Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2011-05-01 / 5. szám

2011. május 7 4fc­mym paksi atomerőmű-A Műszaki Alkotói Pályázat nyertesei - 5. rész Lapunkban folyamatosan ízelítőt adunk a pályázat díjazott alkotásai­ból. A szerzők nyilatkoznak közös művükről, és bemutatkoznak olvasó­ink előtt. Ez alkalommal a dicséret­ben részesültek közül kettőn a sor. Korróziómonitorozó rendszer Általában a fémek a környezet hatására, kémiai, elektroké­miai reakció követ­keztében a felületről kiinduló tönkreme­­g netelét jelenti a kőr­is rózió, melynek sok­féle formája van (fe­lületi, lyuk és rés, Szente András kristályközi...). Né­ha különböző anya­gú fémszerkezetek érintkezésekor jelent­kezik (réz-acél, cink-acél). Az eredeti konstrukció átalakításával csökkenthető, kiküszöbölhető. Mivel közvetlenül nem szemrevételez­hetjük az erőmű teljes külső és belső fe­lületét, a korrózió mértékéről speciális mérőműszerekkel megbizonyosodha­tunk. Ezek a műszerek az üzemelés ké­sőbbi fázisában is telepíthetők, a monito­rozó rendszer kiépíthető - az élettartam­hosszabbítást biztonságosabbá tenné. Még a nehezen vizsgálható betonszer­kezetek korróziójára is van kifejlesztett műszer. Az éves szinten előforduló tömörtelenségek megszüntetésére alkal­mazott kaut-szerszámok, a gumilapos szorítókötések a korrózió jelenlétére utal­nak és enyhén növekvő tendenciát mu­tatnak. A szerző egy próbarendszer kiépítését javasolja, hogy jobban megismerhető le­gyen az alkalmazás előnyös oldala. Szente András, iüo, üzemkiszolgálási csoport, üzemvitelitechnológia-vezető.- A megyében, Udvariban születtem 1965-ben. Az általános iskolát helyben, il­letve Gyönkön, a középiskolát Szekszár­­don végeztem a Rózsa Ferenc Szakközép­­iskolában. Budapesten diplomáztam vil­lamos üzemmérnökként a Kandó Kál­mán Műszaki Főiskolán. A kötelező kato­nai szolgálat után műszer-karbantartó­nak vettek fel a PAV-hoz 1988-ban. Szol­gálatvezető, üzemvezető lettem 1995-től, majd 2007-től dolgozom jelenlegi beosz­tásomban, és egyben az osztályvezetőt is helyettesítem. Nős vagyok, 3 gyermekem van. A fiam is itt dolgozik már ügyeletes műszerészként A Tanuszoda ködtelenítő rendszerének felújítása A Paksi Atomerőmű Zrt. tulajdonában lévő, 1989-ben épített Tanuszoda meden­cetéri komfortkövetelményeit kielégítő új ködtelenítő és légvezetési rendszer újra­tervezése volt a feladatom. Napjainkban az egyre növekvő ener­giaárak az üzemeltetési költségekre je­lentősen kihatnak, ezért nem volt közöm­bös a beépítendő ködtelenítő típusa, vala­mint a légvezetési rendszer hatékonysá­ga. A tervezett berendezések energiaha­tékonyság szempontjából a lehető legop­timálisabban, a mindenkori terhelési igé­nyeknek megfelelően tudnak működni a nap 24 órájában. A tervezés során megvizsgáltam a meg­lévő épületszerkezetek, beépített villamos berendezések energetikai jellemzőit, a légtechnikai rendszer áramlás- és hőtech­nikai, valamint akusztikai paramétereit, azok műszaki állapotát. Az új rendszer komplex kiviteli tervdo­kumentációban került kidolgozásra. Munkám során próbáltam minden részletre kiterjedő­en megvizsgálni az egyes rendszerele­mekkel elérhető hatásokat műsza­ki, gazdasági és környezetvédelmi szempontokból. Bemáth Lajos, szgfo, létesítményüze­meltetés, osztályvezető.