Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2012-06-01 / 6. szám

12 2012. június „ „ mym paksi atomerőmű A karbantartás végrehajtása Betekintés a főjavítási munkákba Az atomerőmű blokkjainak karbantartásával foglal­kozó korábbi számainkban a főjavítás-tervezés és a karbantartás-irányítás folyamatát ismertettük, álta­lában a felelős vezetők nyilatkozatai alapján. Mostani tudósításunkban a munkák gyakorlati végrehajtásá­ba adunk bepillantást, olyan munkatársakat szólal­tatva meg, akik elvégzik a karbantartási feladatokat. Debreczeni Tibor, technológus (turbina és forgógép karbantartó J osztály, turbina karban- a tartó művezetői egység) I 1984 óta dolgozik J az atomerőműben, s a kezdetektől turbina-karbantartással foglalkozik. Ennek megfelelően a turbina és segédberendezései tartoznak a munkakörébe (noha az évek során néhány segédberen­dezés átkerült más osztályokra, mert nem forgógépek). A turbina önmagában is olyan komplex berendezés, amely „teljes embert kíván”. Tibor feladata az emelési technoló­giák felülvizsgálata, illetve újak írása, a turbina karbantar­táshoz szükséges eszközök, emelőkötelek szakmai specifi­kálása, beszerzésük támogatása, a szereléshez szükséges alkatrészek rendezése, raktározása, az anyagok biztosítása a karbantartási és a karbantartáson kívüli munkákhoz, valamint a műhelyek rendezése, munkaszervezési kérdé­sek felülvizsgálata, optimalizálása. Idén nagy volumenű munka a 2. blokki főjavításon várható, amely kiterjed mindkét turbina teljes diagnosz­tikai átalakítására. Ehhez az összes csapágyat szét kell bontani, ki kell nyitni a kisnyomású gép külső házát, és be kell szerelni az érzékelőket. Ezen kívül a 4-es turbinán a gyorszáró szelepek átalakítása várható és - a generátor forgórész csere miatt - a tengelykapcsoló furatainak újra­­fúrása van tervben. A karbantartások során a nem várt és feltárt hibák minél gyorsabb és szakszerűbb kezelése jelenti a legfőbb kihívást. A turbinák egyedi berendezésnek tekinthetők, ilyen módon szinte nincs két egyforma probléma. Az el­végzett munka akkor megfelelő, ha a karbantartást köve­tően az adott blokk pontos időben és üzembiztosán indul vissza, és a gépek hibamentesen üzemelnek a következő leállásig, mivel azoknak mindig 100%-on kell termelni. A turbina-karbantartás során összetett, több szakmát érintő feladatokat kell megoldani, ebből fakadóan Tibor munkája számos szervezettel igényel együttműködést, így a forgácsolási, hegesztési, állványozási, szigetelésbontási, építészeti és szerkezeti lakatos munkák elvégzőivel. Az évek alatt nagyon jó kapcsolatot épített ki velük. A karbantartások során nagyon fontos a pontos és pre­cíz dokumentálás, hogy utólag bármikor visszakereshető legyen a rögzített információ, hasznosíthatóak legyenek a korábbi tapasztalatok. Rutinszerűen nem szabad dolgoz­ni, hiszen minden karbantartás egyedi feladat. Tibor meggyőződése szerint az erőmű gárdája egye­dülálló műszaki tudásának továbbvitele az új kollégák be­tanításán múlik, ennek sikerében pedig meghatározó a jó munkatársi kapcsolatok kiépítése és fenntartása. Dohóczki János, ak­kumulátorkezelő (villa­mos karbantartó osztály, kábel és akkumulátor karbantartó csoport) A munkaterületéhez tartoznak a villamos üzemvitel kezelésében levő, a bizton­sági rendszerek, a diesel gépházak, az ún. EV, EZ rendsze­rek, az erőmű irányító központ, az irodaépület és az őrség épületének szünetmentes betáplálását biztosító akkumu­látorok. Mindez szám szerint 45 akkumulátortelepet je­lent. Ezeken túlmenően a meghibásodások és a tervezett cserék esetére fenntartott, az átmeneti üzem biztosítására szolgáló tartalék konténer akkumulátorok is az ő - illetve munkatársai - felügyelete