Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-06-01 / 6. szám
2012. június „Pakson a természetes és az épített környezet teljes harmóniában megfér egymás mellett. A paksi atomerőmű a legolcsóbban termel villamos energiát, ezen túl másik nagy előnye, hogy a fosszilis technológiáktól eltérően nem növeli az üvegházhatású gázok mennyiségét a légkörben. A négy blokk üzeme által közel annyi oxigént takarítunk meg, mint amennyit az összes magyarországi erdő termel egy év alatt. Ez nagyjából az ország egész lakossága által egy teljes évfolyamán belélegzett oxigén mennyiségét jelenti." - mondta a megnyitón Kovács Pál. A tárlat Vincze Bálint, a paksi atomerőmű grafikusa, tipográfusa képeiből, négy év felvételeiből állt össze. Természetképeit a Gemenc Zrt., a Kiskunsági Nemzeti Park és a Duna-Dráva Nemzeti Park, valamint az atomerőmű területén készítette. A kiállított fotók hiteles képet adnak az atomerőmű közvetlen és közvetett környezetéről, és egyben tükrözik azt az elkötelezettséget is, amellyel az atomerőmű a környezetvédelem mellett áll. Laszlóczki Ivetta Szakmai nap a stresszteszt eredményeiről A paksi atomerőmű megfelel a tervezési alapjának, hatékonyak az időszakos biztonsági felülvizsgálatok, a fukushimai tapasztalatok alapján feltártuk a biztonság terén még elvégezhető javítási lehetőségeket. Negatív eltérést sehol sem sikerült felfedezni, és nemzetközi összehasonlításban is büszkék lehetünk a vizsgálat eredményeire - összegezhetők a paksi célzott biztonsági felülvizsgálatról (közismertebben a stresszt tesztről) az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) május elején rendezett szakmai napján elhangzottak. A rendezvényen a biztonsági felülvizsgálat kereteit, folyamatát és az elért hazai és nemzetközi eredményeket mutatták be. A Pakson elvégzett felülvizsgálatról dr. Elter József, dr. Katona Tamás és Bana János, a paksi atomerőmű szakemberei tartottak előadást. Ezen többek között elhangzott, hogy a felülvizsgálat három kulcseseményre terjedt ki, így a villamos betáplálás kérdéskörére, a hőelvezetés lehetőségeinek feltárására és a jelentős radioaktív kibocsátás esetére. A külső természeti események elleni felkészülésről szólva Katona Tamás jelezte, hogy földrengés ellen 1996 óta növelik az erőmű védelmét, így többek között már korábban megerősítették a reaktorépületeket, de a vizsgálat alapján kiderült, hogy például meg kell erősíteni a tűzoltólaktanyát, mert az épület kevésbé tud ellenállni egy nagyobb földrengésnek. Szó esett a talajfolyás ellen megteendő intézkedések fontosságáról is. A földrengés mellett számba vették az esetleges extrém szél, csapadék, hőmérséklet, árvíz, hó stb. bekövetkeztekor teendő intézkedéseket. Elter József a villamos betáplálási rendszerekkel kapcsolatos vizsgálatokat ismertette, jelezve, hogy szükséges például új, olyan nagy teljesítményű baleseti dízelgenerátorok beszerzése, amelyek léghűtésesek, valamint növelni kell az ezekhez szükséges, jelenleg 120 órára elegendő tartalék üzemanyag mennyiségét is. Bana János pedig többek között a balesetelhárítási szervezet működéséről adott tájékoztatást, jelezve, hogy a jelenlegi védett vezetési ponttal egyenértékű tartalék központ létrehozását kell megvizsgálni, de ugyancsak vizsgálni kell a kommunikációs rendszerek működésének eszközeit is. Szintén nagyon lényeges, hogy a jelenleg általában egy blokki súlyos baleseti lehetőséggel számoló intézkedési és cselekvési lehetőségeket kiegészítsék egy esetleges négy blokki balesetre is. A rendezvényen szóba kerültek a Pakson már korábban elvégzett biztonságnövelő intézkedések is, így egyebek mellett az, hogy az úgynevezett AGNES projekttel már 1991-ben megkezdődtek az erőmű biztonságnövelési programjai, melyek azóta rendszeresek és a jövőben is folytatódni fognak. Rónaky József, az OAH főigazgatója a Célzott biztonsági felülvizsgálat folyamatáról beszélt. Mint többek között elmondta, 2011. március 11-én Japán keleti partjait sújtó rendkívüli erősségű földrengés és annak következményeként keletkezett szökőár hatására a Fukushima Dai-ichi atomerőműben kialakult súlyos baleset tanulságait lényegében az összes atomerőművet üzemeltető ország és vállalat értékelte annak érdekében, hogy meghatározzák azokat a lehetőségeket, amelyekkel az atomerőművek biztonsági szintjét tovább lehet növelni. Az Európai Unió Tanácsa felkérte a Bizottságot és annak tanácsadó testületét, az európai nukleáris biztonsági hatóságok vezetőiből álló munkacsoportot az Unión belüli atomerőművek átfogó kockázati és biztonsági értékelésére (ún. stresszteszt). Mivel az erőművek biztonságáért az üzemeltetőket terheli az elsődleges felelősség, az atomerőművek felülvizsgálatát az üzemeltetők hajtották végre. A felülvizsgálati jelentéseket az illetékes nemzeti hatóságok értékelték és az Európai Bizottságnak elkészítették az adott állam területén működő atomerőművek biztonságáról szóló Hatósági Jelentést. Ezeket a jelentéseket nemzetközi munkacsoport vetette független és kölcsönös felülvizsgálat alá. A nukleáris energia alkalmazásához kapcsolódó szakmai és érdeklődő társadalmi szervezetekben felmerült az igény, hogy átfogó képet kapjanak a paksi atomerőmű állapotáról és az európai biztonsági felülvizsgálat eredményeiről, ezért került megrendezésre ez a szakmai nap is. A rendezvény végén Rónaky József megköszönte az előadóknak és a felülvizsgálatban részt vett minden hazai szakembernek a megfeszített egyéves munkáját, úgy összegezve az elmondottakat, hogy a nukleáris szakma ismét, immár sokadszor bizonyította, hogy képes a tapasztalatok feldolgozására és azokat a saját, a nukleáris biztonság javára fordítani. El kellene érni azt, hogy az atomerőművek esetében már megvalósultakhoz hasonlóan az egyéb ipari és természeti kockázatok ellen is megfelelően és arányosan készüljön fel a társadalom. Mayer György A múzeum egyik ritkasága Sokan megcsodálják a múzeum előtti szabadtéri kiállítás Faun vontatójármüvét, viszont kevesen tudják, hogy a járművet a Paksi Atomerőmű Vállalat vásárolta 1977-ben és használatra átadta az Országos Villamos Távvezeték (OVIT) vállalatnak. Ezzel a vontatóval húzták be a nehézkikötőből a reaktorépületbe a trélerre rakott négy reaktortartályt. A vontató német és amerikai kooperációban készült Detroitban, 1976-ban. Soros, hat hengeres, 19 ezer köbcentis, 485 lóerős dízel motorja van, előválasztó félautomata sebváltóval, kuplung nélkül. 700 ezer kilométert futott és 300 ezer üzemórát dolgozott. Első vezetője Radnai János volt (1977-1989), a második és egyben utolsó pedig Honfi József, aki a kiállítás helyére kormányozta a műtárggyá avanzsált vontatót 2012. március 1-jén. Köszönet az MVM OVIT Zrt. szakembereinek, hogy ilyen mutatóssá varázsolták ezt a kiállítási darabot. -béri-A paksi atomerőmű nukleáris ötpróbája Május 15-én a Nukleáris ötpróba első negyedévi eredményei alapján Szalóki Csaba (12. évfolyam), Szalóki Róbert (11. évfolyam), Miskolci Viktor (12. évfolyam) a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola Jendrassik György Gépipari tagintézmény tanulói és diáktársai nyerték a játékot. Jutalmul erőmű-látogatáson vehettek részt. A játék 2009-ben indult az atomerőmű szervezésében. Lényege, hogy animációs eszközökkel kell felépíteni egy egyszerűsített atomerőmű-modellt, majd azokból egy komplett üzemet.- Hogyan találtatok rá a játékra?- Az atomreaktor működése, a maghasadás a tananyagnak a része, így felkerestük a paksi atomerőmű honlapját. Ott találtunk rá a játékra, ezzel nyertük meg ezt az utat. Kísérő és felkészítő tanárunkkal, Csonka István tanár úrral, huszonötén érkeztünk. Minden diáktársunk emeltszintű fizikát tanul és fizika fakultációra járunk. Választott érettségi tantárgyunk lesz a fizika - válaszolt kérdésemre Csaba.- Milyennek találtátok az erőmű-látogatást?- Voltunk már többféle erőműben, vízi erőműben, kisebben és nagyobban, de atomerőműben még nem. Érdekes volt, hogy radioaktív anyagokkal dolgoznak, és milyen szigorú biztonsági elvárások és intézkedések vannak. Az erőmű teljesítménye is óriási az eddig tapasztaltakhoz képest. Nem légszennyező és semmilyen káros anyag nem szennyezi a környezetet, ami most már nagyon fontos. Varga József (MVM PA Zrt.) kísérőnktől érthető és egyértelmű válaszokat kaptunk a kérdéseinkre - válaszolt Csaba. Csonka István tanár úr, a szakközépiskola matematika- és fizikatanára kapcsolódott be a beszélgetésbe.- Véleménye szerint milyen nagy az érdeklődés a modern fizika után?- Az a pár diák, akinek a fizika a kedvence, érdeklődik a modern fizika iránt is, ők átfogóan szeretnék érteni a fizikát, vagyis ezen belül az atom- és magfizikát is.- Önnek hogy tetszett az erőmű-látogatás?- Tíz évvel ezelőtt már jártam itt, és ahhoz képest sok újdonságot láttam, tapasztaltam. Modern az erőmű és a berendezések. Nagyon örülök a pozitív változásnak, nagy örömmel töltött el. Nagyon tetszett a kiállítás is. Fontosnak tartom, hogy az erőmű megkapja az üzemidő-hosszabbítást, ami azt jelenti, hogy az itt dolgozó emberek értenek a munkájukhoz, szívesen és örömmel dolgoznak itt - fejezte be gondolatait Csonka tanár úr. Orbán Ottilia Bizottsági ülés az erőműben A Magyar Mérnöki Kamara Történeti Bizottsága (MMK TB) május 16-án Pakson, a Látogatóközpontban ülésezett. Az ülés helyszíne tudatos választás volt, mert a bizottsági tagok kíváncsiak voltak a márciusban megnyílt Atomenergetikai Múzeumra. Fejér László, a bizottság elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a mai Magyarországon egymás után zárják be a múzeumokat, ezért külön öröm számukra, hogy az atomerőmű múzeumot nyitott. A bizottsági ülés után üzem- és múzeumi látogatás volt a program. Örömmel adjuk hírül: Sipos László kollégánk május 19-én, a BME dísztermében tartott MMK küldöttgyűlésén átvehette a kamara Zielinski Szilárd-díját. Újvári Endrét, az atomerőmű ny. osztályvezetőjét az MMK Építési Tagozata Kardos Andor-díjban részesítette. Gratulálunk! -béri-Kiállítás a paksi atomerőműről az ENSZ bécsi hivatalában folytatás az előző oldalról
