Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2012-12-01 / 12. szám

2012. december „ „ i mym paksi atomerőmű Svájc energiapolitikai kihívásai world nuclear news Sok nehézség vár az országra, ha egy­szerre akarja csökkenteni az üvegházha­tású gázok kibocsátását és nukleáris blokkjainak számát. A fenti gondolatokat a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) fogalmazta meg, miután áttekintette az ország energiapolitikáját. Svájc terveiben 20%­­os kibocsátás-csökkentést fogalmazott meg 2020-ra. A parlament viszont arról döntött, hogy nem épít új blokkokat a még üzemben lévő egységek üzemidejének lejárta után. Ezek az elhatározások arra kényszerítik az or­szágot, hogy megfogalmazza a legéletképesebb utat a fentiek megvalósí­tásához úgy, hogy az legkisebb költséggel járjon és minimális kockázatot jelentsen az energiabiztonság terén. A kis karbon-kibocsátású gazdaságba való átmenetet nem adják ingyen - nyilatkozta az IEA ügyvezető igazgatója, Maria van der Hoeven. Az atomenergia kivonása miatt keményen kell majd támogatni az energiahatékonyságot és a megújuló energiákat. A kormány már javasolt néhány intézkedést, de azok valószínűleg kevésnek bizonyul­nak majd - tette hozzá az igazgató asszony. A kibocsátott szén-dioxid legfőbb forrásai a gépjárművek és a szállítás, illetve a fűtés. Az ország vezetése dicsőíti a távfűtésre kirótt adót, így köte­lezve a szennyezőket a dekarbonizációs erőfeszítések támogatására. De ez kevésjelentősen csökkenteni kell a személygépkocsik használatát is, illetve gáztüzelésű erőművek beállításával kell ellensúlyozni a kibocsátást. A több­szintű játéktér bátorítólag hathat a befektetőkre és növelheti az ellátás biz­tonságát. Az IEA javaslatai között szerepel még a villamosenergia-piac tel­jesen nyitottá tétele, valamint a jogi és a szabályozási keretek fejlesztése is. V___________________________________ Svájc öt atomerőművi blokkja 40%-kal járul hozzá az ország termeléséhez. Az engedélyezett ötven év­vel számolva, 2019-ben a Beznau-1, majd 2021-ben a Beznau-2 blokkot kell leállítani. E két blokk azon­ban együttesen csupán 730 MW kiesést jelent. A kö­vetkező egység a Mühleberg lesz, a 2022-es leállítás 372 MW-ot jelent. 2029-ben áll majd le a Gösgen (958 MW), végül 2034-ben a Leibstadt (1165 MW). Az illetékes minisztérium szá­mításai szerint a nukleáris energia kivezetése várhatóan 30 milliárd CHF költ­séggel jár majd 2050-ig. Jól halad a Rosztov-3 blokk A tulajdonos Roszatom közleménye szerint sikeresen megtörtén a konténment-épület dómjának beemelése A fémből készült kupola összeállítása és felhelyezése az ütemtervnek megfe­lelően zajlott le. A 37 méter átmérőjű, 165 tonnát nyomó szerkezetet október 29-én helyezték végleges helyére. A világ legnagyobb kapacitású daruinak egyikét felhasználó művelet egy órát vett igénybe, és a manőver egyúttal lezárta a nagy építési műveletek sorát. Alexander Maszalikin építésvezető elmondása szerint közel 7 ezer tonna fémszerkezetet építettek be a kontén­­mentbe és annak közeli területeire. Mostantól lehetővé válik a reaktortartály, a gőzfejlesztők és a keringtető hurkok kedvező körülmények közötti szere­lése. Az 1100 MW-os blokk építése - bár már 1983-ben megrendelték a 4. blokkal együtt - csak 2009 legvégén indult meg. Üzembe lépése 2104-ben, míg testvérblokkjáé 2016-ban várható. Forrás: World Nuclear News, 2012. november Varga József J 1NP Ausztrál sárga por Oroszországnak One Nuclear Place Megérkezett Oroszországba az első uránszállítmány A két ország öt évvel ezelőtt aláírt egyez­ményének eredménye ez a szállítmány. Az orosz Tenex cég közleménye szerint a próbaküldemény tengeri úton érkezett Szentpétervár kikötő­jébe. A konkrét terjedelemre vonatkozó szerződést júniusban írta alá a Tenex és az ERA, az energiaforrásokért felelős ausztrál vállalat. Az anyag feldolgozására egy szibériai vegyi kombinátban kerül sor. A konverzió és a dúsítás