Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-11-01 / 11. szám
2012. november 13 <Q> mym paksi atomerőmű Csökkentik az ellenőrzött zónába történő belépések számát Szakmák az Atomerőműben A Paksi Atomerőmű vezetése az ellenőrzött zónába történő belépések számának csökkentéséről határozott, és elrendelte az ehhez kapcsolódó intézkedési terv végrehajtását. A döntést szükségessé tevő körülményekről és a megvalósítás módjáról a leginkább érintett szervezetek vezetői adtak tájékoztatást szerkesztőségünknek, hogy az Atomerőmű újság által is elősegítsék a munkavállalók tájékozódását. Az alábbiakban Szutorné Polgár Zsuzsanna, a szolgáltatási főosztály, dr. Bujtás Tibor, a sugár- és környezetvédelmi főosztály, Bucsi Gábor, az üzemviteli főosztály és Kindl Ferenc, a karbantartási főosztály vezetőjének nyilatkozatát foglaljuk össze. Miért vált szükségessé az ellenőrzött zónába történő belépések számának korlátozása? A főjavítások alatt naponta 1400-1500, a főjavításon kívül napi 600-700 belépés történik a primer körbe. Ezek a magas számadatok nem indokoltak. Általában is alapvető kívánalom, hogy egy veszélyes üzem területén csak a szükséges létszám tartózkodjon, kizárólag a munkavégzés időtartamára. Az Atomerőmű ellenőrzött zónája esetében az indokolatlan bent-tartózkodás elsősorban balesetelhárítási és sugárvédelmi szempontból jelent többletkockázatot. Ez utóbbi kapcsán például elmondható, hogy az alacsonyabb létszám az egyéni és a kollektív dózis csökkenését vonná maga után. Ugyanakkor nem kevésbé fontos a kérdés gazdasági oldala sem. A magas létszám sok alapvédőruha használatot igényel, ez pedig nagy mosodai költségeket generál. Az eü. zsilip üzemeltetéséért a belépésszámok alapján fizet az Atomerőmű az erre szerződött külső vállalkozónak. Ebből adódóan már egy 5-10 százalékos belépésszám-csökkenés is jelentős költségmegtakarítással járna. Milyen felmérés, illetve előkészítés előzte meg a most elrendelt intézkedéseket? A belépésszámok korlátozásának szükségessége egyebek mellett a primer körben tartott ellenőrzések egyik eredményeként merült fel. Mind a négy blokk normál üzemmenete mellett is rengeteg dolgozó jelenléte volt tapasztalható az ellenőrzött zónában. Már 2011-ben megkezdődött az előkészítő tevékenység annak meghatározására, hogy milyen módon lehetne csökkenteni az ellenőrzött zónába rendszeresen belépők számát. A cél elérésének érdekében egy feladatterv került kidolgozásra az illetékes szakterületi vezetők bevonásával. Többszörös egyeztetést követően született meg a végrehajtást elrendelő cégvezetői döntés. A kapcsolódó intézkedések mögött tehát nem „hirtelen jött ötlet" áll, hanem tényszerű felmérés és átgondolt előkészítés. Mit foglal magába az intézkedési csomag? Kiket érintenek az intézkedések? Milyen konkrét változások várhatók, és milyen ütemezésben? A karbantartási szervezetek, valamint a velük szerződésben lévő külső vállalkozók jelentős számú helyiséggel rendelkeznek az ellenőrzött zónán belül. Ezek a helyiségek alapvetően műhely- és tároló-funkcióra készültek, azonban az üzemidő során sok helyiséget állandó tartózkodásra is alkalmassá tettek, illetve tartózkodói funkcióval is felruháztak. A kapcsolódó intézkedések érintik mind az atomerőmű szervezetei, mind a vállalkozók által használt helyiségeket, s ezzel együtt természetesen az azokat használó munkavállalókat is. Első körben a helyiségek felmérésére és minősítésére kerül sor: Minden szervezetnek meg kell vizsgálnia, hogy az általa tartózkodónak, raktárnak használt helyiségekre valóban szükség van-e. Ennek eredményeként a tartózkodók nagy részét fel kell számolni, és - a karbantartók által használt helyiségek esetében - vissza kell velük térni a korábbi műhely- vagy raktárfunkcióhoz. A helyiségekkel kapcsolatban az is fontos cél, hogy a fentiek szerint helyreállított műhelyek és tárolók idővel ne alakulhassanak át ismét tartózkodókká. Ezért a jövőben bejelentés nélküli ellenőrzéseket kell majd végrehajtani annak érdekében, hogy igazolást nyerjen: az adott helyiséget a rendeltetésének megfelelő módon használja annak gazdája. Ezen túlmenően azt is meg kell vizsgálni, hogy azoknak a dolgozóknak az esetében, akik jelenleg a munkaidejük teljes egészét az ellenőrzött zónában töltik, megvalósítható-e a jövőben az ellenőrzött zónán kívüli elhelyezés. Ugyancsak fel kell mérni, hogy az úgynevezett általános kóddal történő belépési jogosultsággal rendelkező munkatársaknak valóban szükségük van ilyen jogosultságra. A karbantartó szervezetek és a vállalkozóik fizikai állománya jelenleg is csak munkautasítás-(MUT-)feladattal való összerendelés után tud belépni az ellenőrzött zónán belül a blokkokra, azonban a belépésszámok elemzése során itt is kiderültek bizonyos szabálytalanságok. A jövőben olyan beléptetési rendszert kell kialakítani, amely korlátozza az egy MUT-feladattal összerendelhető munkavégzők számát. A MUT-ok erőforrás részében megjelölt létszám feletti hozzárendelés korlátozásának bevezetése után nem lehet a MUT-feladaton megadott létszám felett elektronikus doziméterrel való összerendelést végezni, (gy megszűnik a MUT-feladatokon az indokolatlanul sok összerendelés. A másik feladat, hogy könnyen ellenőrizhetővé kell tenni az összerendeléseket, ezzel pedig könynyen kiszűrhetővé kell válnia annak, ha valaki a szabályoktól eltérő módon próbál belépni az ellenőrzött zónába. A sugárvédelem szempontjából az elektronikus doziméterekkel történő összerendelésekben várható eltérés az eddig megszokottakhoz képest. Az „általános" MUT-feladatok (kódok) felhasználói köre jogosultságának felülvizsgálata jelentős változást eredményez majd a primer köri folyosón történő doziméter öszszerendeléseknél, mert MUT nélkül csak a jogosultsággal rendelkező dolgozók rendelhetnek össze. A fenti feladatok végrehajtásának határideje az év végére esik. Azt követően, a jövő évben már a felülvizsgált állapotnak megfelelő működésnek kell megvalósulnia. A változásokról részletes tájékoztatás fog megjelenni. Milyen együttműködést vár el, illetve kér a cégvezetés az érintett atomerőműves dolgozóktól és külső vállalkozóktól? Bizonyos mértékig érthető, hogy minden változás együtt jár az érintettek valamilyen szintű ellenállásával, hiszen a jól megszokott gyakorlattól kell eltérni. Mivel a cégvezetés egyértelmű célja a primer köri létszám csökkentése, alapvető elvárás, hogy mindenki csak indokolt esetben menjen az ellenőrzött zónába. Mind az atomerőmű szervezetei, mind pedig az alvállalkozók gondolják át az eddigi működésüket az intézkedési tervben meghatározott feladatok mentén, és keressék meg azokat a racionalizálási lehetőségeket, amelyek kézzelfogható eredményt biztosítanak az ellenőrzött zónába történő belépésszámok csökkentésére vonatkozóan. A fentieken túlmenően alapvető fontosságú, hogy mindenki megfelelő módon értesüljön a változtatásokról. Ez egyrészt természetesen vezetői felelősség, másrészt viszont kinek-kinek a saját felelőssége is, hogy informálódjon a munkahelyi vezetőjénél arról, őt miben érintik a változások, és hogyan kell a jövőben az ellenőrzött zónába járnia. Mindemellett elengedhetetlen, hogy mindenki szem előtt tartsa: az intézkedési tervben meghatározott feladatok célja a racionalizálás, ami semmiképp sem mehet az elvégzendő munka rovására. A cégvezetés konstruktív együttműködést és pozitív hozzáállást vár az érintett szervezetek operatív vezetőitől és dolgozóitól, valamint a külső vállalkozóktól. Végső soron közös érdek, hogy csak a szükséges minimumlétszám tartózkodjon az ellenőrzött zónában, és kizárólag a munkavégzés időtartamára. Prancz Zoltán A speciális mérés csoport végzi az analitikai mérőkörök karbantartásával kapcsolatos tevékenységeket az üffo-n, a biztonsági rendszerek osztályon. A csoport munkájáról Bán László műszerésszel beszélgettünk. Bán László Pakson született, 1968-ban. Az általános iskola elvégzése után a szekszárdi 505. sz. Ipari és Szakmunkásképző Iskolában folytatta tanulmányait, mechanikai műszerész szakon. Az iskolát követően a Vertesznél helyezkedett el, ahol a 3-4. blokk üzembe helyezése során az irányítástechnikai berendezések szerelésével foglalkozott. Időközben leérettségizett a paksi Vak Bottyán Gimnázium esti tagozatán. 1987-ben nyert felvételt az Atomerőműhöz, a biztonsági rendszerek osztály speciális mérés csoportjához. A csoport feladata az analitikai mérőkörök karbantartása. Ide tartoznak a vegyészeti tevékenységhez kapcsolódó mintavételi rendszerek különböző analitikai méréseket végző műszerei, a vezetőképesség- és pH-mérő berendezések, a kálium-, ammonium-, hidrogén-, oxigén-, bórsav-koncentrációt, illetve a páratartalmat mérő eszközök. Ők végzik a mind a négy blokkon megtalálható folyamatos analitikai mérőlánc teljes körű karbantartását. Ez egy komplex PLC vezérlésű, folyamatos méréseket végző rendszer, amely megadott időközönként vízmintát vált, majd annak paramétereit elemzi. Ide sorolható a bórsav koncentrációmérő is, amely a reaktorban lévő víz bórsav koncentráció mennyiséget méri. László elmondta, a csoport sokrétű tevékenysége és a speciális terület miatt fontos a kollégákkal való hatékony együttműködés. Jelenleg négyen végzik ezt a tevékenységet. Üj, érdekes feladatként emlitette az SBK rendszeren belül kialakított rekombinátor kazetták működőképességének ellenőrzését. Az idén ez volt nagyobb kihívás a csoport számára. László hozzátette, munkájuk nem csak a főjavításokhoz kapcsolódik, az általuk végzett karbantartási tevékenység egész évben folyamatosan zajlik. Sok új feladatot adnak számukra azok rekonstrukciós folyamatok, amelyek a közeljövőben többek közt az analitikai mérőlánc modernizálását is célozzák. László és családja Pakson él. Nagyobbik fia az Óbudai Egyetemen mechatronikai mérnök szakirányon másodéves hallgató, kisebbik fia általános iskola 7. osztályos tanuló. Felesége magánvállalkozásukban dolgozik, amely, mint László elmondta, szinte minden szabadidejüket leköti, így a motoralkatrész kereskedés és a motorok javítása egyben hobbi is. Fennmaradó idejükben kerékpároznak, kirándulnak, és a család új kedvence, kiskutyájuk is sok odafigyelést igényel. KV