- A pécsi Pollack Mihály Műszaki Fő­iskolán végeztem épületgépész üzemmér­nök szakon 1995-ben, később a Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Karán hegesztő szakmérnöki diplomát szerez­tem 2000-ben, majd a Budapesti Műsza­ki és Gazdaságtudományi Egyetem okle­veles gépészmérnöki szakát is elvégez­tem 2010-ben. A PA Zrt. szolgáltatási osz­tályára 2006-ban kerültem mint előkészí­tő mérnök, később üzemvezetővé, majd a 2011-ben létrejött létesítményüzemelteté­si osztály osztályvezetőjévé neveztek ki. Feladatom a nem technológiai épületek, létesítmények üzemeltetési, karbantartá­si és beruházási feladatainak irányítása. Pakson élek feleségemmel, 10 éves lá­nyommal és 6 éves fiammal. gyulai Bernáth Lajos A turbina kisnyomású forgórészeinek átlapátozása Az 1. blokk ez évi főjavítása kereté­ben sor került az 1. számú turbina kisnyomású forgórészeinek 5. foko­zod átlapátozására. A kapcsolódó munkákról a téma illetékes szak­embere, Jantner József vezető be­rendezésmérnök adott átfogó tájé­koztatást.- Melyek voltak a munka előzményei? Mi tette szükségessé az átlapátozást?- Összefoglalóan az mondható, hogy az 5. fokozati futólapátok élettartama, a turbi­nákon elvégzett teljesítménynöveléses re­konstrukciókat követően nem az elvárások­nak megfelelően alakult. Ennek lehetséges okát abban látjuk, hogy a turbinalapátokon eredetileg alkalmazott fémszórásos élvédelem hosszú távon nem felel meg a tel­jesítménynövelés után alkalmazott üzemvi­teli paramétereknek, azaz a korábbiaknál nagyobb gőzmennyiségnek. Az OAO Tur­­boatom a K-220-44 típusú turbinák kisnyo­mású 5. fokozati lapátjait 30 éves élettar­tamra tervezte, ugyanakkor előírta a 20 éves üzemidőt követő ellenőrzést. A 2005. évi 3. blokki nem tervezett, eróziós kopás­ból származó, részleges kisnyomású 5. fo­kozati lapátcsere óta minden évben mind a négy blokkon elvégzésre kerül az utolsó fokozati lapátok húrhosszmérése. Több blokkon volt már szükség a 90 mm húrhossz alatti lapátok cseréjére (eredeti méret körülbelül 105 mm) a további bizton­ságos üzemelés érdekében.- Átalakítást jelent-e az átlapátozás, érint-e konstrukciós kérdéseket, vagy javításról van szó?- Az átlapátozás javítást takar. A tur­bina eredeti gyártója által szállított, az eredetiekkel teljesen azonos típusú lapá­tokat építettünk be. A javítás keretében mégis újdonságot jelent, és a korábbi la­pátcserékhez képest egyfajta szakmai kuriózumot, hogy ipari kísérlet kereté­ben az eredeti lapáttípuson próbálunk ki többféle, a korábbitól eltérő élvédelmi megoldást. Ehhez előzőleg különféle bevonatolt és kombinált élvédelmi meg­oldásokat kutattunk fel.- Milyen főbb műveleteket ölelt fel a munka?- Átfogóan a turbina-forgórészek és az új lapátok szigorú feltételeknek megfele­lő elszállítását a paksi atomerőmű üzemi területéről az átlapátozás helyszínére, majd visszaszállítását, valamint magát az átlapozást. Az átiapozás a következő főbb műveletekből állt: • A használt turbinalapátok eltávolítá­sa a forrasztott bandázshuzalkötések és lapáthézagoló lemezek oldását követően. • A forgórész-lapáthorony tisztítása, ellenőrzése és anyagvizsgálata. • A lapátkiosztásnak megfelelő sor­rendben az új lapátok felszerelése a for­górészre, megfelelő vastagságú héza­­golólemezek és új bandázscsövek, -rudak, rögzítőgyűrűk felhasználásával. • A zárólapát beszerelését követően a külső bandázs szükség szerinti hézagolása, majd a bandázshézagolók és a bandázs­csövek gyűrűinek ezüstforrasztásos rögzí­tése. A kisnyomású D. forgórész (11SA21) la­pátkiosztása során figyelembe kellett ven­ni az élvédelemmel kapcsolatban már hi­vatkozott kísérletet, azaz hogy a forgórész­be eltérő élvédelemmel rendelkező lapá­tok kerültek beépítésre, melyeket a forgó­rész belapátozása során utolsónak, egy­más mellé kellett beszerelni (hogyha a kí­sérleti lapát nem váltaná be a hozzá fűzött reményeket, akkor itt az erőműben a