után az anyagot egy meg nem nevezett külföldi vásárlóhoz szál­lítja az orosz cég. A Tenex ügyvezető igazgatója, Ludmilla Zalimszkaja nem árulta el a pontos mennyiséget, de úgy jellemezte mint viszonylag kis tömegű, de nagyon fontos szállítmányt. Az esemény zöld utat adhat annak, hogy az ausztrál uránt felhasználhassák dúsítási célokra. A biztosítéki egyezményt 2007-ben írták alá a két ország legfelsőbb vezetői, 2010-ben megtörtént annak ratifikálása is. Nyitva van tehát az út, hogy akár Oroszország, akár más országok reaktoraiban is felhasznál­hassák az ausztrál eredetű nyersanyagot. Forrás: INuclearPlace, 2012. november Varga József EMC fórum Világtendencia, hogy a keletkező adatokat tá­rolni és elemezni is akarják - egy idő óta nem­csak a strukturáltakat, de a strukturálatlanokat is, nagy számban. Ma már sok helyen nyilván­tartanak bennünket, akkor is, ha nem követtünk el semmi törvénybe ütközőt, számtalan dolgot jegyeznek fel rólunk Ez azt eredményezheti a Cisco nem oly távoli jövőképében, hogy az ut­cán sétálva a mobilunkra érkeznek a közeli bol­tok ajánlatai, melyek méltán tartanak számot az érdeklődésünkre, mert tudják mit szeretünk, mit szeretnénk. Ha cégek üzletet látnak az „adatturkálás­­ban" (hivatalosan adatbányászásnak hívják, hogy jobban megismerjék a piacot, kiválaszt­hassák a célszemélyeket, csoportokat), akkor más cégek szerverparkokat létesítenek ezen adatok összegyűjtésére, eltárolására, majd a szükséges formában rendelkezésre bocsájt­­ják azokat. Egy-egy alkalmazáshoz kiépíteni az adattároláshoz szükséges szerverparkot, igen költséges lenne. Az EMC kereskedői örömmel számoltak be, hogy az általuk gyártott szerverparkok műszaki paraméterei messze meghaladják a konkuren­seikét (IBM, hp stb.). Leginkább az adattárolás terén bevezetett fejlesztéseik eredményekép­pen piaci részesedésük 33%, és legintenzíveb­ben növekszik (13% az utóbbi évben). Gon­dosan elemzett puffertároló típus és méret megválasztásával a szervereik adattárolási se­bessége 51 GB/s, ez háromszor gyorsabb a kon­kurenciánál. A kiépíthető méret 1,5-4 PB. Érdemes figyelemmel kísérni a trendeket, hogy az esetleges fejlesztéseknél figyelembe lehessen venni azokat. gyulai München új vásárköz­pontjának 3 csarnoka adott otthont a 4. Nem­zetközi Villanyautó Ki­állításnak és Konferen­ciának, október 23-25. között. A legnagyobb újdonság, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően a mini, a kicsi autóktól a nagyobb erőgépekig bővült a pa­letta. Megjelentek a me­zőgazdasági gépek is vil­lanyhajtással. Nyolc kategóriában adtak ki díjakat, az egyik fődíjat egy villanyhajtású kukásautó kapta. A gazdaságos és csöndes üzeme és kevésbé karban­tartás igényes volta lehetővé teszi, hogy nagyvárosok lakótelepein éjjel is gyűjtögethessék a hulladékot - nem zavarják a pihenést, nem szennyezik a környe­zetet sem éktelen zajjal, sem C02-vel. Eddig csak kisfeszültségű motorokat alkal­maztak a kis járművek hajtására. Kifejlesztették a 800V-OS sorozatot, ami már lehetővé teszi a nagyobb erőgépek „villamosítását” is - új veszélyforrás a sze­relőknek. Eddig úgy képzeltük el a villanyautó tankolá­sát, hogy melléáll egy konnektorral ellátott, csonka villanyoszlopnak, és egy vaskos vezetéken keresztül „megtankol”. Egyes nézetek szerint nem érdemes a teljes kapacitásra tölteni (csak otthon, vagy ha amúgy is hosszabban állna), mert néhány perc alatt az akkumulátor 80%-ra tölthető. A teljes, meg a kí­mélő töltéshez kell a sok idő. Sokan számoltak be a villanyautó töltőállomás hálózat kiépítéséről, nyilvános, fizetős állomásként. Mások az otthoni töltésre esküsznek megújuló ener­giából, pl. napelemmel, mely táblák egyben árnyé­koló tetőt is képeznek a kocsinak. Ha a fogkefét fel lehet tölteni, miért ne lehetne akár egy buszt is vezeték nélkül, indukciósán töl­teni, míg a nagyobb meg­állókban az utasok le-fel szállnak. Ezzel jelentősen növelhető a hatótávolság, vagy