alatt állnak. Általános - a főjavítási időszakon kívül is végzendő - feladatai a következők: az akkumulátorok ellenőrzése, karbantartása, a kapcsolódó állapotfelügyeleti mérések elvégzése. A nagyobb volumenű munkákat (mint például a cellacserék, a terhelési próbák és a kapacitásvizsgálatok) külső vállalkozó végzi, ilyenkor viszont a felügyelet és a munkavezetés biztosítása hárul Jánosra. A kapacitásvizsgálatok minden blokk esetében a nagy­leálláskor, a terhelési próbák pedig a két nagyleállás kö­zött félidőben történnek meg. A jelen tudósítás írásakor a 4. blokkon éppen a terhelési próbák zajlottak, amelyeknek eredményétől függően, a megfelelő engedélyeztetési elő­írások betartásával, cellacserékre kerül sor (az adott na­pon például hat cellacsere vált szükségessé). A feladatok elvégzése akkor tekinthető sikeresnek, ha nincs határidő túllépés. Emellett a biztonsági rendszerek esetében rendkívül fontos szempont a munkavégzés sike­rességét illetően, hogy ne váljon szükségessé blokkleállás: ugyanis a Műszaki Üzemeltetési Szabályzat előírja, hogy az akkumulátor-meghibásodásokat 24 órán belül el kell hárítani. János elmondása szerint a feladataik végzése jól kifor­rott, nemigen éri őt meglepetés a szakterületén. Ebben az is közrejátszik, hogy a munkákba bevont külső vállalkozó, a Polaritás Kft. is felkészült, megbízható szakembereket biztosít. Ha mégis ki kell emelnie egyet az elvégzendő fel­adatok közül, akkor az akkumulátorcseréket említi, mint ami a legkomplikáltabb, éppen ezért különleges odafigye­lést és előkészítést igényel. A jó szakmai és emberi kapcsolatok - legyen szó akár a külső vállalkozóval, akár a belső szervezetekkel történő kapcsolattartásról - megkönnyítik a munkát. János mind­emellett a szakmai tudást illetve tapasztalatot tartja meg­határozónak - ő maga 29 éve dolgozik az erőműben valamint a megfelelő motiváltságot, azaz hogy aki itt dol­gozik, magáénak érezze a munkáját és a munkahelyét. Komáromi Zoltán, hegesztő (gépész szer­viz osztály, hegesztő és tömörtelenség elhárító művezetői egység) Munkája számos rendszerre, illetve be­rendezésre kiterjed, így a fővízkör és a főgőzkör főbe­rendezéseire (például a reaktorokra, a főkeringtető-szi­­vattyúkra, a főelzáró tolózárakra, a gőzfejlesztőkre, a turbinákra, egyéb szekunder köri elzáró szerelvényekre), valamint a vízmű és a diesel gépházak egyes berendezé­seire. Fő feladatait azok a hegesztési munkák jelentik, amelyek a revíziók utáni helyreállításokhoz, a csőszakasz cserékhez vagy új szakaszok kiépítéséhez, a tőmítőfelü­­letek helyreállításához, a szelepcserékhez vagy éppen a reaktoron a szabályzó és biztonságvédelmi rendszer tok­cseréihez kapcsolódnak. Az elvégzendő munkavolumen nagysága összességé­ben nem ingadozik jelentősen évről-évre. Mindemellett az egyes berendezések kapcsán szükséges karbantartási feladatokra gyakran csak az adott berendezés megbontá­sa után derül fény. Ezzel együtt sem jellemző, hogy Zoltán és munkatársai gyakran kerülnének váratlan helyzet elé: feladataik végzése jól kidolgozott és sokszor kipróbált me­todika szerint zajlik, ami nemigen enged meglepetéseket. Az elvégzett munka akkor megfelelő, ha egyrészt ha­táridőre sikerül befejezni, másrészt - s ez az alapvető kö­vetelmény - az elkészült hegesztési varrat tömör. A varrat tömörségét az anyagvizsgálatok és a sikeres nyomáspróba igazolják. Az idei főjavítások kiemelt munkája a primer köri hűtőberendezések (az ún. kaloriferek) fordítókamráinak cseréje a 2. és a 3. blokkon. A jelenleg üzemelő fordító­kamrák szénacélból, az újak saválló acélból készültek. Zoltán munkája során is fontos szerepe van az együtt­működésnek, s ettől elválaszthatatlanul a megfelelő