Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-07-01 / 7. szám
2012. július 3 <Q> i mym paksi atomerőmű Atomexpo-2012 Moszkvában 2012. június 4-6. között rendezték meg nemzetközi Atomexpo-2012 szakmai fórumot a moszkvai Gosztyinnij Dvor kiállítóházban. „A világ atomenergetikája - Egy évvel Fukushima után” volt a konferencia központi témája. Az ITAR-TASSZ szerint több mint ötven országból mintegy 170 vállalat részéről 1 300 szakember vett részt a tavalyihoz képest kétszer akkora területen megrendezett szakmai találkozón és kiállításon. Szergej Kirijenko, az orosz állami Roszatom nukleáris holding vezérigazgatója megnyitójában jelezte, hogy a világon az atomenergetika kezd visszatérni a rendes kerékvágásba, amit a tavaly üzembe helyezett tíz és az idén, már Fukushima után építés alatt levő öt nukleáris blokk is jelez. Kirijenko szerint az oroszországi atomenergetikai ágazat megrendelései az elmúlt egy évben megduplázódtak, ami jelentős bizalomra utal, különösen az első atomerőművet építő országok részéről. Az atomenergetika az egyik olyan terület, amelyben Oroszország vezető szerepet foglal el a világban, és amely révén az ellátásbiztonság erősíthető az egyes országokban. Az Atomexpo-2012 fórumon részt vett Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója és Pekárik Géza műszaki igazgató is, akik tájékozódtak az atomenergetika területén megfigyelhető legutóbbi fejleményekről. A rendezvény második napján Hamvas István megtekintette a Roszenergoatom moszkvai krízisközpontját. A szervezet munkatársai bemutatták a központ működését, tájékoztatást adtak a szükség esetén az atomerőműveknek nyújtható információs és technikai segítségről. A tájékoztatón részt vett Hossein Derakhshandeh, a Bushehri Atomerőmű vezérigazgatója is. Hadnagy Lajos, Moszkva MAGYAR KÜLDÖTTSÉG A POZSONYI ENEF-EN V____________________________________________________________________________________________________ Május 14-15-én tartották meg az Európai Nukleáris Energia Fórum (ENEF) hetedik plenáris ülését Pozsonyban. Magyarországot Kovács Pál, klíma- és energiaügyekért felelős államtitkár, Hamvas István, a MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója. Nagy Sándor az MVM Zrt. vezérigazgató-helyettese és Lenkei István az Atomfórum elnöke képviselték. Az alkalommal élve a Foratom az ülés előtt megrendezte az atomenergiaipar felsővezetőinek találkozóját, melyen 39 iparvállalati vezető vett részt. Közös közleményt fogadtak el, amelyben összegzik az európai stressztesztek főbb következtetéseit. Ebben kijelentik, hogy a stressztesztekben az atomenergiaipar fenntartások nélkül és átfogóan vett részt, a WENRA, ENSREG és az Európai Bizottság által meghatározott specifikáció és módszertan alapján. Megvizsgálták az atomerőművek ellenállóképességét a fukushimai baleset során tapasztalt hatásokkal - földrengés, szökőár (árvíz), szélsőséges időjárási körülmények, áramellátás megszakadása, hűtés kimaradása, balesetelhárítás szélsőséges körülmények közötti nehézségei -szemben. Az ENSREG nyilvánosságra hozta a stressztesztek zárójelentését, s ezzel kapcsolatban az atomenergiaipar képviselői elégedettségüket fejezték ki, hogy az eredmények szerint nem állnak fenn olyan tényezők, amelyek veszélyeztetnék az atomerőművek folyamatos és biztonságos üzemeltetését. Ez igazolta az ipari szereplők meggyőződését, hogy az európai atomerőművek szilárdsága megfelelő, és működésük kielégíti a legszigorúbb biztonsági követelményeket. Magán az ENEF-en kb. 150-en vettek részt. A tanácskozás fő témái az európai atomerőművek biztonságának újraértékelése és az Európai Bizottság 2050 Energia Útiterve voltak. Az ülést a cseh és szlovák miniszterelnökök határozott atomenergiapárti állásfoglalásai vezették be, melyekben kijelentették, hogy a stressz-teszteket lezártnak tekintik, és az ELI platformján is ezt az álláspontot fogják képviselni. Ez az európai nukleáris ipar érdeke is, melynek most kezdődő, új blokkok építésére irányuló programjával az Egyesült Királyság lépett fel a leghatározottabban. Ezt az irányvonalat támogatja az egész európai atomenergiaipar. Ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg az Európai Bizottság. A szervezet a hangsúlyt a stressz-tesztek folytatására helyezné, mellyel a fukushimai baleset következményeit és az atomenergiaipar jövőjét folyamatosan a média figyelmében tartaná. Az EC álláspontjára reflektált az ENEF Transparency munkacsoportjában Malcolm Grimston, a Chatham House nemzetközi agytröszt képviselője elgondolkodtató kijelentésével, miszerint az atomerőművek biztonságának túlhangsúlyozása és a téma állandó napirenden tartása csak arra jó, hogy növelje a lakosság aggodalmait. A tanácskozáson egyértelműen nyilvánvalóvá vált, hogy az Európai Bizottság a megújuló energiaforrások kötelező érvényű alkalmazását szorgalmazza az atomenergia másodlagos szerepe mellett. Oettinger energiaügyi biztos kijelentette, hogy az atomenergetikai projektek esetében az állami garanciavállalást és az állami támogatást nem tartja elfogadhatónak. Ez azzal a veszéllyel járhat, hogy az EU több tagországa esetében az atomenergetikai programok lelassulnak, teret vesztenek melynek következtében az iparág rövid időn belül ellehetetlenülhet. Ugyanakkor a megújulok kötelező állami támogatása erősen piactorzító hatású, amely indokolt lehet új technológiák piacképessé érlelése esetén, de nem kívánatos eredménye lehet más energiaforrások indokolatlan kiszorítása. Olyan energiatermelési technológiákra van szükség, melyek hozzájárulnak az energiabiztonsághoz, a globális klímaváltozás elleni harchoz, és versenyképes árakon biztosítják a lakosság energiaellátását. (A francia hatóságok számításai alapján a járulékos költségeket is beleszámítva - pl. atomerőmű leszerelése - az egyes energiaforrásokból termelt villamos áram költsége az alábbiak szerint alakul: nukleáris: 55 €/ MWh; szén: 67 €/MWh; gáz: 67 €/MWh; szél: 102 €/MWh; napenergia: 160€/MWh). A tanácskozás végén összefoglalójában Peter Faross, az EC Energiaügyi Főigazgatóság vezérigazgató-helyettese azt a véleményét hangoztatta, hogy az atomenergia szerepet kaphat a jövőben az EU tagországok energia-mixében. Kijelentette, hogy az energiapiacot dekarbonizálni kell, de aláhúzta, elsőként az energiapiac szerkezetét kell átvizsgálni és szükség esetén meg kell reformálni. Hozzátette: előrehaladást kell elérni a IV. generációs atomerőművek képességeinek demonstrálásában a Horizon 2020 kutatás-fejlesztési program keretében, és még többet kell tenni a lakosság atomenergetikai projektekbe való bevonása érdekében. forrás: http://www.foratom.org/home/27S/9H-europeannuclear-industry-agrees-on-continuous-safety-improvement.html; http://ec.europa.eu/energy/nuclear/forum/meetings/ 2012_may_en.htm Szerbin Pável Dr. Katona Tamás János az MTA doktora Dr. Katona Tamás János, a Paksi Atomerőmű tudományos tanácsadója, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora tudományos cím birtokosa lett az elmúlt évben benyújtott „Rendszerszintű döntések a Paksi Atomerőmű hosszú távú biztonságos Üzemeltetése érdekében” című értekezésének megvédése nyomán. A doktori mű nyilvános vitáját 2012. június 20-án az MTA székház II. emeleti nagytermében tartották. Szakmai pályáját - a kezdetekben végzett, reaktor termohidraulikai és zajdiagnosztikai kutatásokat követően - az elmúlt huszonhét évben a Paksi Atomerőmű üzemeltetésének, fejlesztésének és bővítésének stratégiai feladatai határozták meg. Kidolgozta a Paksi Atomerőmű földrengés-biztonsági felülvizsgálatának és megvalósításának koncepcióját. Az üzemidő hosszabbítás elvi lehetőségét elsőként vetette fel 1992-ben. Részvételével készült az üzemidő hoszszabbítás megvalósíthatósági tanulmánya. Döntő része volt a WER-440/213 sajátosságaihoz illesztett öregedéskezelés rendszerének kidolgozásában. Egyik kezdeményezője volt a Paksi Atomerőmű blokkjai teljesítmény növelésének. Számos oktatási, publikációs és tudományos közéleti tevékenysége mellett a Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem (1974), a Jánossy Díj (1981), az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága Tudományszervezési Díj (1999) és a Zsolnay Díj a Dél-Dunántúl Tudományosságáért (2009) tulajdonosa. Az új tudományos téziseket tartalmazó értekezés opponensei Gadó János, az MTA doktora, Lenkei Péter, a műszaki tudomány doktora és Trampus Péter, az MTA doktora voltak. Orbán Ottilia \ Vendégeink A Belga Királyság nagykövete, Johan Indekeu és delegációja, Christophe Lechat első titkár, Ránky Edit attasé a Vallon és Brüsszel Régió Kereskedelmi Irodától, dr. Nagy Béla a Flamand Régió Kereskedelmi Iroda vezetője és Hartmann János érkezett látogatásra az Atomerőműbe 2012. június 26-án. A vendégek a vezérigazgatói tájékoztatót követően üzemlátogatáson vettek részt, mely során a 4. blokki látogató útvonalon ismerkedtek az Atomerőmű üzemi területével. BÁ A képen Hamvas István vezérigazgató és Andrej Lukjanyenko, a WANO Moszkvai Központ tanácsadója.
