételéhez." Tóth Ferenc a múzeum jelentőségét megyei tekintetből emelte ki, mely szerint az Atomenergetikai Múzeum sok látogatót vonz majd a régióba. A múzeum története 1992-ben kezdődött az atomerőmű építésével és üzemeltetésével kapcsolatos emlékek gyűjtésével, majd 1995-ben elhatározás született az üzemtörténeti gyűjtemény múzeumi rangra emeléséről. 1999-ben múzeumi működési engedélyt kapott az atomerőmű Tájékoztató és Látogatóközpontjában elhelyezett üzemtörténeti gyűjtemény. A működési engedély ekkor még az atomerőmű 30 km-es körzetére biztosította a gyűjtőköri tevékenységet. Egy nagyobb tárolási lehetőséget biztosító raktár átalakításával lehetőség nyílt a gyűjtőköri bővítésre. 2010. december 9-én aláírásra került az Atomenergetikai Múzeum, mint országos szakmúzeum működési engedélye. A múzeumba elsőként az atomerőmű nyugdíjasai (közel ezren) látogattak el 2011. szeptember 2-án, és örömmel szemlélték mindazon berendezéseket, szerszámokat, melyekkel egykor munkásnapjaikat töltötték. A múzeum hazánk atomfizikával, energetikával kapcsolatos, muzeális értékű, ipartörténeti ritkaságnak számító tárgyait, emlékeit gyűjtötte össze az ország egyetlen atomerőművének hajdani berendezései, eszközei mellett. Különleges a paksi Atomenergetikai Múzeum a tekintetben is, hogy nemcsak gyűjt, őriz és bemutat, hanem lehetőséget ad kutatásra, tanulmányok végzésére. Beregnyei Miklós A WANO partneri vizsgálatról Nemzetközi szakembergárda közreműködésével WANO-partneri vizsgálat zajlott le a Paksi Atomerőmű Zrt.-nél, 2012. február 20. és március 2. között. A WANO (Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége) a tagerőművekben, így a Paksi Atomerőmű Zrt.-nél is rendszeres időközönként vizsgálatokat folytat le. A WANO-partneri vizsgálat programjának célja, hogy a tagerőműveknek lehetőségük legyen a saját tevékenységüket összehasonlítani a legjobb nemzetközi tapasztalatokkal egy külső, nemzetközi szakemberekből álló vizsgálócsoport által végzett alapos és objektív vizsgálat során. Az idei paksi WANO-vizsgálat február 20-án az atomerőmű Tájékoztató és Látogatóközpontjában rendezett hivatalos megnyitóval kezdődött. A rendezvényen Zbynek Grunda teamvezető (a Cseh Villamos Művek nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója) és Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója köszöntötte a megjelenteket. Hamvas István vezérigazgató hangsúlyozta az atomerőmű munkatársainak a biztonság iránti elkötelezettségét, és említést tett a műszaki átalakításokról, amelyekkel tovább javították a biztonság szintjét. Rámutatott arra, hogy kerülni kell az elbizakodottságot, és továbbra is nagy figyelemmel kell végezni minden munkát. Az atomerőműben már a WANO-vizsgálat megkezdése előtt végeztek előkészületeket, úgynevezett önellenőrzést. Beszédében Hamvas István hangsúlyozta, hogy a mostani vizsgálat visszajelzéssel szolgál az erőmű eddigi tevékenységeire, arra, hogy hol kell esetleg fejlesztéseket, javításokat kezdeményezni. A WANO szakembereit biztosította az erőmű teljes személyzetének rendelkezésre állásáról és közreműködéséről a vizsgálat eredményes végrehajtása érdekében. folytatás a 3. oldalon _____________J Március 15-re emlékezünk Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc emlékének és hagyományának a magyar nemzeti történeti tudatban való továbbélése kuriózumnak számít a magyar nemzeti ünnepek között. Előtte is, utána is nagyon sok jelentős fordulópont volt a magyar történelemben, mégis ez tekinthető az egyik legjelentősebb nemzeti ünnepünknek, hiszen 1848-1849 emléke 164 éve folyamatosan él a magyar társadalom legszélesebb rétegeinek történeti tudatában, sokkal inkább, mint a nemzeti történelem bármely más eseményének emléke. Sőt, az ezt követő történelmi korszakok minden jelentősebb eseményekor a 48-as forradalom vívmányait, eredményeit tekintették hivatkozási, történelmi alapnak. Március 15. állami ünnepeink közé tartozik, és ezt a napot mint a forradalom kezdetét ünnepeljük. Azonban nem mindig erről a napról emlékeztek meg elődeink. A dualizmus idején április 11-én tartották az ünnepi megemlékezést, ezen a napon írta alá az uralkodó az úgynevezett áprilisi törvényeket, amelyek megfogalmazták Magyarország államformáját és új alkotmányát, s létrejött Magyarország első független, parlamentnek felelős koalíciós kormánya (az akkori politikai paletta minden árnyalata helyet kapott benne, Kossuth Lajostól kezdve gróf Eszterházy Pállal bezárólag). Később pedig ezek a törvények visszaköszöntek a kiegyezési törvényben, amely alapot adott az új, polgári Magyarország működésének. Ebben a két törvényben szépen nyomon követhető a XIX. századi modern eszmeáramlatok két legfontosabbika, a nacionalizmus és a liberalizmus. Ugyanilyen fontos korszaknak tekinthetjük az 1830 és 1848 közötti reformkort, amikor is törvényes keretek között, az úgynevezett reformországgyűléseken megfogalmazták azokat az emberi és polgári jogokat, amelyek 1848-ban a 12 pont követelései között szerepeltek. Március 15-én nem csak az aznapi, nagyon fontos eseményeket ünnepeljük tehát, hanem egy kicsit hosszabb eseménysorról emlékezünk meg. A március 15-i pesti és budai események jelentősége tulajdonképpen abban áll, hogy lökést adott a Pozsonyban ülésező országgyűlés kissé bizonytalankodó nemesi küldötteinek és a Bécsben zajló eseményeknek azzal, hogy előbb a pesti Városháza képviselőivel, majd a budai Helytartótanáccsal elfogadtatták a 12 pontban szereplő követeléseiket. Ami pedig talán a legfontosabb, hogy nem emlékeznünk kell ezekben a napokban, hanem Ünnepelni, nagybetűvel, hiszen „vértelen forradalom” zajlott Pesten, áldozatok nélkül. Szabó Péter
