Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-04-01 / 4. szám
2 2011. április Japán küldöttség járt az atomerőműben paksi atomerőmű-Az új díjazott méltatása Japán küldöttség érkezett a paksi atomerőműbe 2011. március 2-án. A vendégek számára tartott tájékoztatón a PA Zrt. részéről Hamvas István vezérigazgató, Süli János vezérigazgató-helyettes, Lenkei István kapacitásbővítési igazgató, Mittler István kommunikációs igazgató és Aradi János osztályvezető volt jelen. A japán küldöttség tagjai - miután tájékoztatást kaptak az atomerőmű működéséről, eredményeiről és jövőbeli terveiről üzemlátogatáson vettek részt, aminek keretében többek között betekintést nyertek a turbinagépházban és a reaktorcsarnokban folyó munkálatokba, az üzem működésébe. Francia nagyköveti látogatás Roudaut René francia nagykövet és delegációja 2011. március 3-án látogatott a Paksi Atomerőmű Zrt.-be. Az atomerőmű vezetői tájékoztatták a küldöttséget a cégünk előtt álló feladatokról, vázolták a paksi atomerőmű hazánkban elfoglalt stratégiai jelentőségét, elmúlt években elért eredményeit, magas támogatottságát. Roudaut René elismerően szólt a magyar szakemberek munkájáról, gratulált az európai viszonylatban is magasnak számító társadalmi elfogadottsághoz, egyúttal felajánlotta országa szakmai segítségét tár-" gyalópartnerei céljainak elérése érdekében. Meglátása szerint lehetőség nyílik a két ország atomipari szakemberei közötti kapcsolatok elmélyítésére mind üzemeltetési, mind fejlesztési területen. Az általános tájékoztató és a kötetlen megbeszélés, valamint a konzultációnak helyet adó Tájékoztató és Látogatóközpont megtekintése után a francia vendégek üzemi területi bejáráson vettek részt. -ve-A Paksi Atomerőmű Zrt. teljesítménynövelési programjáért 2009- ben kapta meg az Innovációs Nagydíjat. A 2010-es év nagydíjasa a MERISO Orvosiberendezés-fejlesztő és Szerviz Kft. lett, akik 2011. március 29-én vehették át a rangos elismerést a Parlament Főrendiházi Termében Schmitt Pál köztársasági elnöktől. Az új díjazottat mindig méltatja az előző év kitüntetettje, ezért a 2010- es év nagydíjasait Hamvas István vezérigazgató kö- 5 szöntötte. Paks biztonságos, és nem váltható ki Rendkívüli ülést tartott az országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága március 17-én a japán Honsú szigetén bekövetkezett földrengés által érintett atomerőművekben kialakult helyzetről és annak hazai következményeiről. A rendezvényen először Lux Iván, az Országos Atomenergiahivatal (OAH) főigazgató-helyettese ismertette a földrengés pillanatától az érintett atomerőművekben eddig bekövetkezett történéseket, majd Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára az atomerőmű blokkjaival kapcsolatos hazai és uniós lépésekről beszélt. Harmadik előadóként Tóth Ferenc, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ezredese mondta el a hazai helyzetet, jelezve, hogy eddig semmilyen környezeti hatás nem érte a magyar lakosságot és várhatóan a jövőben sem lesz, hazánkat károsan érintő egészségügyi következménye a japán erőmű blokkjaiban történt károsodásnak. A bizottsági ülésen felmerült kérdésekre - melyek főleg a nemzetközi és hazai egészségügyi hatásokra, az atomerőművek biztonságára, az energiatermelés lehetséges módjaira és kiemelten a paksi atomerőmű helyzetére irányultak - Bencsik János válaszában többek között azt hangsúlyozta, hogy a paksi energiatermelés középtávon biztosan nem váltható ki. Külön elmondta, hogy a paksi atomerőmű nemzetközi szinten mérve is biztonságos, a megkezdett üzemidő-hosszabbítási program engedélyezési folyamata pedig elegendő időt ad arra, hogy a mostani japán helyzetből adódó új kérdések (például az uniós stresszteszt) követelményeit is beépítsék a követelményrendszerbe. Az államtitkár azt is kiemelte, hogy a paksi atomerőmű katasztrófahelyzet esetén is biztonságosan leállítható. Ezt követően dr. Rónaky József, az OAH főigazgatója ismertette a Pakson eddig elvégzett különféle biztonságnövelési (földrengés-állósági) programokat, a rendszeres és szigorú hazai és nemzetközi ellenőrzéseket, az OAH-felülvizsgálatok követelményeit, kijelentve, hogy a paksi atomerőmű mindenben megfelel a törvényes előírásoknak, és biztonságosan üzemel. Mayer György Miniszteri elismerés Somogyi Győzőnek Március 15-i nemzeti ünnepünk alkalmából Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter elismerésben részesítette Somogyi Győzőt, a Paksi Atomerőmű Zrt. műszaki főszakértőjét. A rangos elismerést az energetika területén végzett kimagasló ügyeletes mérnöki munkájáért, példamutató tevékenységéért vehette át. Somogyi Győző 1979 óta dolgozik az atomerőműben. Az eltelt 32 évből az első 7-ben üzembe helyező volt, a többiben ügyeletes mérnök. Az üzembe helyezéshez vették fel, majd betanulásként három hónapos primer köri gépészképzésen vett részt a Szovjetunióban, amit később szekunder köri, majd NDK- beli szimulátori gyakorlat követett. Rengeteg új dologgal szembesült, és éjt nappallá téve dolgozott, hogy megtanulja ezt a szakmát. A műszak jó lehetőséget adott a szakmai felkészülésre, amiben munkatársaival együtt szép eredményeket ért el, és amelyekre a mai napig büszke. Nagyon megszerette a munkáját, a berendezések közelségét és a műszakban dolgozó kollégáit. Naponta több mint száz emberrel áll kapcsolatban, hisz ennyi az egy műszakban dolgozó operatív állomány. Ebben a munkakörben higgadtan gondolkodó emberre van szükség, mert csakis megalapozott döntést lehet hozni. Az ügyeletes mérnöknek az erőmű teljes rendszerét kell áttekintenie, benne a négy blokkal és a külső területekkel. Somogyi Győző a mai napig is felszabadultan, nagy kedvvel indul dolgozni. Örömmel tölti el, hogy munkahelyén anyagilag és erkölcsüeg maximáüsan minden elismerést megkapott. Munkatársunk kitüntetéséhez gratulálunk, munkájához további sok sikert kívánunk! Orbán Ottilia A paksi atomerőmű földrengésbiztonsága A nukleáris energia felhasználásától a jövőben sem lehet eltekinteni A Fukushima Daiichi atomerőműben a március 11-ei japán földrengés és szökőár következtében kialakult helyzet a világban és Magyarországon is számos biztonsági követelmény vizsgálatát helyezte középpontba. A tapasztalatok elemzése megkezdődött, felvetődik azonban a kérdés: mennyire biztonságos a paksi atomerőmű egy esetleges földrengéssel szemben. Az atomerőmű földrengésbiztonságára vonatkozó főbb információkat dr. Katona Tamás, a Paksi Atomerőmű Zrt. tudományos tanácsadója ismerteti.- Milyen mérőszámokkal mérhetők a földrengések?- A földrengések erősségének és hatásainakjellemzésére különféle mérőszámokat, skálákat használnak. A földrengés méretének jellemzésére szolgál a Richter-skála, amely a rengés magnitúdóját adja meg - ez a rengésben felszabaduló energiával arányos. A műszaki életben a földrengés által kiváltott, és a károkat okozó hatásra, azaz a talajmozgást jellemző mérőszámra van szükség, ezért a tervezés során a talajgyorsulást (leginkább annak vízszintes összetevőjét) szokták használni, amelyet a gravitációs gyorsulás (g) hányadában adnak meg. Mivel a mérnöki munkákban használt, egy konkrét telephelyen feltételezhető talajgyorsulás és a területet megrázó, valahol kipattanó rengés magnitúdója között csak minőségi összefüggés van, technikailag nem szakszerű az olyan kijelentés, hogy az atomerőművet valamilyen magnitúdójú földrengésre tervezték, ámbár a közbeszédben és a médiában ezt használják.- Mekkora földrengésre kell tervezni egy atomerőművet?- Az atomerőműveket általában a tízezer év alatt előforduló legnagyobb földrengés hatásaira, az általa kiváltott telephelyi gyorsulásokra kell tervezni, míg a nem nukleáris létesítmények esetében a 475 év alatt elképzelhető legnagyobbra.