Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-01-01 / 1. szám
Bodriig A 2012. január j&r mym paksi atomerőmű 13 Frast Zoltán művezető Pakson született, a családja is idevalósi. Középiskolai tanulmányait Budapesten, az „Üteg utcai” szakközépiskolában (teljes nevén: Verebély László Szakközépiskola) végezte, ahol 1981-ben elektrotechnikusi képesítést szerzett. Mivel iskolaévei alatt tanulmányi szerződést kötött a Magyar Villamos Művek Tröszttel (az MVMT az MVM Zrt. elődje), egyenes út vezetett számára a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. Kezdetben ügyeletes villanyszerelői beosztásban dolgozott, majd folyamatosan lépdelt felfelé a szakmai ranglétrán. Jelenleg művezetői beosztásban, három-műszakos munkarendben látja el feladatait, az üzemviteli igazgatóság villamos üzemviteli osztályának külső üzemi villamos szolgálatánál. 1981 és 1987 között részt vett az l es, a 3-as és a 4-es blokkok üzembe helyezésében. Az üzembe helyezési időszak lezárultával - és a megfelelő jogosító vizsgák letétele után - a 4-es blokkon kapott vezető elektrikusi megbízást. A jelenlegi munkakörében a négy blokkhoz tartozó diesel-generátorok, valamint az erőmű összes kiszolgáló egysége villamos ellátásának megbízható rendelkezésre állásáért felel. 2011-ben átvehette a harminc éves törzsgárdatagsági elismerést. A műszakozásra vonatkozó kérdés kapcsán Zoltán így fogalmaz: „A folyamatos váltóműszak egy életforma.” Családja támogatása, elfogadó hozzáállása nélkül nem lenne sikeres ebben az embert próbáló munkarendben. E támogató hozzáállás körébe tartozik egyebek mellett az is, hogy ha karácsonykor délutánra vagy éjszakára kell bejönnie dolgozni, akkor délelőtt tartják meg az ünnepet, az ajándékozást. A karácsony kapcsán a munkatársak között is megnyilvánul hasonló jellegű segítőkészség, illetve együttműködés: Az ünnepek közeledtével életbe lép egy hallgatólagos megállapodás, amely szerint december 15-e után senki sem megy el úgy szabadságra, hogy ne rendezett volna magának helyettest. Zoltán hobbija a horgászat, de amióta elkezdtek építkezni, nemigen marad szabadideje lemenni a vízpartra. A kikapcsolódás egyszerűbb módjaként inkább a tévénézést választja. Prancz Zoltán Bese Dénes Sándor vezető átrakógép operátor 1986 novemberében kerUlt az 1-es kiépítésre primerköri gépészként, és munkába lépése óta három műszakos beosztásban dolgozik. 1994. július 1-től a nukleáris fűtőanyag üzem munkatársa. Az átmeneti tároló építésekor kiírt pályázat átrakógép operátori állására jelentkezett, amit el is nyert. Ez nagy kihívás volt számára, hiszen a szakma elsajátítása mellett egy teljesen új létesítmény felépítését, technológiáját, berendezéseit is meg kellett ismernie. Felelősségi körébe tartozik, hogy a munkát biztonságosan, az utasításoknak megfelelően végezzék el, üzemzavar esetén a lehető legkevesebb sugárterhelés érje a személyzetet, és minél kisebb legyen az anyagi kár. A hibát pedig a lehetőségekhez és a körülményekhez képest biztonságosan hárítsák el. A napi feladatokon kívül kollégáival együtt részt vesz az új technológiák, berendezések tervzsűrijében, a gyártóművi átvételeken, az inaktív próbákon, az üzembe helyezéseken, valamint az új kollégák felkészítésében. Munkáját ezután is szeretné úgy végezni, ahogy eddig, kollégái és vezetői megbecsülését élvezve. A legfontosabbnak tartott események, melyeknek részese lehetett: a KKÁT üzembe helyezése, a CASTOR konténerek fogadása, a 2-es blokki üzemzavar alatti zónaátrakás megvalósítása, a sérült üzemanyagot tartalmazó tokok mozgatása, valamint a legutóbbi esemény, a KKÁT új moduljának üzembe helyezése és inaktív próbái. A műszakozás eleinte számára is megterhelő volt, de egy idő után átállt a szervezete. Azért ő is úgy tartja, hogy ezt megszokni nem lehet, csak elviselni. Családja hamar elfogadta ezt az életvitelt, bár ahogy mondja, gyermekei sokszor megkérdezték hétvégéken, ünnepnapokon, hogy édesapjuk miért nincs otthon. 2005-ben az Atomerőmű Kiváló Üzemeltetője, 2008-ban az Év Átrakógép Operátora elismerésben részesült. Egy fiú- és egy lánygyermeke van: Tamás itt az erőműben nyomdai gépkezelő operátor, Judit a veszprémi Pannon Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán tanul, harmadéves. Felesége varrónő. Szabadidejében szeret barkácsolni, kerékpározni, internetezni, horgászni, kirándulni. Régi szenvedélye a hangszeres zenélés. 2010. januárban a Roger Schilling zenekar vezetése felkérte zenekari tagnak, melyre örömmel mondott igent. Jól érzi magát ebben a csapatban. GYNYP Árki Attila szolgálatvezető Pakson született, itt járt általános iskolába. A középiskolát Pécsett végezte, ahol vegyésztechnikusi szakképzettséget szerzett. Ezt követően, egy évnyi katonaság után, 1991-ben kezdett dolgozni az atomerőműben. Felvételét megkönnyítette a tanulmányi szerződése és az itt végzett nyári gyakorlatok. Ebben az időben már udvarolt leendő feleségének, aki Pécsen élt, és szintén vegyésztechnikus. A családalapítás válaszút elé állította őket: hol folytassák az életüket? 