csökkenthető az akkumulátorok száma (meddő tömeg). Hiába a tömegközle­kedés bármilyen kényel­me (P+R, WiFi), sokan ragaszkodnak autójukhoz, melyek átlagosan 40-60 km-t futnak naponta - ezt a távolságot pedig már a most kapható villanyautóval is biztonsági tartalékkal meg lehet tenni. Közben nem szennyezi a környeze­tet. Érdekes szempontot ismertek fel: a villanymo­torok hatásosabban fékezhetők, mint a közkedvelt mechanikus tárcsafékek. A Német Űrkutatási és Légiforgalmi Hivatal (DLR) villanymotoros repülőgépe tesztrepüléséről számolt be (1500 km 15 óra alatt). A szárnyak alá függesztett gondolákban egy-egy tüzelőanyag cella rejtőzik, amiből a villamos energiát nyeri a pilóta­fülke mögé szerelt, viszonylag nagyátmérőjű lég­csavarhoz. Az energiaellátást a szárnyakba épített napelemek is segítik. Eddig is sokféle járműbe építettek villanymotort a gördeszkától a robogókon keresztül az autókig, de most először láttam villanymotoros, önjáró talicskát. Öt konferencián majd’ 90 előadást hallgathat­tunk volna meg, de sajnos néha 5-6 is egy időben hangzott el. Beszámoltak nagyon részletesen az al­kalmazható tüzelőanyagcellák típusainak előnyös és hátrányos tulajdonságairól. Az akkumulátorok ter­helhetőségéről. Jövőre, 2013. október 16-18. között ugyanitt. gyulai 19 KISHIREK A NAGYVILÁGBÓL POWER-DIJAS ATOMERŐMŰVEK A Power magazin kiosztotta szokásos díja­it az év atomerőműveinek. Bár világszerte körülnéznek, most mindkét kategóriában amerikai erőmű kapta az elismerést. A Power szerint már évtizedek óta az­zal szembesül az amerikai atomipar, hogy az új kapacitások útjába görgetett akadá­lyok miatt egy újfajta energiahatékony­ságot kell gyakorolni: fel kell fejleszteni a meglevő kapacitásokat. A Virginia állam­beli North Anna Power Station már máso­dik teljesítménynövelési projektjét hajtotta végre. Ezúttal a gőzturbinák felújítása volt napirenden, a sikert pedig a Power maga­zin díja koronázta meg. A másik díjat a South Carolina állam­ban található Oconee Nuclear Station kapta. A Power indoklása a következő: az atomerőművek üzemeltetői és regulátorai alapjában véve óvatos emberek - okkal. Azonban a végtelenségig nem használhat­nak elavuló berendezéseket. Az Oconee azért kapja most az elismerést, mert egy olyan, a maga nemében úttörő digitá­lis erőmű-irányító rendszert vezetett be, mellyel az üzemeltető Duke Energy egy nagyon fontos technológiai váltás éllova­sává vált. (Forrás: Power Magazine) ÜVEGHÁZGÁZOK ÉS ATOMERŐMŰVEK A 2009-es, klímaváltozással foglalkozó koppenhágai konferencia egyik célkitűzé­se volt, hogy még ebben az évszázadban 2 Celsius fokra limitáljuk a globális felme­legedési rátát. Ez a cél nem realisztikus a PricewaterhouseCoopers (PwC) szerint, ha nem történnek precedens nélküli csök­kentések. a szénkibocsátásokban. Az Egyesült Királyság és Franciaország növelte a kis-emissziós nukleáris kapacitá­sait, míg Németország döntése a nukleá­ris energia kivezetéséről egyenes módon vezetett a kisebb emissziócsökkentések­hez - elemzi a helyzetet a PwC. Az Egye­sült Államokban 1,9%-kal csökkentek a szénkibocsátások 2011-ben, Indiában és Kínában viszont megtorpantak az emisz­­szió-csökkentési trendek - itt az új ener­giaigényeket megújulókból vagy nukleá­risból kell majd fedezni, ha tartani akarják az emissziós terveket. A gáz emelt szintű felhasználása kété­lű kard, figyelmeztet a PwC: a szén gázzal történő kiváltása nagyjából felére csök­kenti ugyan a szénkibocsátásokat, de köz­vetetten kárt is okozhat. A gáz ára ugyanis alacsony, és ez az alacsony ár ahhoz vezet­het, hogy csökkenhet a befektetési kedv a még alacsonyabb (vagy nulla) emissziót jelentő nukleáris, illetve megújuló ener­giákba. Miért? Mert ezek - feltéve, hogy nagyszabású beruházásokról beszélünk - gyakran igényelnek jelentős politikai és anyagi tőkét és nem utolsósorban időt. (Forrás: World Nuclear News) Simon Zoltán eCarTec

Next

/
Thumbnails
Contents