töb­bi lapát kiszerelése nélkül cserélhető le­gyen), valamint ebbe a forgórészbe kellett beszerelni a gyártó által fémszórásos tech­nológiával élvédett többi lapátot is (a töb­bi lapát nagyfrekvenciás és fémszórásos kombinált élvédelemmel van ellátva). A beépítendő, eltérő élvédelemmel rendelke­ző kísérleti lapátok a többi lapáttal teljesen azonos geometriájúak. Az átlapátozást követően 3000 ford, /perc fordulatszámon, vákuumkamrában el kellett végezni a forgórész dinamikus balanszírozását, valamint 3360 ford./perc fordulatszámon az 1 percig tartó túlpörge­­tést. Az utolsó balanszírozást követően a csapágyrezgés amplitúdóértéke 3000 for­­dulal/perc fordulatszámon nem haladhat­ta meg az 5 pm értéket, és a csapágyak di­namikus reakcióereje a balanszírozást kö­vetően nem lehetett nagyobb 5000 N-nál. A teljes munkafolyamat a már össze­szerelt 1. sz. turbina terhelésfelvétele utá­ni rezgésméréssel zárul.- Ki, illetve milyen szervezet végezte el a munkát?- A teljes ki- és belapátozást a TUR­­BOATOM szakértőinek közreműködésé­vel a GENERAL TURBO telephelyén, az Ovit Zrt. alvállalkozójaként a GENERAL TURBO végezte, pontosan meghatározott és szerződésben rögzített átlapátozási technológia szerint.- Mikor kerülhet sor az említett ipari kísérlet, a különféle élvédelmi megol­dások megfelelőségének kiértékelé­sére? Mik a tervek az eredményekkel kapcsolatban?- Mivel a lapátok húrhosszmérése min­den főjavításon elvégzésre kerül, így fo­lyamatosan figyelemmel kísérhetjük a la­pátok állapotát. Az ipari kísérlet végleges kiértékelését - vagyis a legmegfelelőbb éivédelmi technológia kiválasztását - ar­ra az időpontra kell elvégezni, amelytől számítva elegendő idő áll rendelkezésre a következő lapátcseréhez szükséges la­pátkészletnek ezzel az élvédelmi techno­lógiával történő legyártására. A többi blokkon (2-4.) a folyamatosan végzett húrhosszmérésektől függően lehet szük­ség hasonló lapátcserére, illetve a 3. blok­kon várhatóan a 2017. évi főjavításon ke­rül erre sor. így, figyelembe véve a lapát­gyártás időszükségletét, a kísérletnek 2015-re kell eredményre vezetnie. Prancz Zoltán A nemzetközi gyakorlatot és a helyi ta­pasztalatokat is figyelembe véve a paksi atomerőmű 2002-ben vezette be az ellen­őrzött zónában a teljes körű operatív do­zimetriai ellenőrzést. Elektronikus dózis­mérőt korábban is kellett viselnie azok­nak, akik dozimetriai engedélyes mun­kát végeztek, vagy csak rövidebb időre vendégként, látogatóként, esetleg alka­lomszerű munkavégzőként léptek be az ellenőrzött zónába. Az eszköz használatá­val kapcsolatosan Antus Andrea vezető sugárvédelmi mérnöktől érdeklődtem.- Milyen haszna van az operatív dó­zismérők teljes körű viselésének?- Annak eredménye­ként, hogy minden munkavállalónak visel­ni kell sugárveszélyes munka során elektroni­kus dózismérőt, min­denki számára napra­kész információ áll ren­delkezésre az aznap ka­pott dózisterheléséről. Ezek az adatok az el­lenőrzött zóna elhagyása előtt, amikor a ter­mináloknál szétrendeljük a dózismérőt a belépőkártyától, bekerülnek az AS6 Dozi­metriai moduljának személyi dozimetriai ré­szébe. A továbbiakban ez a rendszer figye­li, hogy senki ne kapjon a nemzetközi és ha­zai szabályozásokban meghatározott korlá­tokat meghaladó sugárterhelést. Sugárveszélyes munka zajos környezetben- Az év elején a portálon megjelent egy közlemény a zajos térben végzett sugárveszélyes munka esetén hasz­nálható eszközről. Mi volt az oka az eszköz bevezetésének?