1992-ben Attila úgy döntött, hogy a család a fontosabb, ezért kilépett a cégtől, és Pécsre költözött. Házasságukból két gyermek született, Bálint és Virág. Tíz év után újra válaszút elé kerültek, a pécsi munkahely-megszűnések nyomán. Ekkor úgy döntöttek, hogy Pakson próbálnak elhelyezkedni. Attila szerencsésnek tartja magát, hogy 2002 januárjában felvették a vegyészeti osztályra, víztisztító kezelőnek. Fél év múlva a családja is követte Paksra, és a felesége szintén kapott állást a vegyészeten. Attila a ranglétrán haladva először a pótvízelőkészítőben víztisztító-kezelő, majd műszakvezető lett. 2006-ban, nyugdíjazás következtében megüresedett egy vegyész szolgálatvezetői állás, amelyet - az előírt vizsgák letétele után - ő tölthetett be. Jelenleg is ebben a munkakörben dolgozik, három műszakban. 2004-ben kiváló üzemeltetői díjban részesült. A munka mellett elvégzett egy főiskolai humánképzést, és a vegyész BSc szakot is a Pécsi Tudományegyetemen. A jelenlegi munkakörében az üzemvitelen előforduló vegyészeti operatív beavatkozások, napi vegyészeti vizsgálatok végzése és a kapcsolódó tevékenységek ellenőrzése, koordinálása, szükség esetén szakmai támogatása jelenti a fő feladatát. A műszakos munkarend tovább nehezíti a rá háruló szakmai követelményeket. Ugyan jól bírja a műszakozást, de egyetért a mondással, miszerint ehhez nem lehet teljesen hozzászokni - még ha a szervezet alkalmazkodik is. A családja szerencsére megértő, és támogatja a munkájában. Mivel a gyerekek már nem olyan kicsik, és elég önállóak, sok otthoni terhet levesznek a válláról. A felesége szintén hozzászokott már ehhez az életformához. Az ünnepek lebonyolítását, a tágabb családdal történő egyeztetést is a felesége végzi, s eddig mindig meg tudták ünnepelni a jeles napokat. A kollégák között él egy megállapodás, mely szerint ünnepnapon a műszakrend szerint beosztottak nem vesznek ki szabadságot. Ez jól működik, és nincs félreértés. Attila a szabadidejében sokat sportol, ez nagyban segít neki a műszakozás elviselésében is. Három éve megismerkedett egy új és egyre népszerűbb sportággal, a sárkányhajózással. Mint mondja, ebben éli ki magát, a kollégákkal együtt, s már sok szép versenyeredményt is elértek. Emellett szeret a családi házuk körül bíbelődni, kertészkedni. Prancz Zoltán Kaszás Tibor főgépész Középiskolai tanulmányait a paksi Energetikai Szakképzési Intézetben végezte. Az érettségi vizsgát követően általános gépszerelő és karbantartó képesítést szerzett. Tanulmányait tovább folytatva technikusi képzésre is jelentkezett a budapesti Szili Kálmán Szakközépiskolába, ahol szintén sikeres vizsgát tett. Jelenleg a Dunaújvárosi Főiskola elsőéves gépészmérnök hallgatója. 1996-1998 között egy szekszárdi fémipari cégnél dolgozott minőségellenőrként. Több évig próbálkozott a felvétellel, mire sikerült elhelyezkednie a paksi atomerőműben. A számára várva várt pillanat 1998-ban érkezett el, amikor felvételt nyert társaságunkhoz. Turbinagépészi munkakörben kezdte meg erőműves pályafutását. A betanulási időszak első nagy megmérettetése számára a 2001-es hatósági vizsga volt, ahol turbinaoperátori minősítést szerzett. Négy év múlva, 2005-ben pedig turbina főgépészi beosztásba került. Főbb feladata a szekunderköri rendszerek üzemeltetése és üzemellenőrzése. Munkája során napi szintű kapcsolatot tart fenn a primerköri, a külső technológiai és a karbantartási szakterületen dolgozó kollégákkal az aktuális üzemviteli feladatok és problémák megoldásában. A velük való együttműködés szoros és zökkenőmentes. Szívesen emlékszik vissza minden eseményre és munkára, amelynek az eddigi évek során részese lehetett, legyen az normál üzemi működés, főjavítási időszak vagy éppen egy üzemzavar elhárítása, hiszen munkája sok szakmai kihívást rejt magában. Tibor már az első munkahelyén is műszakozott, vagyis 15 éve éli ezt az életformát. Sok munkatársához hasonlóan az ő véleménye is az, hogy a műszakozást nem lehet megszokni a különböző napszakokban történő munkavégzés miatt. Ennek ellenére úgy gondolja, hogy azért megfelelő pihenéssel és kikapcsolódással valamelyest ellensúlyozható annak szervezetre tett kedvezőtlen hatása. A jövőre vonatkozó szakmai terveiről úgy nyilatkozott, hogy lehetőség szerint az üzemvitelen szeretne maradni, mert érdekeli ez a munka, szereti, amit csinál. Persze a szakmai továbblépés és más szakterületek megismerése is foglalkoztatja. Tibor tengelici származású, jelenleg Szekszárdon él. Két gyermek édesapja. Felesége most gyesen van két hónapos kisfiúkkal, Valentinnal, a négy és fél éves Lili már óvodás. Tibor a szabadidejét a családdal tölti, és a ház körül tesz-vesz. Nagyon szeretnek utazni is, s ha ideje engedi, kerékpározni és fallabdázni szokott. GYNYP
