Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-01-01 / 1. szám
4 2012. január Közlemény A Magyar Tudományos Akadémia 182. rendkívüli közgyűlése 2011. december 5-én határozott az Akadémia intézethálózatának átalakulásáról. Ennek keretében 2012. január elsejei hatállyal az MTA Izotópkutató Intézet beolvad az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézetbe, amely „Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont” néven működik tovább. Az új kutatóközpont főigazgatói teendőinek ellátásával Pálinkás József, az MTA elnöke egy évre Gadó Jánost bízta meg. A változás miatt érdemi módosítások csak az új szervezet Szervezeti és Működési Szabályzatában lesznek. A Budapesti Kutatóreaktor üzemeltetéséért felelős szervezet, a Reaktor Üzem üzemviteli dokumentumaiban (VBJ, BEIT stb.) csak a névváltozás miatti korrekciókat kell átvezetni. Az AEKI minőségirányítási rendszere az egész kutatóközpontra érvényes lesz. (AEKI EK) mmmmmm mym RHK: fő cél a biztonság és gazdaságosság A Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kft. új, gazdaságosabb hulladék-elhelyezési koncepció kidolgozását kezdi meg, amely terveik szerint a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló felszín alatti létesítményét és a paksi atomerőmű elhasznált fűtőelemeit tároló Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolóját is érinthetik - jelentette be december közepi évértékelő sajtótájékoztatóján Kereki Ferenc, a társaság ügyvezető igazgatója. A cég feladatairól szólva Kereki Ferenc elmondta, hogy befejeződött a Bátaapátiban lévő Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) felszín alatti két tároló kamrájának kialakítása, melyek végleges használatba vétele 2012-es év végére várható. A tároló felszíni létesítményébe eddig 3000 hordó kis és közepes aktivitású hulladékot szállítottak, ezzel elérték a hatóság által engedélyezett maximális kapacitást. Vizsgálják annak a lehetőségét, hogy miként lehet még hatékonyabban kihasználni a felszín alatt rendelkezésre álló teret, így a biztonságos tárolás mellett, a gazdaságos üzemeltetés is nagyobb hangsúlyt kap a jövőben. A paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójába 2011-ben 480 darab kiégett fűtőelemet szállítottak, így összességében már 7027 kiégett kazettát helyeztek el benne, 2012-re pedig újabb 4 modult adnak át, melyekbe mintegy 2000 kazettát tudnak majd elhelyezni. Szintén az atomerőművi hulladékokat érinti, hogy a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezését célzó projekt keretében Boda térségében már megtalálták azt a kőzetet, amely alkalmas lehet a további vizsgálatokra, sőt akár egy majdani tároló befogadására is. A tervek szerint 2013-ra juthatnak el a vizsgálatokkal arra a szintre, hogy kijelölhető a majdani végleges tároló helyszíne. A nem atomerőművi eredetű kis- és közepes aktivitású hulladékokat befogadó Püspökszilágyon található Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) telepén ugyancsak a biztonságnövelő és térfogat-felszabadító feladatokra összpontosítanak, melyeknek köszönhetően a tároló 5040 köbméter hulladék befogadására alkalmas, így a tervek szerint 2062- ig működhet. Mayer György BIG-OAH barátságos futballmérkőzés 2011-ben a nyolcadik alkalommal rendezték meg a hagyományos futballmérkőzést a Paksi Atomerőmű Zrt. Biztonsági Igazgatósága és az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) Nukleáris Biztonsági Igazgatósága között. A két, közeli rokonságban álló szakmai szervezet találkozójára december 1-én, az Atomerőmű Sportegyesület csarnokában került sor. A barátságos mérkőzések története egy volgodonski atomerőműves konferenciáig nyúlik vissza. Érdekes módon e nem éppen közeli földrajzi helyen merült fel a konferencián résztvevő atomerőműves és OAH-s szakemberekben - bizonyára a napi hivatalos programot követő beszélgetések során - egy ilyen jellegű focimeccs gondolata. A 2011-es összecsapáson az atomerőmű csapatát Herman Attila (csapatkapitány), Debreczeni Sándor, Fojdl Antal, Horváth László, Soponyai Mihály, Tinnyei Sándor, Varnyú Elemér és Volent Gábor alkották. Az ellenfél csapatában Horváth Kristóf, Hullán Szabolcs, Lázár István, Nagy Gábor, Petőfi Gábor, Stefánka Zsolt és Vincze Árpád játszottak. A játékidő két, huszonöt perces félidőből állt. Az összecsapás szokás szerint kemény volt, természetesen a sportszerűség határain belül. Mindkét csapat igyekezett tudása legjavát nyújtani. A paksiak győzelmi sorozata ez alkalommal megszakadt: az OAH 5:4 arányban bizonyult jobbnak a mieinknél, a találkozó végén rúgva be a döntő gólt. A pesti kollégáknak második alkalommal sikerült diadalmaskodniuk a mérkőzések története során. A díjakat a