- Lehetnek-e, illetve vannak-e törésvonalak a paksi telephely közelében ?- A telephely kiválasztásánál csak az olyan törésvonal jelent alkalmasságot kizáró körülményt, amely képes felszínre kifutó elvetődést okozni. A telephelyet nem szabad kijelölni az ilyen szerkezetek felett, a minimális távolságnak legalább 8-10 kilométernek kell lennie. Felmerül a kérdés, hogy veszélyesek-e a paksi telephely közelében lévő törések. Minden aktív törésvonalra érvényes az, hogy talajmozgást okozhat a rajta kipattanó földrengés, de ezt figyelembe vettük az atomerőmű megerősítésénél. A Pannon-medence töredezett, de az adott földtani körülmények között általában nem tud akkora rugalmas energia felhalmozódni, hogy az - egy esetleges földrengéskor - a felszínen tapasztalható relatív elmozdulást okozzon. Ezért az ilyen törésvonalak, a paksi telephely közelében lévők sem zárják ki a telephely alkalmasságát.- Milyen földrengésbiztonságot növelő intézkedések történtek a paksi atomerőműben?- A paksi atomerőmű telephelyét a hatvanas években a történelmi feljegyzések és a műszeres mérések alapján az ország egyik legkisebb veszélyeztetettségű területén jelölték ki, s ennek alapján, illetve az 1970-es években érvényes földrengés-biztonsági követelmények figyelembevételével tervezték és építették az atomerőművet. A külső környezeti hatásokkal összefüggő biztonsági követelmények a nyolcvanas években radikálisan megváltoztak, szigorúbbak lettek. A nyolcvanas évek második felében a paksi telephelyen végzett geológiai, szeizmológiai vizsgálatok rámutattak, hogy a korábban feltételezettnél nagyobb maximális vízszintes talajgyorsulást kell figyelembe venni a tervezési alapban. A probléma értékelését a paksi atomerőmű első korszerű módszerekkel végzett, szisztematikus biztonsági elemzése tartalmazta 1993-ban. A telephely szeizmicitásának előzetes értékelése és a biztonsági probléma elemzése alapján az atomerőmű vezetése - a Nemzetközi Atomenergiaügynökség szakértő támogatásával és az Országos Atomenergia-hivatal felügyelete mellett - egy átfogó biztonságnövelő projektet indított a létesítmény földrengésbiztonságának növelése céljából. Ez a projekt a paksi atomerőmű legnagyobb, másfél évtizedig tartó biztonságnövelő programja lett. A követelmények értelmezése és teljesítése azt jelentette, hogy:- a telephelyi földrengésveszély elemzésétel kellett végezni, s meg kellett határozni a 104/év meghaladási valószínűségű, biztonsági földrengés jellemzőit. Ez a paksi telephely esetében 0,25 g maximális vízszintes gyorsulással jellemezhető;- erre az új tervezési alapra el kellett végezni az atomerőmű ellenőrzését majd a megerősítések tervezését;- végre kellett hajtani az atomerőmű teljes körű minősítéséVmegerősítését úgy, hogy még a 10 000 évenként egyszer előforduló rengés esetén is a reaktor leálljon, lehűthető és tartósan hűthető maradjon, s az aktivitás viszszatartása biztosított legyen. A program két szakaszban valósult meg. A könnyen végrehajtható, legsürgősebb megerősítések még egy előzetes, felülbecsült földrengésinputra 1994-1995-ben megtörténtek. A komoly előkészítést igénylő megerősítések tervezése és kivitelezése 1998-ban kezdődött, és 2002 végéig befejeződött. A program keretében készült el az üzemeltető személyzet számára az az üzemzavar-elhárítási utasítási rendszer, ami meghatározza a teendőket földrengés esetén. Az ilyen helyzet kezelése a személyzet rendszeres képzésének ugyanúgy része, mint bármely más rendkívüli eseményé. Földrengés esetén, ha bármely rendszer sérül, a paksi atomerőmű a védelmi működéseknek köszönhetően leáll, de rendelkezésre állnak azok a megerősített technológiai rendszerek is, amelyek segítségével az atomerőmű biztonságos állapotban tartható. Az