Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2012-01-01 / 1. szám

4 2012. január Közlemény A Magyar Tudományos Akadémia 182. rendkívüli közgyűlése 2011. december 5-én határozott az Aka­démia intézethálózatának átalakulásáról. Ennek ke­retében 2012. január elsejei hatállyal az MTA Izotóp­­kutató Intézet beolvad az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézetbe, amely „Magyar Tudományos Aka­démia Energiatudományi Kutatóközpont” néven mű­ködik tovább. Az új kutatóközpont főigazgatói teen­dőinek ellátásával Pálinkás József, az MTA elnöke egy évre Gadó Jánost bízta meg. A változás miatt érdemi módosítások csak az új szervezet Szervezeti és Működési Szabályzatában lesz­nek. A Budapesti Kutatóreaktor üzemeltetéséért fele­lős szervezet, a Reaktor Üzem üzemviteli dokumen­tumaiban (VBJ, BEIT stb.) csak a névváltozás miatti korrekciókat kell átvezetni. Az AEKI minőségirányí­tási rendszere az egész kutatóközpontra érvényes lesz. (AEKI EK) mmmmmm mym RHK: fő cél a biztonság és gazdaságosság A Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kft. új, gazdaságosabb hulla­dék-elhelyezési koncepció kidolgozá­sát kezdi meg, amely terveik szerint a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulla­­dék-tároló felszín alatti létesítményét és a paksi atomerőmű elhasznált fűtő­elemeit tároló Kiégett Kazetták Átme­neti Tárolóját is érinthetik - jelentette be december közepi évértékelő sajtó­­tájékoztatóján Kereki Ferenc, a társa­ság ügyvezető igazgatója. A cég feladatairól szólva Kereki Ferenc elmondta, hogy befejeződött a Bátaapátiban lévő Nemzeti Radio­­aktívhulladék-tároló (NRHT) felszín alatti két tároló kamrájának kiala­kítása, melyek végleges használatba vétele 2012-es év végére várható. A tároló felszíni létesítményébe eddig 3000 hordó kis és közepes aktivitású hulladékot szállítottak, ezzel elérték a hatóság által engedélyezett maximális kapacitást. Vizsgálják annak a lehető­ségét, hogy miként lehet még haté­konyabban kihasználni a felszín alatt rendelkezésre álló teret, így a bizton­ságos tárolás mellett, a gazdaságos üzemeltetés is nagyobb hangsúlyt kap a jövőben. A paksi Kiégett Kazetták Átme­neti Tárolójába 2011-ben 480 darab kiégett fűtőelemet szállítottak, így összességében már 7027 kiégett ka­zettát helyeztek el benne, 2012-re pedig újabb 4 modult adnak át, me­lyekbe mintegy 2000 kazettát tudnak majd elhelyezni. Szintén az atom­­erőművi hulladékokat érinti, hogy a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezését célzó projekt keretében Boda térségében már megtalálták azt a kőzetet, amely alkalmas lehet a további vizsgálatokra, sőt akár egy majdani tároló befogadására is. A tervek szerint 2013-ra juthatnak el a vizsgálatokkal arra a szintre, hogy kijelölhető a majdani végleges tároló helyszíne. A nem atomerőművi eredetű kis- és közepes aktivitású hulladékokat befogadó Püspökszilágyon található Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) telepén ugyancsak a biztonságnövelő és térfogat-felsza­badító feladatokra összpontosítanak, melyeknek köszönhetően a tároló 5040 köbméter hulladék befogadásá­ra alkalmas, így a tervek szerint 2062- ig működhet. Mayer György BIG-OAH barátságos futballmérkőzés 2011-ben a nyolcadik alkalommal rendezték meg a ha­gyományos futballmérkőzést a Paksi Atomerőmű Zrt. Biz­tonsági Igazgatósága és az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) Nukleáris Biztonsági Igazgatósága között. A két, közeli rokonságban álló szakmai szervezet találkozójára december 1-én, az Atomerőmű Sportegyesület csarnoká­ban került sor. A barátságos mérkőzések története egy volgodonski atom­­erőműves konferenciáig nyúlik vissza. Érdekes módon e nem éppen közeli földrajzi helyen merült fel a konferencián részt­vevő atomerőműves és OAH-s szakemberekben - bizonyára a napi hivatalos programot követő beszélgetések során - egy ilyen jellegű focimeccs gondolata. A 2011-es összecsapáson az atomerőmű csapatát Her­man Attila (csapatkapitány), Debreczeni Sándor, Fojdl Antal, Horváth László, Soponyai Mihály, Tinnyei Sándor, Varnyú Elemér és Volent Gábor alkották. Az ellenfél csapatában Hor­váth Kristóf, Hullán Szabolcs, Lázár István, Nagy Gábor, Pe­tőfi Gábor, Stefánka Zsolt és Vincze Árpád játszottak. A játék­idő két, huszonöt perces félidőből állt. Az összecsapás szokás szerint kemény volt, természete­sen a sportszerűség határain belül. Mindkét csapat igyeke­zett tudása legjavát nyújtani. A paksiak győzelmi sorozata ez alkalommal megszakadt: az OAH 5:4 arányban bizonyult jobbnak a mieinknél, a találkozó végén rúgva be a döntő gólt. A pesti kollégáknak második alkalommal sikerült dia­dalmaskodniuk a mérkőzések története során. A díjakat a csapatokat házigazdaként fogadó Bana Já­nos balesetelhárítási osztályvezető adta át: a győztesnek a vándorserleget, a második helyezettnek pedig a szintén év­­ről-évre vándorló „teknősbéka-formációt". A„levezető" vacsorára - ami a meccseknek ugyancsak ha­gyományos részét képezi, és kötetlenebb beszélgetésekre is jó lehetőséget teremt - ezúttal a Fabro Pincében került sor. A teljes program megszervezése a hazai csapat tiszteletbeli tagjának, Simon Csillának a munkáját dicséri. Prancz Zoltán Paksi Atomerőmű Zrt. Nukleáris ötpróbája 2011. december 13-án a Nukleáris ötpróba utolsó negyed­évi eredményei alapján Tóth Balázs a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) ötödéves fizika szakos hallgatója nyerte meg a játékot, aki jutalmul erőmű-látogatáson vehetett részt. A 2009-ben induló játék - amit a PA Zrt szervez már évek óta - lényege, hogy animációs eszközökkel kell felépíteni egy egyszerű atomerőmű mo­dellt, majd azokból egy komplett üzemet.- Hogyan találtál rá a játékra?- A szakon már egy ideje gondolkodtunk, hogy kellene egy atomerő­mű látogatást szervezni, így megnéztem a honla­pot és ott belebotlottam a játékba. Nagyon tanulsá­gos volt a játék. Igazából az tetszett, hogy itt élőben felismerhetőek voltak a berendezések. Amit a képernyőn láttunk, itt személyesen is megtapasztalhattuk, ilyen volt például a reaktorcsarnok. Per­sze a játék emellett a gyors kattintgatásról szólt, hiszen az idő is fontos szerepet játszott.- Hol találkoztál az atomenergiával, atomener­getikával?- Mivel ötödéves fizikushallgató vagyok, már sok tan­tárgyat hallgattam ilyen témában. Nálunk az egyetemen van oktatóreaktor és már két kézzel nem megszámlálható, hogy hányszor voltunk ott.- Hányán érkeztetek az atomerőműbe?- Én voltam a nyertes, velem együtt tízen érkeztünk, eb­ből a létszámból kilenc fizikushallgató. Az egész programot mi szerveztük meg Varga József (PA Zrt.) kísérőnk segítsé­gével.- Hogyan tetszett az erőmű látogatás? Ilyennek képzelted?- Hasonlónak, igen. Azért a méretek egy kicsit megle­pőek voltak. Arra nem voltam felkészülve, hogy maga az ob­jektum 50 méter magas és a szerkezeti elemek is hatalmasak. Jobban átlátom, mint eddig. Teljes mértékben megfelelőnek találtam a tájékoztatást és korrekt válaszokat kaptam a kér­déseimre. Még ma megtekintjük a Tájékoztató és Látogató­központot, körbenézünk, és indulunk vissza.- Továbbiak, a jövőre vonatkozó terveid?- Az idén lediplomázom és megyek dolgozni, villamos­­mérnökként fogok tevékenykedni a járműiparban.- Lehet ilyet kérdezni egy egyetemistától, hogy hobbi, szabadidő?- Mondhatnám, hogy hobbim a fizika, de azért ez túlzás lenne. Az egyetemen a fő hobbimmá az alvást vált. Azért kel­lett az alvást választani, mert ez volt mindig, ami kimaradt és háttérbe szorult. Elkezdődik a szorgalmi időszak és már a felénél mindenki a vizsgaidőszakot várja. Akkor már nem kell a laborokba járni, jegyzőkönyveket írni. Az egészen más, ha az ember a maga témájában kutat­­gat és írja a diplomáját, mint órákra járni, de nem biztos, akkor sem, hogy ez a könnyebb. Egyébként szeretek basszusgitározni és olvasni.- Mi az általános véleményetek az atom­energiáról? A beszélge­tésbe bekapcsolódik Gre­­sits Iván és Karácsony József akik szintén a MBE fizikaszakos hallgatói. Véleményük szerint a többség támogatja, de nincs olyan fizikus, aki nem ezt tenné.- Egyelőre nincs alternatív lehetőség Magyarország szá­mára. Van biztos olyan hely, lehetőség és adottság a megújuló energia szempontjából, ahol nincs szükség atomenergiára, de ide muszáj. Igazából a bővítést is inkább siettetni kellene. Potenciálisan nagyobb veszélye van egy atomerőműnek egy tyúktojásnál, természetesen a korlátái és a veszélyei mel­lett. Az atomerőmű egy jól megtervezett mérnöki rendszer - mondja Karácsony József -, ha választhatnék, hogy legyen a szomszédomban egy atomerőmű, ahol nincsen üzemzavar, vagy egy bármilyen más erőmű, ami elengedi a kén-dioxi­­dot, ezeket a levegőben lebegő nitrogén-oxidokat, üvegház gázokat, egyebeket, vagy a szélerőmű, ami olyan hangosan üzemel, hogy nem lehet mellette megmaradni, akkor inkább legyen ott egy atomerőmű. Nagyon érdekes dolog az, hogy a gyakorlóközpontban bele mászhattunk a reaktortartály belsejébe, „tésztaszűrő” formájú dologba. A Fiatalok a Nukleáris Energetikáért (FINE) csapa­tán belül rendszeren járok fesztiválokra és próbálom elmagya­rázni a fiataloknak, hogy miért jó az atomenergia. Inkább azt mondom nekik, hogy „gyere el Paksra, és állj bele a tészta­szűrőbe”! Az emberek vizuális típusúak, megfogom, megta­pintom. Pont olyan anyag, pont úgy néz ki, mint a valóságban. Tök jó dolog. Ide tényleg be kellene terelni minél több embert, aki csak el tud jönni. Orbán Ottilia

Next

/
Thumbnails
Contents