Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2012-08-01 / 8-9. szám

■Hi■HHi wtm2012. augusztus-szeptember 4 mym paksi atomerőmű Szűcs Gábor az Atomix Kft. ügyvezető igazgatója „Alkalmazzunk piaci módszereket!” Az Atomix Ke­reskedelmi és Szolgáltató Kft. a Paksi Atom­erőmű életében jelentős szerep­pel bír, hisz a sokrétű tevé­kenységet fel­vállaló, 1994 januárjában alakult cégnek az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a tulajdonosa. A kft. élére ez évben új vezetőt nevez­tek ki, 2012. május 1-jétől Szűcs Gábor végzi az ügyvezető igazgatói tevékeny­séget. A korábbi vezető, Szinger Csaba a Paksi Atomerőmű gazdasági igazga­tói feladatát látja el. Szűcs Gábor közgazdasági egyetemi ta­nulmányokat folytatott, és miután 1996- ban menedzsment szakon megszerezte diplomáját, elvállalta a számára felkínált állást a lakhelyén, Tolnán. A megye gaz­dasági életében meghatározó társaságnál végzett kereskedelmi, kontrolién felada­tokat, majd 24 évesen gyáregységvezető­nek nevezték ki. Később egy veszprémi vállalkozás gazdasági vezetője lett, majd visszahívták korábbi tolnai munkahelyé­re, szintén gazdasági vezetőnek. Munká­jában mindig a menedzsment terület volt hangsúlyos. Időközben széles körű német és angol nyelvtudásra tett szert. A külföldi kapcsolatok építése révén a világ számos országában járt. Családjával Tolnán él. Fe­lesége kereskedelmi vezető, lánya, Petra 13 éves, fia, Péter 11 éves.- Az Atomix Kft. közismerten jól szervezett, eredményesen működő cég. Mint menedzsment területen jártas ve­zető, milyen benyomásokkal vette át a kft. vezetését?- Az Atomix Kft. egy valóban nagyon jól felépített, jó menedzsmenttel rendelke­ző cég. Alapjaiban jól szervezett, sikeres vállalkozás, de van néhány olyan pontja, amivel foglalkozni kell, ami fejlesztést kí­ván. Ezek a leghangsúlyosabb feladataim, de emellett szorgalmasan gyűjtöm a töb­bi területre vonatkozó ismereteket is. A nagyobb törődésre, gondosabb odafigye­lésre még egy ilyen eredményes cégnél is szükség van. Sok olyan változás történt és folyamat indult el az MVM oldaláról is, amelyeket meg kellett ismernem. Nagyon széles a működési terület, sok az infor­máció, és emiatt néha úgy érzem, mintha egy gyorsvonatban ülnék, és az ablak előtt csak úgy suhannának el az események, az arcok. Sok időt töltök az Atomerőműben és a kft. többi területén is. Az a tapaszta­latom, hogy a cég a magánpiacon is meg­állná a helyét, a vezetői tehetségesek. A kollégák támogatását a kezdetektől meg­kapom, ami sokat segít a megismerésben és a döntéshozatalban. A megoldási, meg­valósítási utak kialakítása jó, a felvetődő témák, javaslatok átgondoltak. Amit én tudok adni a társaságnak, az az új, más­fajta stílusomban és a kissé eltérő szemlé­letemben rejlik.- Mit tartalmaz ez szemlélet? Milyen új stílusra számíthatnak a munkatársai?- Én a piaci gondolkodás előtérbe he­lyezését szorgalmazom. A hatékonysá­got növelni kell. A gyengébben teljesítő területeknél meg kell találni azokat az utakat, módszereket, melyekkel a piacot szélesíteni tudjuk. E tekintetben elmond­hatom, rendelkezem kellő tapasztalattal, és bízom benne, hogy ezt itt kamatoztat­ni tudom. A szakterületek mindegyikére van rálátásom, bár néhol csiszolnom kell tudásomat, úgy érzem, a feladatok elvég­zéséhez megfelelő ismeretekkel rendelke­zem. Az új, amit szeretnék megvalósítani, hogy alkalmazzuk a piaci módszereket. Ennek egyik első lépése, hogy az eddigi minőségirányítási rendszerek mellé beve­zetjük a környezetirányítási és a munka­­biztonsági rendszert.