ekkor szükséges technológiai műveleteket, a személyzet tevékenységét, illetve az atomerőmű földrengést követő állapotának értékelését speciális műszerezés segíti. A program végén valószínűségi biztonsági elemzés igazolta, hogy az elvégzett intézkedések a biztonság „szükséges és elégséges” szintjét eredményezték. A 2007-ben elvégzett időszakos biztonsági felülvizsgálat pedig megerősítette, hogy a földrengésbiztonság megvalósítása megfelel az aktuális nemzeti és a nemzetközi normáknak. Edett Sem Magyarországot, sem Európát nem fenyegeti radioaktív sugárzás, és nincs szó a csernobili atomerőműben bekövetkezett katasztrófáhozhasonló méretű szennyezésről a Japánban megsérült Fukushima-1 atomerőműben -jelentette ki dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója március végi budapesti, a japán atomerőműben bekövetkezett katasztrófát ismertető sajtótájékoztatóján. Aszódi Attila azt is hangsúlyozta, hogy ez a katasztrófa a paksi üzemidő-hosszabbítás és az új blokkok építését sem befolyásolhatja. Paks biztonságos, de természetesen meg kell vizsgálni majd a japán katasztrófa tapasztalatait, azt, hogy milyen tanulságok vonhatók le az ott történtekből. Magyarországnak élen kell járnia az uniós „stresszteszttel” kapcsolatosan. A nagy sajtóérdeklődés mellett megtartott rendezvényen Aszódi Attila a március 11-i japán földrengés atomerőművekre gyakorolt hatásával, a fukushimai atomerőmű balesetének okaival, közelebbi és távolabbi hatásaival kapcsolatosan tartott előadást, melyen időrendi sorrendben mutatta be a történéseket, kezdve a földrengés pillanatától egészen az előadás kezdetéigtapasztaltakat ismertetve. Előadásában külön jelezte, hogy azt látni kell: a nukleáris energia felhasználásától a jövőben sem lehet eltekinteni. Véleménye szerint nem került ki annyi radioaktív anyag, és nem is várható olyan mennyiségű kibocsátás, ami összehasonlítható lenne a csernobili kibocsátással. A sérült japán reaktorokteljesen más típusúak (úgynevezettforralóvizes blokkok), ezekben nincs grafit, ami Csernobilban a legnagyobb problémát okozta, ott egyébként is emberi és tervezési hibák miatt következett be a baleset. Japánban egy előre nem látható méretű természeti katasztrófa tette tönkre a reaktorokat. Azt világosan látni kell, hogy az eddig sosem tapasztalt 9-es erősségű földrengést követően biztonsággal leálltak a reaktorok, és beindultak a vészhűtőrendszerek, ám az ezt követő és szintén előre nem látható méretű szökőár(cunami) okozta a katasztrófát. Az erőműre zúduló cunami elmosta a villamos, a hűtő- és egyéb segédberendezéseket, melynek következtében az erőmű 6 blokkja közül négyben komoly gondok léptek fel. Az elindult folyamatok következtében történtek meg a hidrogénrobbanások, amik aztán tönkretették a blokkok épületét. Az eddigi adatok alapján az valószínűsíthető, hogy a reaktorokat közvetlenül védő acéltartály nem sérült meg, ha nehezen is, de időközben sikerült elindítani a hűtést, ami stabilizálhatja a blokkok helyzetét. Természetesen nem lehet további radioaktív kibocsátásokat kizárni, és más problémát sem, de sem Európára, ezen belül Magyarországra sem lehet egészségkárosító hatása a japán katasztrófának. Aszódi Attila ismertette a paksi atomerőmű biztonsági helyzetét is, jelezve, hogy korábban márjelentősen megerősítették az erőmű földrengésállóságát, és a Duna minden várható vízállására is felkészültek a paksi szakemberek, legyen szó árvízről vagy túlzottan alacsony vízszintről. Az azonban biztos, hogy itthon is le kell majd vonni a japán katasztrófa következtetéseit, tovább kell majd erősíteni a védelmi rendszereket, de alapvetően nem fog megváltozni az atomerőművek biztonságifilozófiája. Mayer György I INNOVÁCIÓS NAGYDÍJ 2010 ] Hídszerkezet a keresztirányú, vízszintes erők felvételére a lokalizációs tornyok között