- A sugárvédelmi szervezet felé több visszajelzés érkezett arról, hogy egyes munkáknál, ahol zajos munkakörülmé­nyek vannak, jár egy motor, működik egy szivattyú, vágnak, fúrnak vagy csi­szolnak, az elektronikus dózismérők fi­gyelmeztető hangjelzései nem hallhatók rendesen. Ennek hatására és a zajos kör­nyezet miatt bekövetkező engedélyezett dózisszint-túllépések elkerülése érdeké­ben a dozimetriai osztály vásárolt olyan, az elektronikus dózismérőkhöz kapcsol­ható kiegészítő eszközt, amelyet zajos körülmények között lehet használni. A kiválasztásánál cél volt, hogy a már is­mert, használatban lévő elektronikus dózismérők egyik típusához illeszthető, azzal összekapcsolható legyen, és ne kelljen egy újabb típust bevezetni, az eh­hez szükséges kiszolgáló rendszereket - terminált, kiolvasót - telepíteni. így ta­lálták meg az MGP típusú dózismérők­höz csatlakoztatható kiegészítő eszközt, a PAM-1 (Personal Alarm Module) nevű egységet.- Hogyan és mikor kell használni ezt az eszközt?- Ez a kiegészítő eszköz önállóan nem használható, csak a benne elhelyezett elekt­ronikus dózismérővel együtt üzemel. Ha az alapdózismérő által mért érték eléri a fi­gyelmeztető szintet, akkor a PAM-1 riaszt, erőteljesebb hang- és fényjelzést ad, vala­mint rezeg is. A dózismérő és a PAM-1 he­lyes összeállítását a dozimetriai szolgálat el­végzi. így abban az esetben, amikor a mun­kát olyan helyen kell majd elvégezni, ahol az elektronikus dózismérő hangjelzése a környező berendezések, gépek, eszközök, szerszámok vagy bármilyen egyéb zajfor­rás miatt várhatóan nem lesz hallható, a munka megkezdése előtt a dozimetriai szol­gálatnak kell ezt jelezni, és ők adnak kiegé­szítő eszközzel összeszerelt dózismérőt- Hogyan kell szabályosan viselni a PAM-1 -et?- Az eszköz felvételére vonatkozó sza­bály a 2010. év végén hatályba lépett Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat 13. verziójában került rögzítésre. Dozimetriai engedélyes munka esetén a felelős mun­kavezető, folyosói összerendelés esetén a munkavállaló tudja kérni a kiegészítő esz­közzel összeszerelt dózismérőt, hiszen ő ismeri a munkavégzés körülményeit, illet­ve azt, hogy zajos térben fognak-e mun­kát végezni. Viselése az elektronikus dó­zismérőhöz hasonlóan történik. Az ove­rall egyik bal oldali zsebében kell viselni vagy tartótasakban az overallon belül. Kedvezőbb, ha a zsebben helyezzük el, hiszen az közelebb van a testfelülethez és jobban érzékelhető a figyelmeztető szintek elérésekor a rezgés. A bevezetett eszköz növeli tehát a munkavégző bizton­ságát zajos környezetben.- Mit kell tenni, ha jelez a dózismérőnk?- Nagyon fontos az is, hogy a dózismérő jelzésekor meg­tegyük a szükséges intézke­déseket. Valójában mindegy, hogy az engedélyezett dózis­szint bizonyos százalékának elérése vagy a munkaterület magas dózistelje­­sítmény-szintje miatt jelez, a munkát fel kell függeszteni és a munkaterületet el kell hagyni. Jelezni kell a munkave­zetőnek, a dozimetriai szolgálatnak. Ezek a jelzések ugyanis arra utalnak, hogy az előzetesen várt, tervezett érté­kektől eltérő sugárzási viszonyok van­nak, ennek javítására, sugárvédelmi és munkaszervezési intézkedések beveze­tésére van szükség. Ezekre az eszközökre azért kell vigyáz­nunk, mert saját védelmünket szolgálják, helyes használatukkal, fokozott figyelé­sükkel elkerülhetők az indokolatlan több­let-sugárterhelések. A munkavállalók sze­mélyi dozimetriai ellenőrzése akkor mű­ködik jól, ha ők is betartják a sugárvédel­mi előírásokat, figyelnek a dózismérők hangjelzéseire, és megteszik a szükséges intézkedéseket, vagyis mindenki a saját sugárvédelméért felelős. Lovásziné Anna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents