Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2012-06-01 / 6. szám

22 2012. június mym paksi atomerőmű Hogyan töltik napjaikat nyugdíjasaink? J Cseszárik Lászlót és feleségét Mártit kerestem fel, hogy meséljenek az Atom­erőműben töltött időről, és nyugdíjas éveikről. Beszélgetésünket telefonon és interneten folytattuk, mivel Pakstól messze, a zalai dombok között megbújó kedves kis községben Zalakomárban él­nek.- Mikor kerültetek az erőműbe?- Laci: 1980. augusztus 18-án kerül­tem a PAV üzembe helyezési főosztály generátor - transzformátor csoport­­ba-üzembe helyezőnek. Majd 1983. ja­nuártól a villamos üzemviteli osztály­ra főművezetői beosztásba, amit 1993. februárig töltöttem be. 1995 májusától a minőségfelügyeleti főosztály minőségfel­ügyeleti osztályon felügyelő munkakörbe dolgoztam 2006. szeptember 30-i nyug­díjba vonulásomig.- Márti: 1984 novemberében ke­rültem az oktatási főosztály álta­lános oktatási osztályára, oktatás­­szervező munkakörbe. Feladatom az atomerőmű területén munkát vállaló S dolgozók, munkakörük ellátásához szükséges tanfolyamok megszerve­zése, vizsgáztatások lebonyolítása. Sze­rettem a munkámat igazán változatos volt, sok embert megismertem, lehetősé­gem szerint a rászorulóknak segítettem a vizsgákon. Ezen a munkahelyen töltöttem el 21 évet, ahonnan 2005. december 30-án nyugdíjba vonultam.- Van kapcsolatotok az erőművel il­letve volt kollegáitokkal?- Laci: Fenntartottam tagságomat a MEE Paksi Szervezetében. Aktívan tar­tom a kapcsolatot a szervezettel, ahol volt munkatársaim, barátaim vannak. A távolságot figyelembe véve gyakran ta­lálkozunk, amire leginkább nekem van szükségem. Másik kapocs az Atomerőmű újság, melyet minden hónapban megka­punk, és így folyamatosan nyomon tud­juk követni az ott zajló eseményeket.- Márti: Telefonon keressük egymást, és beszélgetek volt kollegáimmal.- Hogyan kerültetek Zalakomárba, meséljetek a családotokról? Az atomerőmű természetjáró szakosz­tály tagjaként többször túráztunk a zalai dombságban, mely szépsége megragadott bennünket. Gyermekeink közül egyik sem akart Pakson élni, és akkor elhatároztuk, hogy nyugdíjba vonulásunk után eljövünk erre a szép vidékre, és itt éljük le hátra­lévő életünket. Családi házban lakunk, a ház körül igen sok a teendő. Kiskertünk és gyümölcsösünk biztosítja családunk friss zöldséggel, gyümölccsel való ellátását. Kamránkban is sorakoznak a téli napok­ra eltett befőttek, lekvárok, savanyúságok. Csodás a természetben eltöltött idő, szinte egész nap a kertben vagyunk és örömkö­dünk a virágoknak, növényeknek és a ma­darak énekének. Három gyönyörű unokánk van. Két na­gyobb, egy lány és egy fiú Laci fiunktól, és egy kicsi tündér Nóra lányunktól. Ők néha megörvendeztetnek bennünket látogatá­sukkal. Kis Balaton közelsége automatikusan hozta, hogy kikapcsolódásként pecázzak. Igazi boldog nyugdíjas éveket élünk!- Kirándulni vágyóknak mit ajánlo­tok a környéketekről?- A zalai kirándulásra készülőknek a szebbnél szebb gyógyfürdőket ajánljuk, ami tökéletes lazítást biztosít. Érdemes megnézni Zalakomárhoz közeli Kápol­napusztai bivalyrezervátumot, valamint Ormándpusztán található Somsicch-kas­­télyt. Településünk kiemelkedő eseménye a Dunántúli Középkori Mezővárosok Ta­lálkozója, amely minden év augusztusá­ban kerül megrendezésre.- Visszatekintve a paksi évekre mit mondanátok?- Szerettünk a paksi atomerőműben dolgozni. Kollegáinkkal jó viszonyban voltunk, munkánkat mindig megbecsül­ték. Sok szép emléket őrzünk a szívünk­ben.- Köszönöm a beszélgetést! További jó egészséget, örömöt, boldogságot kívá­nok az egész családnak. Vadai Zsuzsa r v. 2012. április 2012. május 10 év 10 év Pintér Attila üvig üvfo kto Matus Gábor mig 2002.04.22. 2002.04.03. Kern Norbert üvig üvfo vüo Posch Ágoston káig üffo dro 2002.05.06. 2002.05.02. Csibi István káig üffo hto 2002.04.01. 20 év 20 év Tumpek József üvig üvfo to 1992.05.11. Kis Zoltán üvig üvfo to 1992.04.24. Bárdos Ferenc big minfo avo 1992.05.15. Kern Ferenc káig üffo bro 1992.04.23. 30 év Tálos Zoltán gig logfo bszo 1992.04.08. Földesi János üvig kio 1982.05.08. Ráthgéber Zoltán gig logfo bszo 1992.04.08. Laczkó Lászlóné mig 1982.05.01. Mayer Tivadar hűig hufojlo 1992.04.09. Cserny Ferenc mig rtfo rto 1982.05.28. 30 év Jantner János káig üffo bro 1982.05.20. Kecskeméti Gyula üvig 1982.04.01. Sós János káig üffo 1982.05.13. Czinkóczi Lászlóné üvig vefo veo 1982.04.01. Gyuricza Zoltán big skvfo do 1982.05.17. Wolf Ferenc káig kafo vko 1982.04.24. Sárközi János Sándor káig üffo dro 1982.04.28. Az Atomdragon szezonnyitó versenye 2012. május 1-jén az erőmű sár­­kányhajó-csapata elindult a sze­zon első szabadvizes versenyén, a Romi Kajak- Kenu és Sárkányhajó Klub, a Csepeli Kajak-Kenu Egye­sület és a Magyar Kajak-Kenu Szövetség által szervezett Évad­nyitó Sárkányhajó Kupán. A barátságos verseny 4000 méteres távot jelentett, ahol a rajtot egy 2000 méteres egyenes, majd két 1000 mé­teres kör követte. A verseny másik érdekessége az volt, hogy egy kategóriában indult minden csapat. Ez a paksi csapatra nézve dicsőséget is jelent, mert a Romi Kajak-Kenu és Sárkányhajó Klub két csapatot is in­dított - Romi Kék és Romi Zöld csapat néven -, amelyek többnyire magyar olimpikonokból, világbajnokokból és a tavalyi magyar sárkányhajó válogatott tagjaiból áll. Ösz­szesen 9 csapat nevezett be. Az Atomdragon csa­pata kemény előfutamba került: ott volt mindkét Römi-csapat, a Mer­­kapt-csapatával (ők céges kategóriában az Atom­dragonnak első számú el­lenfele) és a Faddi egység. Kemény küzdelemben a két Römi-csapatot követve harmadik helyezést sike­rült elérnünk, ami azt jelentette, hogy bekerültünk a dön­tőbe. A döntőben hat csapat rajtolt egyszerre. A két Rö­mi-csapat most is mindjárt az elején elhúzott a mezőnytől, három hajó pedig (köztük az Atomdragon is) egy jó dara­big szorosan fej fej mellett haladt, s volt, hogy összeértek a lapátjaink. Ilyenkor nem csak erőre és kitartásra van szűk-Nagyapám tárgyai Május 7-én nyílt meg Juhász Sándor kiállítá­sa Pakson, a Csengey Dénes Kulturális Köz­pontban, „Nagyapám tárgyai" címmel. A ki­állítást Fejes Margit új­kortörténész, a városi múzeum munkatársa rendezte. Juhász Sándort így nyilatkozott a kiállítás létrejöttéről: - A „Nagyapám tárgyai" megemlékezésnek érdekes törté­nete van. A keresztmamámat az elmúlt évben, októberben elütötte egy autó. A nagyon szeretetteljes kapcsolat, ami a nagy távolság miatt az utóbbi 20 évben csak évi egy-két személyes látogatásból, telefonálásból állt, megváltozott: az utóbbi időben többet beszélgettünk a 87 éves kereszt­mamámmal a régi dolgokról és a hosszú évek óta őriz­getett sok apróságról és kacatról. Előszedtünk a szekrény mélyéről egy csomó dolgot, amiket első pillantásra nem igazán éreztem kiállításra érdemesnek, de a böngészés a száz évnél idősebb papírok között, a rengeteg anyakönyvi kivonat, az iskolai igazolások, a faragások, a nagymama saját szövésű dagasztókendője és a személyes tárgyak arra indítottak, hogy ezeket bemutassam a könyvtárban. E gondolatokkal is tisztelegve nagyapám emlékének és keresztmamám tárgyakat óvó türelmének, kívánom, hogy legalább ilyen nosztalgiával és jóérzésekkel figyelje min­denki saját családja hasonló relikviáit. WollnerPál ség, de jó taktikára is. Nálunk Viktor Endre (Csúcsú) volt a taktika megalkotója. Annak ellenére, hogy az első kanyar után ötödikek voltunk, Csúcsú ügyesen, de abszolút sza­bályosan taktikázva drámai küzdelemben a döntőben is a harmadik helyre vezényelt minket. Bronzérmekkel a nya­kunkban, fáradtan, de elégedetten indultunk haza. Meg kell még megemlíteni, hogy a mostani csapatunkban szép számban szerepeltek az ASE Kajak-Kenu Szakosztály fiatal növendékei. Külön köszönet nekik érte. A pótlásra azért volt szükség, mert a csapatunk tagjai, a paksi atomerőmű dolgozói közül sokan nem tudtak eljönni a versenyre, pá­ran műszakban dolgoztak, s ketten az erőmű majálisán maradtak, mert Kiváló Üzemeltető és Kiváló Karbantartó díjakat vettek át. Erre is büszkék vagyunk: csapatunk csu­pa kiválóságból áll! Szucsán Marina

Next

/
Thumbnails
Contents