Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-10-01 / 10. szám
2012. október 6 mym paksi atomerőmű Nagydíjas szivattyú A Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft. kettős beömlésű, hegesztett házú erőművi szivattyúja megkapta a 2012. évi Magyar Termék Nagydíjat, valamint az Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító Exporthitel Különdíját. Az új termék az atomerőművekben is alkalmazható, miután az úgynevezett erőművi száraz hűtőrendszerek igényeire fejlesztették. HEBC: elkerülhetetlen az erőművek megújítása Magyarország energiaellátása jelenleg stabil, kiegyensúlyozott és biztonságosnak mondható. Az ország 2030-ig szóló Energiastratégiája előremutató, az irányaival egyetértünk, azok összhangban állnak az EU célkitűzéseivel is. A magyar energiaipar legnagyobb kérdése, hogy a piacvédelem, az energiaellátás biztonsága és a piaci verseny feltételeinek megteremtése hogyan kerülhet egyensúlyba - olvasható a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) éves országjelentésének energetikával foglalkozó fejezetében. „Európában élünk" címmel mutatták be a Magyar Európai Üzleti Tanács 14. éves országjelentését. A kiadvány energetikával foglalkozó fejezetében a nukleáris energiatermelésről is olvashatunk. Eszerint a Japánt ért szörnyű katasztrófa után bizonytalan helyzet alakult ki a világ nukleáris energiaiparában. A társadalmi nyomásra történő, nem kellően átgondolt atomerőmű leállítások számos problémát vetnek fel. Magyarországon az alapellátás részét képezi a nukleáris energiatermelés. Nélkülözhetetlen megoldás az importfüggőség és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. Számolni kell a kapacitások elavulásával, ezért véleményük szerint a fejlesztés feltétlen szükséges. Figyelembe véve az energetikai beruházások rendkívüli költségigényét és hosszú megtérülési idejét, csak egy kifejezetten stabil üzleti környezetben várhatók befektetők. Ha elmarad a szükséges kapacitások megépülése, az országos szinten komoly problémákat vetít előre, ezért a kiszámíthatóság itt is kulcskérdés. Mayer György ASE-sportolók a sárkányhajó világbajnokságon Augusztus 30-tól szeptember 2-ig Milánóban, az Idroscalo Club Sportközpontban rendezte meg a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) az ez évi sárkányhajó világbajnokságot. A legrangosabb megmérettetésre 17 ország küldte el válogatott csapatát. Három távon (200, 500 és 2000 m) és kétféle hajótípusban lehetett nevezni (20 és 10 evezős). A magyar színekben öt ASE-sportoló is rajthoz állt: Dobai Krecht Mónika, Szucsán Marina, Fehér Imre, Prancz Zoltán és Viktor Endre. Dobai Krecht Mónika és Szucsán Marina a női masters (40 fölötti korcsoport) csapat tagjaiként, a fiúk az élsportot képviselő szenior csapatban versenyeztek. Mi lányok még az idén májusban csatlakoztunk a Sárkányanyák nevű hazai csapathoz, a csapatkapitány, Zsigmond Zsóka meghívására. A Sárkányanyák bázisán összeállt a magyar női masters válogatott. Hetente jártunk Budapestre edzeni. Az edzések kemények, az utazás hosszú és fárasztó volt, de megérte. A csapat edzéseit Vaskuti István, a moszkvai olimpia kenubajnoka tartotta. Sokat tanultunk tőle és a csapattársaktól. Olyan híres kajakos hölgyekkel eveztünk egy hajóban, mint Rakusz Éva, Dömötör Irén és Házi Zsuzsa (utóbbi az evezős sportágban is remekel a mai napig). A verseny számunkra összesen 14 futamot jelentett. A szerzett érmek magukért beszélnek: 20-as hajó 200 m: 1. hely, 20-as hajó 500 m: 1. hely, 10-es hajó 200 m: 1. hely, 10-es hajó 500 m: 2. hely, 10-es hajó 2000 m: 2. hely. A paksi fiúk már többször vettek részt különböző nemzetközi sárkányhajó versenyeken, így tapasztalt versenyzők. Ők is eredményesen szerepeltek, de jó tudni, hogy jellegéből adódóan a szenior kategóriában indultak a legnépesebb és legkeményebb mezőnyök. Az elért eredmények: 20-as hajó mix 2000 m: 2. hely, 10-es hajó mix 2000 m: 3. hely, 10-es hajó mix 200 m: 4. hely, 10-es hajó férfi 200 m: 5. hely, 20-as hajó mix 500 m: 5. hely, 10-es hajó férfi 500 m: 5. hely. A nemzetek közötti összesített versenyben a 186 tagú magyar csapat az orosz és a kanadai válogatott mögött a harmadik helyezést érte el. Szucsán Marina Értékes segítség egy atomerőmű mellett Amint arról korábban beszámoltunk, 2010 szeptemberében az atomerőművet üzemeltetők világszövetsége, a WONUC, a szokásos 2-3 napos helyett 8 napos futást rendezett Spanyolországban a garonai atomerőmű tervezettnél hat évvel korábban történő bezárása ellen. A spanyol Ipari és Energetikai Minisztérium 2009-ben határozott úgy, hogy 2019-ig érvényes üzemeltetési engedélye dacára 2013 júliusában bezáratja az észak-spanyol erőművet. Ezért 2010-ben Spanyolországban álltak rajthoz a WONUC-futás résztvevői, akik rendhagyó módon 8 napos sportrendezvény keretében tiltakoztak a határozat ellen. Garonából