Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-10-01 / 10. szám
2012. október <•> i mym paksi atomerőmű 13 Átfogó biztosítéki ellenőrzés Az Országos Atomenergia-hivatal Általános Nukleáris Igazgatósága (OAH ÁNI) első alkalommal hajtott végre átfogó biztosítéki ellenőrzést a Paksi Atomerőműben. Az ellenőrzés célja annak hatósági felülvizsgálata, hogy a Paksi Atomerőmű biztosítéki rendszere a vonatkozó Európai Uniós és a hazai jogi szabályozásoknak és ajánlásoknak megfelelően működik-e. Garantálható-e, hogy az Atomerőmű létesítményi szinten mindent megtesz annak érdekében, hogy hazánk nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségeinek maradéktalanul és az elvárt színvonalon eleget tegyen. Az ellenőrzés struktúrája - az Európai Atomenergia Közösségnek a nukleáris anyagok nyilvántartására és kontrolljára vonatkozó ajánlása alapján - az Európai Biztosítéki Kutató és Fejlesztő Társaság (ESARDA) által kidogozott audit módszertanra épült. Az ellenőrzésen a hatósági oldalt dr. Koblinger László, az OAH ÁNI főigazgató-helyettese, dr. Vittcze Árpád, a Nukleáris és Radioaktív Anyagok Főosztályának vezetője, dr. Stefánka Zsolt, a Biztosítéki Osztály vezetője, illetve Földesi Erzsébet és Rácz Gabriella biztosítéki felügyelők képviselték. Az engedélyes képviselői Volent Gábor biztonsági igazgató, Beier Matthias osztályvezető, Némethné Hubert Erzsébet és Buglyó Norbert Tamás biztosítéki munkatársak voltak. Az ellenőrzés több szinten, munkacsoportokban zajlott. Az „A” munkacsoportban a vállalati szintű, a biztosítéki tevékenységgel szembeni elkötelezettséget, a biztosítéki szervezet fenntartásával kapcsolatos stratégiai szempontokat vizsgálta a hatóság. A BIBB munkacsoportokban a biztosítéki szervezet működtetésével, működésével, a biztosítéki tevékenységgel kapcsolatos kérdések hangzottak el. Dr. Vincze Árpád az ellenőrzést lezáró megbeszélésen elmondta, hogy már az előzetes értékelés alapján kiválónak értékelhető az Atomerőmű biztosítéki rendszere, amely tapasztalataik szerint nemzetközi összehasonlításban is példamutató. Az ellenőrzés előzetes értékelésében a hatóság mindössze három megfogalmazott ajánlás és nyolc megfontolandó javaslat mellett több, csaknem tucatnyi jó gyakorlatot is kiemelt a biztosítéki rendszer működésében, amely az ajánlásokon túlmutató erőfeszítéseket tükröznek. Ezek a Paksi Atomerőmű biztosítéki rendszerének zökkenőmentes működését szolgálják. Ilyen például, hogy a biztosítéki szervezet saját mérési/ellenőrzési tevékenységet is végez. Az ellenőrzés részletes értékelésének elkészülte és a kapcsolódó határozat kora őszre várható. Laszlóczki Ivette folytatás az előző oldalról ben minden munkavállaló a lehető legjobb minőségű és komfortfokozatú munkavédelmi eszközöket vehesse igénybe. Fontos, hogy a munkavédelmi képviselő szakismeretekkel rendelkezve egy személyi sérüléses baleset jegyzőkönyvezésekor kiválóan el tudja látni a feladatát, biztosítva, hogy a munkavállaló szempontjából minden fontos körülmény rögzítésre kerüljön. Leghatékonyabban a kivizsgálás során lehet a balesetben érintett munkavállaló érdekképviseletét ellátni. Néber Tibor, az Atomerőműben Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete (ADÉSZ) elnöke aláhúzta, hogy a Paritásos Munkavédelmi Testület folyamatos működésének fenntartásához sikeres és eredményes választás szükséges. Ez a testület a munkavédelmi képviselők által összegyűjtött munkavédelmi gondokat félévente összesíti, és megoldási javaslatot készít a vállalatvezetés számára. Tevékenységük jelentősége abban áll, hogy így az adott munkaterület munkabiztonsági paraméterei folyamatosan nyomon követhetők. A problémákra, hiányosságokra egyedi és hatékony megoldásokat tudnak kidolgozni a munkavédelmi képviselők. Munkájuk elősegíti a környezettudatosabb munkavégzést, hulladékgazdálkodást. Javaslatukra például a primerköri speciális büfében a fémtartalmú csomagoló anyagok részére szelektív hulladékgyűjtők kerültek kihelyezésre. Rák Sándor Istvánná, a Választási Bizottság elnöke elmondta, hogy a munkavédelmi képviselet ellátásában kulcsfontosságú, hogy az egészségre és biztonságra vonatkozó munkáltatói intézkedések előzetes megvitatásában a munkavállalók részt vegyenek, a konkrét munkahelyi környezet kialakításában elképzeléseik érvényesülhessenek. Erre pedig a munkavédelmi képviselőkön keresztül nyílik lehetőség. A módosított 1993. évi XCIII. számú Munkavédelmi törvény alapján a részvénytársaságunknál 13 fő munkavédelmi képviselőt kell választani. Az idei évben szerencsésebb a helyzet az eddigieknél, mivel mindezt 19 főből álló jelölt listáról tehetjük meg. Sikeres és eredményes választást követően, a megválasztott képviselők mandátuma 5 évre szól. BR Teljesítmény- és kompetenciaértékelés 2012 Az idei évben negyedik alkalommal értékelik a közvetlen munkahelyi vezetők a részvénytársaság munkavállalóinak egyéni teljesítményét, a teljesítmény- és kompetenciaértékelési rendszer (TKR) keretében. Az értékeléshez kapcsolódó feladatokról beszélgettem Stolczenbachné Nagy Krisztina humánpolitikai főosztályvezetővel.