- A fejlesztést igénylő területek kö­zül melyiket emelné ki?- Több területet is vizsgálunk, és bár óvatosan, de folyamatosan alakítjuk. Né­hol hatékonyságot kell növelni, és bizo­nyos tevékenységeket össze kell mérni a piaccal. Az Erzsébet Nagy Szálloda pél­dául teljes mértékben a piacon működik. Ott már megindult egy új marketinges folyamat, amire rá kell erősíteni. Növelni kell a szálló ismertségét, elfogadottságát. Ennek érdekében cselekednünk kell egy­részt a vállalatcsoporton belül, másrészt a városban is. Javítani kell a szálló imázsát, megítélését, a róla kialakított benyomáso­kat. Ez nem könnyű feladat, mert a szálló adottságai nem minden tekintetben ver­senyképesek.- Az erőműbővítés kapcsán vannak jövőbeli terveik?- A műszaki területeken már ké­szülünk a bővítésre. Az Atomerőmű Biztonsági Szolgálat és az Atomerőmű Tűzoltóság is foglalkozik a kérdéssel. A blokkokhoz nem szorosan kapcsolódó te­vékenységek esetében a tervezés szintjén készülünk a kapacitásbővítésre. A szállo­da is sokat vár tőle, és az erőmű étterem is elbírná a jelenleginél sokkal nagyobb létszám étkeztetését. Egyelőre nem tud­juk, hogy miként fog érinteni bennünket a bővítés, de mindenestre igyekszünk elő­re gondolkodni, felkészülni a lehetséges feladatokra. Lovásziné Anna Sikeres három évtized Sorozatunk az 1. blokk fizikai indítását és az orszá­gos hálózatra kapcsolását megelőző munkák né­hány pillanatát idézi fel, ezzel tisztelegve elődeink teljesítménye előtt. A korabeli életről hű lenyomatot képeznek a fenn­maradt brigádnaplók. Abban az időben több mint kétszáz szocialista brigád működött az építkezés te­rületén. A forgácsoló műhely dolgozói a„Pável Bikov" brigád tagjai voltak, ám a váltóműszak beindulásával a műhely létszáma növekedett, ezért egy újabb bri­gádot alapítottak „Széchenyi István” néven, amely tevékenysége során kétszeres aranykoszorús címet értei. A brigád vezetője Horváth Miklós csoportvezető lett, aki Sebestyén Gábor kollégájával közösen sikeres újítók is voltak. A brigád naplója a napokban került a múzeum tulajdonába Gyutai Attila jóvoltából, aki eddig szorgalmasan őrizte. A napló hűen tükrözi azt a sok túlórát, amelyet az 1. blokk 1-es és 2-es revíziójakor végeztek, szomba­ton és vasárnap. A brigád sok társadalmi munkát vállalt a városban is, például a Szt. István téren lévő Magyar-lengyel barátság park szökőkútjának csobogójához ők készí­tették a fúvókákat és a hengereket. A naplójukba írta be köszönetét Glósz Lajos, a Vak Bottyán Gimnázium igazgatója, azért a fáradságos munkáért, amelyet az épület kazánjainak működése érdekében végeztek. A társadalmi munkákon túl még 2000 Ft kész­pénzzel is hozzájárultak a Paksi Uszoda Építő és Fenn­tartó Egyesület működéséhez. A brigádnaplókat lapozgatva érzékelhetjük, hogy az építkezésen és a vállalatnál dolgozók nemcsak a munkahelyükön teljesítettek jól, hanem az üzemmel párhuzamosan épülő és befogadó település formálá­sában is jelentős szerepet vállaltak. -béri-

Next

/
Thumbnails
Contents