ugyanis Madridba, a minisztérium elé futottak. Paksról két kollégánk, Lippai Zoltán és Jobbágy Gyula vállalkozott a 355 km megtételére, míg az utolsó kétnapi futásra még hét munkatársunk is csatlakozott. Az ibériai fővárosban a futókhoz még több ezren társulva demonstráltak a döntés hatályon kívül helyezéséért. Mint idén kiderült, a szervezők sikerrel jártak, ugyanis a minisztérium visszavonta rendelkezését, így az egyblokkos atomerőmű az eredeti elképzeléseknek megfelelően kitöltheti 2019-ig szóló üzemidejét! E döntés eredményeképpen fellélegezhet az egyébként meglehetősen rossz gazdasági helyzetben lévő tartomány, s persze az államnak sem jön rosszul az itt olcsón megtermelhető villamos energia. Jobbágy Gyula elmondta még, hogy WONUC-futás idén is lesz; 1998 óta immár a 17. alkalommal találkoznak az atomerőműves sportemberek a november 8-12. között megrendezendő eseményen. Érdekesség, hogy 2011 után ezúttal is Japán lesz a házigazda, ahol a végleges bezárástól fenyegetett atomerőművek továbbüzemeltetése mellett foglalnak majd állást. Ha ott is a spanyolországihoz hasonló eredménnyel járnak...-vöröss-Blaise Pascal francia matematikus, fizikus, egyetemes gondolkodó 350 évvel ezelőtt, 1662. augusztus 19-én távozott az élők sorából. Mindössze 39 évet számláló rövid élete ellenére hatalmas szellemi örökséget hagyott hátra: több különböző tudományterületen is korszakalkotó felismerésekre jutott. Matematikusként a projektív geometria, a valószínűség-számítás, a kombinatorika és az infinitezimális kalkulus kapcsán tett úttörő jellegű felfedezéseket. Fizikusként a vákuumot és a légköri nyomást vizsgáló kísérleteivel ért el forradalmi eredményeket (ezért nevezték el róla a nyomás mértékegységét). Mindezek mellett számos eredeti ötlettel állt elő, a mechanikus számológép megépítésétől kezdve, a városi tömegközlekedés alapjainak lerakásán át, a skolasztikus teológiai vitastílus Pascal-évforduló humorral való felfrissítéséig, egyszersmind a francia irodalmi nyelv megújításáig. Legnagyobb hatású alkotása azonban minden bizonnyal a halála miatt töredékesen maradt nagy műve, a keresztény vallás apológiájának szánt Gondolatok. A magával ragadó stílusban megfogalmazott aforizmák középpontjában az emberi lét legalapvetőbb kérdései - eredendő nyomorúsága és a mindenki által vágyott boldogság kilátásai - állnak, amelyeket az ember saját végső sorsával szembeni érthetetlen közönye tesz még bonyolultabbá. Olyanok vagyunk - olvassuk például a híres 200. töredékben -, mint aki börtönben ül, halálos ítélettől fenyegetve, de van még egy órája megtudni és visszavonatni az ítéletet; ám ő ehelyett lejátszik inkább még egy kártyapartit. Pascal halálának 350. évfordulóján Párizsban nagyszabású tudományos konferenciával emlékeztek meg a kiváló gondolkodóról, de a világ más részein is sor került hasonló rendezvényekre, hazánkban például a budapesti Francia Intézet adott otthont a közelmúltban a filozófiai hagyatékát kutató magyar és külföldi tudósok eszmecseréjének. Könyvajánló: A valószínűségtől a bizonyosságig Az évfordulóra időzítve jelent meg az Oltalom Alapítvány gondozásában Prancz Zoltán Pascal bölcseletét elemző doktori diszszertációja. A summa cum laude minősítéssel megvédett értekezés átirataként napvilágot látott, korabeli festményekkel és metszetekkel gazdagon illusztrált kötet címe: A valószínűségtől a bizonyosságig - Megfejthetők-e Pascal Gondolatai? Kollégánk az alábbi szavakkal foglalta össze könyve tartalmát:- A Gondolatok máig a világirodalom egyik legrejtélyesebb műve. A töredékesen maradt pascali hitvalláshoz, koncepcióm szerint, a francia géniusz egyik, ha nem a legjelentősebb matematikai felfedezése, a valószínűség-számítás ad kulcsot. „Mindent el kell követnie, hogy megtalálja az igazságot a valószínűség-számítás segítségével” - hív fel például a 236. töredékben. A napjainkban már önálló matematikai tudományág egy feladványból nőtt ki: Ha két szerencsejátékos, például egy három nyerésig tartó pénzfeldobás során valamiért megszakítja a játékot, hogyan kell elosztaniuk a feltett nyereményt? Pascal nem a már lefutott, hanem a még hátralevő játszmákra alapozott, s ezek kimenetelének valószínűségét meghatározva helyesen számolta ki az osztozkodás arányát. Eljárása egyetemes jelentőségét felismerve, megpróbálta azt más jellegű kérdések, egyebek mellett Isten létezésének, illetve a Szentírás kijelentéseinek valószínűsége kapcsán is alkalmazni. „Arra gondoltam, - írja például a 693. töredékben - mennyivel nagyobb a valószínűsége annak, hogy nemcsak az van, amit látok, és kutatni kezdtem, vajon Isten nem hagyott-e magáról valami jelet a világban.” Prancz Zoltán (a Paksi Atomerőmű mérnöke, újságunk szerkesztőségének tagja) Pascalnak ezt a halál által félbeszakított különleges kutatását kísérli meg rekonstruálni elemzésében. Lovásziné Anna