csapatokat házigazdaként fogadó Bana János balesetelhárítási osztályvezető adta át: a győztesnek a vándorserleget, a második helyezettnek pedig a szintén évről-évre vándorló „teknősbéka-formációt". A„levezető" vacsorára - ami a meccseknek ugyancsak hagyományos részét képezi, és kötetlenebb beszélgetésekre is jó lehetőséget teremt - ezúttal a Fabro Pincében került sor. A teljes program megszervezése a hazai csapat tiszteletbeli tagjának, Simon Csillának a munkáját dicséri. Prancz Zoltán Paksi Atomerőmű Zrt. Nukleáris ötpróbája 2011. december 13-án a Nukleáris ötpróba utolsó negyedévi eredményei alapján Tóth Balázs a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) ötödéves fizika szakos hallgatója nyerte meg a játékot, aki jutalmul erőmű-látogatáson vehetett részt. A 2009-ben induló játék - amit a PA Zrt szervez már évek óta - lényege, hogy animációs eszközökkel kell felépíteni egy egyszerű atomerőmű modellt, majd azokból egy komplett üzemet.- Hogyan találtál rá a játékra?- A szakon már egy ideje gondolkodtunk, hogy kellene egy atomerőmű látogatást szervezni, így megnéztem a honlapot és ott belebotlottam a játékba. Nagyon tanulságos volt a játék. Igazából az tetszett, hogy itt élőben felismerhetőek voltak a berendezések. Amit a képernyőn láttunk, itt személyesen is megtapasztalhattuk, ilyen volt például a reaktorcsarnok. Persze a játék emellett a gyors kattintgatásról szólt, hiszen az idő is fontos szerepet játszott.- Hol találkoztál az atomenergiával, atomenergetikával?- Mivel ötödéves fizikushallgató vagyok, már sok tantárgyat hallgattam ilyen témában. Nálunk az egyetemen van oktatóreaktor és már két kézzel nem megszámlálható, hogy hányszor voltunk ott.- Hányán érkeztetek az atomerőműbe?- Én voltam a nyertes, velem együtt tízen érkeztünk, ebből a létszámból kilenc fizikushallgató. Az egész programot mi szerveztük meg Varga József (PA Zrt.) kísérőnk segítségével.- Hogyan tetszett az erőmű látogatás? Ilyennek képzelted?- Hasonlónak, igen. Azért a méretek egy kicsit meglepőek voltak. Arra nem voltam felkészülve, hogy maga az objektum 50 méter magas és a szerkezeti elemek is hatalmasak. Jobban átlátom, mint eddig. Teljes mértékben megfelelőnek találtam a tájékoztatást és korrekt válaszokat kaptam a kérdéseimre. Még ma megtekintjük a Tájékoztató és Látogatóközpontot, körbenézünk, és indulunk vissza.- Továbbiak, a jövőre vonatkozó terveid?- Az idén lediplomázom és megyek dolgozni, villamosmérnökként fogok tevékenykedni a járműiparban.- Lehet ilyet kérdezni egy egyetemistától, hogy hobbi, szabadidő?- Mondhatnám, hogy hobbim a fizika, de azért ez túlzás lenne. Az egyetemen a fő hobbimmá az alvást vált. Azért kellett az alvást választani, mert ez volt mindig, ami kimaradt és háttérbe szorult. Elkezdődik a szorgalmi időszak és már a felénél mindenki a vizsgaidőszakot várja. Akkor már nem kell a laborokba járni, jegyzőkönyveket írni. Az egészen más, ha az ember a maga témájában kutatgat és írja a diplomáját, mint órákra járni, de nem biztos, akkor sem, hogy ez a könnyebb. Egyébként szeretek basszusgitározni és olvasni.- Mi az általános véleményetek az atomenergiáról? A beszélgetésbe bekapcsolódik Gresits Iván és Karácsony József akik szintén a MBE fizikaszakos hallgatói. Véleményük szerint a többség támogatja, de nincs olyan fizikus, aki nem ezt tenné.- Egyelőre nincs alternatív lehetőség Magyarország számára. Van biztos olyan hely, lehetőség és adottság a megújuló energia szempontjából, ahol nincs szükség atomenergiára, de ide muszáj. Igazából a bővítést is inkább siettetni kellene. Potenciálisan nagyobb veszélye van egy atomerőműnek egy tyúktojásnál, természetesen a korlátái és a veszélyei mellett. Az atomerőmű egy jól megtervezett mérnöki rendszer - mondja Karácsony József -, ha választhatnék, hogy legyen a szomszédomban egy atomerőmű, ahol nincsen üzemzavar, vagy egy bármilyen más erőmű, ami elengedi a kén-dioxidot, ezeket a levegőben lebegő nitrogén-oxidokat, üvegház gázokat, egyebeket, vagy a szélerőmű, ami olyan hangosan üzemel, hogy nem lehet mellette megmaradni, akkor inkább legyen ott egy atomerőmű. Nagyon érdekes dolog az, hogy a gyakorlóközpontban bele mászhattunk a reaktortartály belsejébe, „tésztaszűrő” formájú dologba. A Fiatalok a Nukleáris Energetikáért (FINE) csapatán belül rendszeren járok fesztiválokra és próbálom elmagyarázni a fiataloknak, hogy miért jó az atomenergia. Inkább azt mondom nekik, hogy „gyere el Paksra, és állj bele a tésztaszűrőbe”! Az emberek vizuális típusúak, megfogom, megtapintom. Pont olyan anyag, pont úgy néz ki, mint a valóságban. Tök jó dolog. Ide tényleg be kellene terelni minél több embert, aki csak el tud jönni. Orbán Ottilia