- Milyen feladatok elvégzését igényelte a humán szervezettől a 2012. évi teljesítmény- és kompetenciaértékelésre történő felkészülés?- Az előző évi TKR eredményekről, az eddigi működési tapasztalatokról ez év májusában a cégvezetés számára tájékoztató anyagot készítettünk, amelyet áttekintve a cégvezetés úgy döntött, hogy mind az értékelő vezetők, mind az értékelt munkavállalók felkészítésére szükség van az értékelő megbeszéléseket megelőzően. Ezért képzési programot állítottunk össze a két célcsoport számára. A képzési programok el is kezdődtek szeptember első hetében, s október közepéig tartanak. A felkészítő programok elsődleges célja az egyéni teljesítmény- és kompetenciaértékelésre történő ráhangolódás; a vezetők számára olyan hasznos gyakorlati ismeretek átadása, amelyek támogatják őket az értékelő megbeszélések lebonyolításában, az értékelt munkatársak számára pedig önismeret fejlesztést nyújtanak. Ezen túl az értékelés minél egységesebbé tétele érdekében kiemelt feladatunknak tekintjük a tavalyi évben összeállított kompetencia térképek megismertetését, népszerűsítését. Ezt azért tartom fontosnak, mert a kompetencia térképek konkrét, körülírt értékelő kategóriáinak tanulmányozása támogathatja a konfliktusok elkerülését, az objektív értékelés elfogadását. Az előkészítő feladatokhoz természetesen hozzátartozott az értékelő lapok előkészítése, az egyéni adatok egyeztetése és megküldése az értékelő vezetők részére.- Milyen működési tapasztalatok vannak a három évvel ezelőtt bevezetett rendszerről?- A rendszer bevezetése óta rendszeresen monitorozzuk a működését. Ez egyrészt az értékelő vezetőkkel történő folyamatos konzultációt jelent, másrészt az éves értékelést követően kérdőíves felmérést végzünk a társasági portálon a vélemények, észrevételek megismerése, összegyűjtése céljából. Ezeket az eredményeket értékelve nagyon hasznos információkhoz és javaslatokhoz jutunk a rendszer eddigi és további működését illetően. Az értékelő vezetők és az értéklelt munkavállalók véleménye megegyezik abban, hogy hasznos kezdeményezésnek tartják a TKR működtetését. Ugyanakkor vannak olyan észrevételek is, melyek szerint az értékelés sok szubjektív elemet tartalmaz, illetve nem egységes értelmezés alapján történik. Ezen túl az értékeléshez kapcsolódó jutalom meghatározására, nagyságára vonatkozóan is több észrevételt kaptunk. Egy ilyen rendszer bevezetése és hatékony működtetése több évet vesz igénybe, ezért a TKR-t mi is folyamatosan fejlesztjük, a felmerült igényekhez igazítjuk.- Az idei évben történt-e módosítás, valamilyen változtatás a rendszerben a korábbi évhez képest?- A már említett vélemények, javaslatok és a cégvezetés értékelése azt mutatták, hogy a rendszer nem igényel változtatást a tartalmi elemekben, vagy az értékelés módszerében. Az észrevételek, javaslatok részben a rendszer folyamatos kommunikációjával, az értékelő vezetők és értékelt munkavállalók felkészítésével kezelhetők, másrészt fontos eleme az értékelésnek a minősítés eredményéhez kapcsolt jutalom nagysága, illetve a jutalom mértékének megállapítására vonatkozó irányelvek meghatározása. Mindezek megfelelő kezelésével, úgy gondolom, a teljesítmény- és kompetenciaértékelési rendszer hatékony eszközt jelent a jövőben a munkavállalók teljesítményének évente egy alkalommal történő értékeléséhez és differenciált ösztönzéséhez.- Mit emelnél ki a 2012. évi értékeléshez kapcsolódóan?- Az értékelés legfontosabb elemének a minél egységesebb szempontrendszer alkalmazását tartom. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy vannak olyan vezetők, akik szigorúbban, míg mások engedékenyebben értékelnek. Ennek következtében egyes szervezetek munkavállalóinak teljesítménye esetleg felül-, vagy alulértékelt lehet. Ezért - amennyiben ezt az értékelt munkakörök jellemzői megengedik - arra kell törekednünk, hogy az értékelés során minél egységesebb szemléletet képviseljünk. Bízom benne, hogy a képzési programok és a kidolgozott kompetencia térképek ehhez megfelelő támogatást nyújtanak az értékelő vezetők számára. Lászlóné Németh Ilona MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁGBA JELÖLTEK NEVE JELÖLŐK Oh macht János PADOSZ Brezovszki János PADOSZ Horváth Tibor István ADÉSZ Széles András PADOSZ Kónya Zoltán MÉSZ Pataki Csaba MÉSZ Pergő György MÉSZ Reményi János MÉSZ Tóth Csaba András ADÉSZ Bocsor István PADOSZ Kiss Ernő PADOSZ Nagy Lajos Munkavállalók ÓznerJózsef ADÉSZ Hanoi János ADÉSZ Leimszieder János ADÉSZ Lőrincz László PADOSZ Pumerschein János PADOSZ Szabó Béla PADOSZ Weisz Mátyás PADOSZ