em­beri, szakmai kapcsolatoknak. Több belső szervezettel- illetve ezek szakembereivel - kell együtt dolgoznia, így például a reaktor és készülék karbantartó osztállyal, az armatúra és csővezeték karbantartó osztállyal vagy a kül­ső technológiai osztállyal. A megfelelő együttműködés és személyes viszonyok jelentős részben a régi ismeretsége­ken, a hosszú évekre visszatekintő, közösen végzett mun­kán alapulnak. Elmondása szerint a korábbi főjavítások tapasztalatai jól hasznosulnak a szakterületén. Ezek legfőbb hordozója maga az ember, aki pályafutása során - ami, mint Zoltán esetében is, akár több évtizedes lehet - átmegy a külön­böző szakmai szituációkon, s közben tanul, olyan isme­reteket sajátít el, amelyeket az iskolai képzések vagy az adatbázisok nem pótolhatnak. Zoltán ezúton is szeretné kifejezni munkatársai felé a köszönetét az eddigi közös munkákban tanúsított hozzá­állásukért, és bízik abban, hogy ez a csapatszellem a jelen­legi főjavítási feladatok megoldását is megkönnyíti. Mátyás Ferenc, mű­vezető (biztonsági rend­szer osztály, méréstech­nikai művezetői egység) Az irányítása mellett dolgozik a hőfokmérés csoport, a hagyomá­nyos méréstechnikai csoport és a speciális mérés csoport. Szakterülete az analitikai, illetve az úgynevezett hagyo­mányos mérések - mint a hőmérséklet-, mennyiség-, nyomás- és szintmérések -, de rezgés-, nyúlás- és elmoz­dulás-mérések is tartoznak a munkakörébe. Feladata ezek karbantartásának, kalibrálásának a biztosítása. Emellett a rendszer szintű karbantartásért is felelős a folyamatos analitikai mérőlánc (fám), a turbina diagnosztikai és az súlyos baleset kezelési (sbk) rendszereken. A főjavítási időszakon kívüli feladatait tekintve az említett rendsze­rek üzem közbeni meghibásodásainak javítása, az átala­kítások előkészítése, a tartalék alkatrész beszerzése, az átalakítások műszaki dokumentációjának véleményezése képezi, valamint a beépítendő új eszközök megismerése és a karbantartásukhoz, javításukhoz szükséges ismeretek elsajátítása. Az idén tervezett munkavolumen az ismétlődő fő­javítási tevékenységeken túlmenően a 2. blokki sbk és a turbinamonitorozó üzembe helyezését, a nyomás és nyo­máskülönbség távadók kiváltását, valamint a páratarta­lom mérőkörök átalakítását öleli fel. A legkomplikáltabb problémát a több szervezetet érintő feladatok koordiná­lása jelenti ezek során, úgy, hogy minden kész legyen az előírt határidőre. Az elvégzett munka akkor sikeres, ha a készülékek a karbantartás után hibamentesen, vagy csak kevés hibával üzemelnek. Az összetett feladatok természetesen szükségessé te­szik a társszervezetekkel a megfelelő kommunikációt, ezen kívül külső szállítókkal - gyártókkal és tervezőkkel- is kapcsolatot kell tartani, a tartalék alkatrészek beszer­zése és az átalakítások tervezése terén. A karbantartási tapasztalatok hasznosítása és az újak rögzítése a méréstechnikai gyenge pontok feltárására és a felszámoláshoz szükséges információk megadására irá­nyul. Ennek eszköze elsősorban a munkautasításokhoz csatolt életrajzi információs adatlapok kitöltése, de a szak­csoportok ezen túlmenően is vezetnek kapcsolódó doku­mentációt, visszakereshetően tárolva, és időszakonként feldolgozva, kiértékelve azokat. Mivel a főjavítások nagy része egybeesik a szabadságo­lási időszakkal, a művezető - könnyűnek nem nevezhe­tő - feladata a szabadságok kiadásának ütemezése is. Jó emberi kapcsolattartással és a kollégák megfelelő hozzá­állásával azonban ez a kérdés is kezelhető. Ferenc ezúton is fel szeretné hívni a kollégák figyelmét az új eszközök, készülékek megismerésének és kezelésük elsajátításának fontosságára. Prancz Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents