Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-11-01 / 11. szám
2012. november <9> mym paksi atomerőmű Sikeres három évtized Decemberben ünnepeljük az 1. blokk indításának 30. évfordulóját. A „második tűzgyújtáshoz” vezető út néhány pillanatát idéztük fel előző számainkban, ezzel tisztelegve elődeink teljesítménye előtt. Most, lapelődünk, az Atomerőmű Építői 1982. novemberi számában megjelent írásból idézünk, amelyben Hlavati József és Puskás Jenő számol be az indítás előtti helyzetről. Az újságíró kérdése: ki lehet valamelyik kollektívát emelni, akik különösen rászolgáltak az elismerésre? Puskás Jenő: talán az Országos Szakipari Vállalat dolgozóit, elsősorban a főépületen, valamint a lengyel dolgozókat az I-II. blokk leválasztásánál végzett munkájukért. Hlavati József: sok mindent magunk oldottunk meg, nem értünk rá várni, míg a szerelő vállalat embert küld. A mi tmk-saink, mivel „hazai vizekről” volt szó, azonnal jöttek, ha szükség volt rájuk. Béri A mélygeológiai tároló kutatási munkái Befejező fázisához ért a tervező, előkészítő munka, így 2013 közepén elkezdődhetnek a terepi munkák a Nyugat-Mecsekben, ahol szeretnék kijelölni a nagy aktivitású radioaktív hulladékokat befogadó tároló pontos helyét. Ennek kapcsán dr. Kereki Ferencet, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK Kft.) ügyvezető igazgatóját arról kérdeztem, hogy milyen szakaszokra bontható a végleges tároló kiválasztására irányuló kutatási program, és milyen további fő feladatok várhatók még.- Mik voltak a kutatási program előzményei?- Hosszú időkre nyúlik vissza ez a program, hiszen már az 1990-es évek közepén lehetőség nyílt, hogy kutató munka induljon el az agyagkő formáció tulajdonságainak feltérképezésére. Nyilván az uránbánya bezárása miatt megtorpant ez a kutató munka, amit később az RHK Kft. átvett, és az ország egész területére kiterjesztett egy formációminősítési (szűrési) programot. A program célja az volt, hogy a felmérést követően kiválasztásra kerüljön az a kőzet ill. terület, amely a legmegfelelőbb lehet a majdani elhelyezésre. A kutatási eredmények alapján megállapítást nyert, hogy a Nyugat-Mecseki agyagkő formáció bír a legjobb tulajdonságokkal az ország területén rendelkezésre álló kőzettípusok közül, a jelenlegi műszaki tudásunk szerint. Egy ilyen típusú kőzetben kialakított mélygeológiai tároló lehet a legalkalmasabb a nagyaktivitású radioaktív hulladékok és kiégett kazetták elhelyezésére, figyelembe véve az igen szigorú egészség és környezetvédelmi előírásokat. Az RHK Kft. 2003-tól kétfázisúra tervezett felszíni földtani kutatást indított. Az első fázis célja - a Bodai Aleurolit formáció (BAF) és a földtani környezet általános minősítő vizsgálata mellett - a potenciális befogadó terület kijelölése volt. A második fázis ezen kiválasztott potenciális telephely részletes minősítő vizsgálatát, és egy mélységi földtani kutatólaboratórium (FKL) megalapozását irányozta elő.- Milyen eredményekkel zárult a vizsgálat első szakasza?- A kutatási program I. fázisa végül 2006-ban 20-25%-os készültség mellett, elsősorban finanszírozási okok miatt félbeszakadt, hiszen - az ország illetve a hazai nukleáris ipar aktuális érdekeit, gondjait is figyelembe véve -, a kis- és közepes radioaktivitású hulladékok elhelyezésére szolgáló létesítmény üzembe helyezésére kellett valamennyi erőforrásunkat átcsoportosítani. A pontos tervezésnek köszönhetően a Bátaapátiban megépített telephelyen, az üzembe helyezési hatósági engedély birtokában, valamint a műszaki technológia finom hangolása után, ez év decemberében elkezdődhet a külszínen tárolt hulladékoknak a végleges helyre történő leszállítása. A kérdésére válaszolva, a nemzetközi példák, gyakorlatok áttekintése mellett, a szóba jöhető helyszíneket kutatásaink alapján leszűkítettük három területre. A paksi kiégett kazetták és a nagyaktivitású radioaktív hulladékok lehetséges elhelyezésére ezek a helyszínek alkalmasnak tűnnek, az eddigi eredmények nem mutattak egyetlen egy esetben sem kizáró okokat. 500 méter mélység alatt is megtalálható az agyagkő réteg, melynek kiváló vízzáró képessége valószínűsíti, hogy hazánkban is megfelelő végleges tárolója lehet ezeknek a hulladékoknak. Többek között a franciák is hasonló típusú kőzetben és geológiai környezetben helyezik el a kiégett kazettáikat.- Hogyan alakul a kutatás következő szakasza?- Az RHK Kft. jelenleg előkészíti, majd jövőre megindítja a BAF Felszíni I. kutatási fázis 2. szakaszát, amely adatot és információt szolgáltat az általános helyszínminősítéshez és a biztonsági értékelés számára, amellyel elvégezhető a földalatti kutatólaboratórium (FKL) befogadására kiszemelt három célterület rangsorolása, lezárható a felszíni kutatás I. fázisa. Az induló földtani kutatás célja a célterületek rangsorolása, és közülük a további kutatás térségének kijelölése. A program műszaki tartalmának az összeállításával 10-12 hónapja foglalkozunk, most érkeztünk el a befejező fázishoz. Ezután a kész programot a hatósággal jóváhagyatjuk, ezt követően kezdődhetnek el a tényleges fizikai mérések, vizsgálatok, melyek várhatóan 2018-ban fejeződnek majd be. A jogszabályi előírásoknak megfelelően közbeszerzési eljárás keretében kerülnek kiválasztásra a programban résztvevő külsős partnerek. A részletes feltáró vizsgálatok (mélységi kőzetfúrások, geofizikai, hidrológiai mérések) eredményeit összesítő jelentés alapján fogjuk a most meglévő három helyszín közül kiválasztani azt az egyet, ahol további, hely specifikus felméréseket végzünk még annak kiderítésére, hogy a földalatti munkák megkezdésének van-e bárminemű akadálya. Kedvező eredmény esetén egy földalatti laboratóriumot alakítunk ki, ahol a kőzet tulajdonságainak még részletesebb megismerése mellett, a majdani betároláskor végzett műveletek begyakorlására is mód nyílik. A laboratórium egyben a végleges tárolónak is a részét képezi majd. A program teljes végrehajtása mintegy 40-50 évet vesz igénybe. A beszélgetésünk végén az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy a program részleteiről, annak erőforrás és költségvonzatairól a jövő év elején tud érdemben nyilatkozni, az addigra jóváhagyott kutatási program alapján. A lakosság tájékoztatása, bevonása a folyamatokba kiemelt fontosságú, hiszen ilyen irányú tevékenységünkkel tudják hitelt érdemlően elmagyarázni, mit, miért tesznek, mit szeretnének megvalósítani. BR Testvériskolai kapcsolat Az Energetikai Szakközépiskola (ESZI) lengyel testvériskolája, a krakkói Zespot Szkot küldöttsége tett látogatást Pakson, október 13-án. A két iskola kapcsolata több évre tekint vissza. A diákok a szakmai gyakorlatok egy részét egymás országaiban töltik, és kiváló kapcsolatokat ápolnak. A két iskola igazgatója, Wieslaw Mroszczyk és Szabó Béla újabb együttműködési megállapodást írt alá a szakmai, társadalmi, kulturális és sportkapcsolatok további ápolásáról. Együttműködés a két megye mérnökei között Közösen tartotta ülését a Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara és a Tolna Megyei Mérnöki Kamara elnöksége, mely rendezvényre meghívást kapott dr. Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója is. A kalocsai Polgármesteri Hivatal dísztermében október 26-án rendezett együttes elnökségi ülés lehetőséget teremtett arra is, hogy aktív együttműködés induljon el a két megye mérnökei között. Az előadások sorában Török Ferenc, Kalocsa polgármestere a városfejlesztési tervekről és a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás (TEIT) működésével kapcsolatos tapasztalatokról adott tájékoztatást. Dr. Kovács Antal a Paksi Atomerőmű társadalmi kapcsolatairól tartott ismertetést. Többek között kiemelte a szakmai egyesületek és a kamarák jelentőségét, a szakemberek tájékozottságának fontosságát. Kovács Antal előadása végén, miután megválaszolta a hozzáintézett kérdéseket, atomerőműves látogatásra hívta meg mindkét kamara vezetőségét. A továbbiakban a kamarai elnökök kaptak szót. Rónay István a Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara tevékenységéről, Bohli Antal a Tolna Megyei Mérnöki Kamara munkájáról számolt be. A két megye együttes ülését a Főszékesegyházi Könyvtár és az Érseki Kincstár megtekintése zárta. LA Hlavati József karbantartási főosztályvezető Puskás Jenő beruházási osztályvezető Az utolsó felvétel a reaktor belsejéről, összeszerelés előtt fotó: Horváth Béla
